144427. lajstromszámú szabadalom • Görgős területmérő (planiméter)
Megjelent: 1958. november 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.427. SZÁM 42. c. 12-13. OSZTÁLY — SO—552. ALAPSZÁM Görgős területmérő (planiméter) Szőnyi Jenő okleveles gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. február 7. Az ismert területmérő típusok meglehetősen komplikált műszerek. Komplikáltságuk folytán sok alkatrészből állnak, ami a meghibásodási lehetőségüket növeli. E meghibásodások elkerülése, illetve megelőzése végett fokozott gondosságot kívánnak úgy a kezelés, mint a karbantartás tekintetében. További hátrányuk, hogy a velük való mérés hosszadalmas és speciális szakértelmet igényel. Anyag- és munkaigényességük miatt drágák. A találmány szerinti planiméterrel a fenti hiányosságok és hátrányok kiküszöbölhetők és használatával egyszerű szerkezete és kezelése mellett is, a műszaki gyakorlatban megkívánt pontosság messze kielégíthető. E műszerrel végzett mérés pontossága gyakorlatilag független a mérendő idomot tartalmazó, papír anyagától. Helyes kezelése mellett a területmérés pontatlansága mindössze 0,5—1%. A javasolt planiméter szerkezeti felépítését és működését a rajzmelléklet segítségével magyarázzuk, melyen 1. ábra a találmány szerinti planiméter egy példaképpeni kiviteli alakjának oldalnézetét, a 2; ábra az 1. ábrának megfelelő felülnézetet, a 3. ábra pedig a planiméter működésének magyarázatához szükséges vázlatot mutatja. Az (1) rúd egyik végén (6) üreg van kiképezve és ebben foglal helyet a (2) jelű, élesre kialakított kerék. A (2) kerék az (1) rúd tengelyére merőleges helyzetű (3) csapra van szerelve úgy, hogy a csap körül könnyen elfordulhat. Az (1) rúd másik végébe — a (2) kerék élével egy síkban — van erősítve a (4) jelű tű. Az (5) vezető fül célszerűen úgy van felerősítve, hogy a (4) tű tengelye körül könnyen elfordulhat. A planiméter használata a következőképpen történik (3. ábra): Tegyük fel, hogy az (A) körvonalú idom területét kell meghatározni. Először megjelöljük a mérendő síkidom súlypontját megközelítő (S) helyet. Ezen (S) ponton keresztül megrajzolunk egy tetszőleges irányú BC súlyvonalat. Most a műszert úgy helyezzük el, hogy a (4) tű a felvett (S) súlypontban, a (2) éles kerék pedig a BC súlyvonalon, illetve annak meghosszabbításán legyen. A műszer eme helyzetében az (1) rúd kereket hordó végét kissé megnyomva, megjelöljük a papíron a kerék (D) kiindulási helyét. Ezután az (5) vezető fülnél fogva úgy vezetjük a műszert, hogy a (4) mérőtű a BC súlyvonalon haladjon egészen a mérendő idom (A) határvonalának és a súlyvonalnak (C) metszéspontjáig, majd az idom (A) határvonalán vezetjük végig a tűt, végül — az idom körüljárása után — a (4) tűt a BC súlyvonalon visszavezetjük az (S) súlypontba. A mérőtűnek a felvett (S) súlypontba való visszaérkezése után az (L) rúd kerekes végének megnyomásával megjelöljük a keréknek a mérés befejezésekor elfoglalt (J) helyét. A műszernek a mérés alkalmával végzett, az előbbi bekezdésben részletezett mozgatása közben a (2) jelű éles kerék a mérendő idom alakjától függően a DEGHI görbe — nagy törtvonalat, az úgynevezett traktrixet (üldöző görbét) írja le. A (2) éles kerék kezdeti — és véghelyzetét jelölő pontok távolságát Dl = tj megmérjük. A mérés pontossága érdekében a fenti műveleteket célszerű többször, mindkétirányban elvégezni, de legalább két különböző irányú körüljárást szükséges végezni. Két különböző irányú körüljárás esetén — ha a második körüljárás alkalmával a (2) kerék kezdeti- és véghelyzetét jelölő pontok távolságát t2 -vel jelöljük — az idom keresett területe T = k- *L+k 2 E képletben a k jelölés a műszer állandóját jelenti, melyet empirikus módon, ismert területek körüljárásával lehet meghatározni. Többszöri körüljárás esetén a fenti formulába a k műszerállandó szorzójaként az összes körüljárás alkalmával nyert jeltávolságok számtani középértékét kell behelyettesíteni. Természetesen a találmány elvének megtartása mellett több kiviteli alakkal is elkészíthető a műszer. így pl. célszerűen úgy is kialakítható a javaslat szerinti planiméter, hogy az (1) jelű mérőrúd hossza változtatható. Ez a megoldás azért célszerű, mert a műszerrel végzett mérés
