144435. lajstromszámú szabadalom • Pályafelépítményi mérőkocsi

144.435 csúszóelemeknek a Ay értékkel való viszonylagos eltolódásakor a 42 írószerv az I görbe rézsútos Ax—A 2 szakaszát írja le. A rámpa befutásakor a 101', 101" csúszóelemek mindaddig megtartják a Ay értéknek megfelelően eltolódott viszonylagos helyzetüket, amíg a 35 mérőalváz 38 kerékpárja a 33' sínszál B helyét, vagyis a rámpa legfelsőbb pontját el nem éri. A 42 írószerv ezalatt az xx null­vonallal párhuzamos egyenes A2 — &i szakaszt raj­zol fel. A 101', 101" csúszóelemek eközben mind­addig közelednek egymás felé, amíg a 37 kerékpár is el nem éri a túlemelt B—C szakaszt, ahol a 34 vágánysík rézsútos helyzetet foglal el ugyan, de statikusan már nincs deformálva, úgyhogy a 33', 33" sínszálak és így a 35', 35" alvázrészek is egy­mással párhuzamosan helyezkednek el. A Ay érték fokozatosan zérussá lesz, miközben a 43 írószerv a rézsútos Bi—B2 szakaszt rajzolja föl, amely az Xj nullvonalba vezet vissza. Ekkor a 38 kerékpár a 33" sínszál túlemelt B—C szakaszán kezd futni. A vízszintesen elhelyezkedő 34 vágánysíkba visz­szavezető és a C betűvel jelzett helyen kezdődő rámpa befutásakor a már leírt folyamat ellentétes értelemben megy végbe. Világos mármost, hogy az I görbe ordinátái ará­nyosak a rámpa szögeivel, minthogy gyakorlatilag zly = L.tga 1. ahol a a keresett rámpaszög, L pedig a 99 lengési tengely és a 108 kábelnek a 35 mérőalvázon való bekötési helye, vagyis a 111 zsinórtárcsa közötti tá­volság. A rámpaszöget tehát az I görbe ordinátái­nak leolvasásával könnyen meghatározhatjuk. Minthogy ezek egyben a 34 vágánysík statikus de­formációjára is jellemzők, a leírt mérés alapot nyújt a 34 vágánysík statikus deformációjának meghatározására is. B2 ) A túlemelés mérése Utaltunk már arra, hogy a találmány szerinti mérőalváz alkalmazása esetén a túlemelést girosz­kópos rendszerek nélkül határozhatjuk meg, amennyiben a túlemelés a sínszálak viszonylagos függőleges szöghelyzetére jellemző differenciálgör­be integrálgörbéjeként fogható fel, amint ez a 18. ábrából kitűnik. Tegyük fel ugyanis, hogy a túlemelési görbét, amely a B—C túlemelési szakaszból és az ehhez csatlakozó rámpákból áll, az y = f(x) 2. egyenlet határozza meg, ahol y az x helyhez tar­tozó túlemelés. Az 1. egyenletből következik azon­ban, hogy Ay tga— 3 L Minthogy a rámpaszögek gyakorlatilag 1 :500— 1 :1000 határok közé esnek, vagyis igen kicsinyek, a mérőalváz tengelytávolsága viszont a rámpák hosszához viszonyítva elhanyagolható, a Zly/L dif­ferenciahányados helyett a dy/dx differenciálhá­nyados írható. Így dy tg = V" 4. dx ahol dy/dx a 2. egyenlet differenciálhányadosa. Másrészt a 3. és 4. egyenletből következik, hogy Ay = L.*L 5. dx A Ay értéket azonban a 42 írószerv fölrajzolja, amint ezt a 17. ábrával kapcsolatban ismertettük. Az I görbe tehát a keresett differenciálgörbétől l/L tényezőben különbözik: dy dx Ay L Következésképpen az x helyhez tartozó túlemelés JÉ dx A II túlemelési görbe meghatározása végett tehát mindössze az I differenciálgörbét kell állandóan integrálnunk és a 35 mérőalváz által befutott x út függvényében felrajzolnunk. A II görbe r] ordiná­tái akkor a túlemelés y ordinátáival arányosak, vagyis tj = A . y 8. ahol az A tényező a műszerállandó, amelyet szo­kásos módon határozunk meg és használunk fel az integrálgörbe kiértékeléséhez. A II integrálgörbét a 41 írószerv rajzolja fel. ame­lyet a 35 mérőalváz által befutott út és az 1 diffe­renciálgörbét felrajzoló 42 írószerv mozgásának függvényében működtetünk. A példaként alkal­mazott integráló szerkezet működési elve a 16. áb­rából tűnik ki, gyakorlati kivitele viszont a 12. és 13., illetőleg a 12a. és 13a. ábrákon látható. Az in­tegráló szerkezetet a 35 mérőalváz által megtett út függvényében hajtjuk és a 35 mérőalváz 35', 35" részeinek viszonylagos szöghelyzetével vezéreljük, az integráló szerkezet kimenete viszont a 39 re­gisztráló szerkezetnek a túlemelés fölrajzolására rendelt 41 írószervét működteti. A 108 kábellel 119 hajtótárcsával dörzskapcsolatban álló 118 integrál­tárcsa tengelyirányú helyzetét szabályozzuk. A 119 tárcsát a 35 mérőalváz által megtett út arányában hajtjuk, amint ezt a 120 eredményvonallal érzékel­tettük. Nullhelyzetben a 118 integráltárcsa a 119 hajtó­tárcsa középpontja fölött áll, a 41 írószerv pedig az K;I nullvonalat rajzolja fel. Rámpa befutásakor a 35', illetőleg 35" alvázrészek egymáshoz viszonyít­va elfordulnak, a 108 kábel pedig eltolódik és a 42 írószerv kitérését váltja ki, amely a 35', 35" alváz­részek által bezárt a szögre jellemző. Így jön létre az I differenciálgörbe. Ezzel egyidejűleg azonban a 118 integráltárcsa is elhagyja nullhelyzetét, úgy­hogy a 119 hajtótárcsa hatása alatt forogni kezd. Ennek következtében 121 fogaskerék közvetítésével 122 fogasrúd állítódik el, amelynek végén a 41 író­szerv van megerősítve. A 118 integráltárcsa forgása addig tart, amíg a 35', 35" alvázrészek kiigazodott helyzetüket újból el nem foglalják és a 42 írószerv az I differenciálgörbe x/ nullvonalára vissza nem tér. A 113 integráltárcsa ekkor ismét a 119 hajtó­tárcsa középpontja fölötti nullhelyzetét foglalja el. A 122 fogasrúd helyzete most a 41 írószerv rj kité­résének felel meg, amely az y túlemeléssel arányos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom