144412. lajstromszámú szabadalom • Érintésvédelmi áramvédő kapcsolási elrendezés

Megjelent: 1958. november 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.412. SZÁM 21. c. 68-72. OSZTÁLY — TA—338. ALAPSZÁM Érintésvédelmi árammérő kapcsolási elrendezés Taky Ferenc műegyetemi tanár, Szomjas Gusztáv oki. gépészmérnök és Hajdú László adjunk­tus, mindhárman Budapest A szabadalom bejelentésének napja: 1956. október 22. Kisfeszültségű villamos hálózatok fogyasztói­nak aktív érintésvédelme háromféle módon old­ható meg, mégpedig földeléssel, nullázással, vagy védőkapcsolással. A földeléssel védendő fogyasztó teljesítmé­nyét a gyakorlatilag egyszerű módszerekkel és viszonylag kis befektetéssel elkészíthető földe­lési ellenállásának nagysága szabja meg. Ez azt jelenti, hogy földeléssel 10—15 lóerőnél na­gyobb fogyasztó érintésvédelme gazdaságosan többnyire már nem oldható meg. A nullázással való érintésvédelem csak abban az esetben alkalmazható, amikor az egy fogyasz­tói transzformátor által ellátott fogyasztók mindegyike nullázható. Emellett a nullázott be­rendezések meg nem felelő karbantartása ese­tében a nullavezető megszakadása esetleg vala­mely érintkezés bizonytalansága komoly veszély forrása lehet. Védőkapcsolás kétféle van: mégpedig 1. feszültségvédő kapcsolás, amilyen az álta­lánosan elterjedt Heinisch—Riedel-féle és 2. áramvédő kapcsolás. Ez utóbbi rendszernek szekunder berendezé­sekben való alkalmazására több országban, foly­nak kísérletek. Az, egyik publikált megoldásnak hátránya, hogy csak 20/A körüli hibaáram ha­tására működik, míg egy másik rendkívül bo­nyolult és kényes alkatrészekből épül fél. A találmány szerinti áramvédő kapcsolási el­rendezés az eddig javasolt elrendezésektől ab­ban különbözik, hogy kényes alkatrészt nem tartalmaz, helyszükséglete minimális, tetszőle­ges teljesítményű fogyasztó védelmére alkalmas és az eddig használt módszerekkel szemben tá­masztott legszigorúbb követelményeket is ki­elégíti. A találmány szerinti kapcsolási elren­dezés már csekély 1—2 A hibaárammal is mű­ködik és a meghibásodott berendezést a háló­zatról leválasztja. Az új védőkapcsolás működ­tetéséhez 25—30 Ohm földelési ellenállás szük­séges, amely a legmostohább körülmények kö­zött is egyszerűen és olcsón megvalósítható. A találmány szerinti érintésvédelmi áramvé­dő kapcsolási elrendezés testzárlat esetében keletkező hibaáram hatását használja fel a kap­csolás előidézésére. A találmány lényege az, hogy a zárlatkor kialakuló hibaáram hatására megváltozó induktív reaktancia, azaz transzduk­tor van beiktatva a védendő berendezéshez tartozó kapcsolót befolyásoló szerv, célszerűen relé áramkörébe. A relé áramkörébe iktatott transzduktor a testzárlat bekövetkeztekor a relé kapcsaira jutó feszültséget oly mértékben változtatja meg, hogy a relé a mindenkori kapcsolási elrendezés­nek megfelelően behúz vagy elenged. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés is­mérvei: összegező áramváltó, amelynek primer tekercselését a védendő készüléket tápláló, az áramváltó vasmagján átfűzött vezetékek alkot­ják és amelynek szekunder tekercse, egyenirá­nyítón át, a transzduktor egyenáramú tekercsé­hez csatlakozik, amelynek váltakozó áramú te­kercsrendszere a relével sorba van kapcsolva. A találmány célszerű kiviteli alakjánál a ki­kapcsolást előidéző relé áramkörébe kondenzá­tor is: van beiktatva, amely a relé áramkörében rezonanciát létrehozva, a feszültségváltozást fo­kozza. A kondenzátor a transzduktor váltakozó áramú tekercs rendszerével és a relével sorba vagy pedig a transzduktor váltakozó áramú te­kercsével párhuzamosan kapcsolt. A találmány egy további előnyös kiképzésé­nél visszacsatolt vagy előgerjesztett transzduk­tor talál alkalmazást. A találmány változatánál a relé mágneskap­csoló tartótekercsével helyettesíthető, miáltal a zárlat fellépésekor a tartótekercs áramának csökkenése folytán közvetlenül érünk el kikap­csolást. A mellékelt rajz a találmány tárgyának több példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a teljes kapcsolási elrendezés váz­lata, a 2—8. ábrák a további megoldásokat szem­léltetik, de az ábra csak a kapcsolási elrende­zésnek a I—I vonaltól jobbra eső részét szem­lélteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom