144417. lajstromszámú szabadalom • Nyújtható rugalmas csuklós szalag, különösen karkötő

144.417 3 egymással. Mindegyik —f— összekötő szerv —h—• hengeres tagja elforgathatóan van ágyazva az —a— kettős szem —a'— alsó, lényegében ugyancsak hengeres tagjában, —i— lapos lemezrésze pedig a szomszédos —a— kettős szem —a"— felső tagjának —d és e— egymást átlapoló végső részei közé nyúlik. Amikor a szalag terheletlen állapotban van, a szomszédos —a:— kettős szemek oldalfalai.szorosan érintkeznek egymással és az —f— összekötő szervek —i— lapos rúdjai gyakorlatilag párhuzamos helyzetet foglalnak el a —d— egyenes karokkal és szorosan, ráfeküsznek az —a"— felső tag —e— záró végrészének belső felületére; a —d és e— részek ellentétes irányú rugózó hatása következtében a —d— karok eme részek közé vannak befogva úgy, hogy a kettős —a— szemek szorosan érintkeznek egymással, ilymódon a szalagtest hosszát a legkisebbre csökkentve. Amikor a szalagtestet kinyújtják, az egymáshoz zeg-zugosan kapcsolt—a— kettős szemek és az —f— közbenső szervek egymással ellentétes irányban elfordulnak. Az —f— összekötő szervek —i— lapos, rúdjai ekkor a —d és e— részek rugóhatásával szemben az; óramutató járásával ellentétes irányában elfordulnak és eközben az említett részeket erőszakkal1

eltávolítják egymástól. A —d és e— részekben felhalmozódó rugóerő ekkor az —f— összekötő szervek —i— lapos lemezét a —d— résszel lényegében párhuzamos eredeti helyzetébe igyekszik visszafordítani és forgató' nyomatékot fejt ki az —i— lapos lemezre, minek következtében a szalag tehermentesítése után az —f:— összekötő szervek az óramutató járásával azonos irányban ismét elfordulnak az —a— kettős szem —a'a"— felső és alsó tagjait ismét a szomszédos —a— kettős szemmel érintkező helyzetükbe forgatják. Nyilvánvalóan a —d— karnak, mint rugózó szervnek alkalmazása helyett, vagy járulékosan az —a"— felső hengeres tagba egy külön rugót is lehet szerelni, hogy az a —d— kar hatása alatt rugónyomást fejtsen ki az —i— lapos karra. Azonkívül az —i— rúd önmagában, vagy a —g—• kengyelszárakkal együtt is kialakítható rugózó szervként pl. mint torziós rugó. Továbbá az —a—' kettős szemek alakja sincs semmiképpen korlátozva a kettős (iker) hengeres alakra, és különösen az —a"— felső tagok, melyek —i legalábbis összehúzódott helyzetben — a szalag felső felszínét alkotják, a fentiektől eltérő alakúak, vagy stílusúak lehetnek, hogy kielégítsék a vevők különböző ízlését. így pl. a találmánynak a 3. és 4. ábrákon bemutatott megvalósításánál ezek az: előzőkben leírt elveknek megfelelően működnek, jóllehet ebben az esetben a —k— kettős szemek szegletes zeg-zugos, vagy lépcső alakúak. Hasonlóan az —a—• kettős szemeknek az 1. ábrán bemutatott —b— beszűkítéséhez a —k— kettős szemek úgy vannak meghajlítva, hogy —k' és k"—• felső és alsó részei között egy közbenső beszűkítés keletkezzék. Ezek a felső és alsó részek egyaránt lényegében derékszögű keresztmetszetűek, mint azt különösen a 3. ábra jobb szélén látható legkülső —h— kettős szem is mutatja és a részek két, lényegében egymással párhuzamos különböző szinten helyezkednek el. A —k'—' alsó résznek alacsonyabb —m'—' peremszerű oldalfala, —n'—• fenéklapja, —o'— másik oldalfala és —p'— felső fala, míg a —k"— felső szemrésznek —m" oldalfala —n"—> felső fala, az —m"—• szembenfekvő oldalfalnál valamivel alacsonyabb —o"—• második oldalfala, végül —p"— fenéklapja van. Az egymás fölött elhelyezkedő —m' és m"— oldalfalak egymáshoz képest oldalirányban csekély mértékben el vannak tolva úgy, hogy az —m' és m"— falak szomszédos élein átfektetett függőleges síkok között rés keletkezik, melybe! a —p "— fenéklap belső végéről szögben meghajlított —q és. r— karnak függőleges. —q— része nyúlik lefelé, míg az —r— vízszintes, karrész lényegében párhuzamosan halad a —k'— alsó rész —n'—. fenéklapjával, az —o" p" q és r—' falrészek úgy vannak meghajlítva, hogy rugóelőfeszültségük legyen, mely az; —r—• kart lefelé és a —k'—• alsó szemrész —n'— fenékfalára igyekszik nyomni. Az —S'— összekötő szervek szegletes, lényegében U alakú kengyelek. Ezeknek —s'—• középső karjából két —t' és. t"— egymással párhuzamos kar két szomszédos —k— kettős szem —k' és k"— egymás fölött elhelyezett talprészeibe nyúlik és a —t'— alsó kar az —r— kar és az —n'— fenéklap között helyezkedik el. Az —s— összekötő kengyelek —t'— karjaira az —r— karok által kifejtett rugónyomás ennek következtében a kengyeleket függőleges helyzetükbe igyekszik elfordítani és eközben a szomszédos —k— szemeket egymáshoz igyekszik húzni úgy, hogy amikor a szalag tehermentesül, a —k"— felső szemrészek —o"— falrészei az —m"— falrészek felé érintkezésig .mozognak, míg a —k'— alsó szemrészek —o'— falrészei az —ni'— alacsony peremszerű falrészek felé mozognak ugyancsak érintkezésig. Amikor pedig a rugalmas csuklós szalagot, vagy karkötőt kinyújtjuk, és eközben a —k— szemeket egymástól eltávolítjuk, az —S:— összekötő kengyelek függőleges nyugalmi helyzetükből az egyes szemek —o" p" és r—• rugózó karjának teljes rugóere je ellenében a 3. ábrán szemlélte tett helyzetbe fordulnak el, kivéve a jobbszélen látható —s—' összekötő szervet. A rugalmasszala* got elengedve, a megnyújtáskor felhalmozódó rugóerő az: —s— összekötő kengyeleket rendes függőleges helyzetükbe hozza vissza úgy, hogy a nyújtható szalag vagy karkötő ismét a legrövidebb méretére húzódik össze. Az U alakú —s— összekötő kengyelek a —k— szemekben bármilyen megfelelő módon, tarthatók, illetve biztosíthatók. így pl. a találmánynak a 3. és 4. ábrán szemléltetett megvalósításánál az: U alakú —s—• öszekötő kengyel, a —t'— alsó karja felfelé és a —k— szem —r— karjának U nyílásába befogó —v— peremmel van ellátva, ugyanakkor pedig —t"— felső karnak —x— nyúlványa van, mely balfelé irányul és a —k— szem —o"— oldalfalának —w— nyílásába kapcsolódik. A —v és x— kinyúló részek az —o", p" q és r— rugózó kar nyoma-