144399. lajstromszámú szabadalom • Szemészeti fluorométer

Megjelent: 1958. november 1-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.399. SZÁM 30. a. OSZTÁLY — LU-66. ALAPSZÁM Szemészeti fluorométer A Magyar Állam, mint Szilárd János kutatómérnök és Dr. Lugossy Gyula kórházi főorvos, mindketten budapesti lakosok jogutódja A szabadalom bejelentésének napja: 1953. március 28. A találmány eljárásra vonatkozik a szem csarnokvizébe juttatott fluoreszkáló festék, célszerűen fluoreszcein töménységének meghatározására, a szem keringési viszonyainak vizsgálata céljából. A találmány további tárgya készülék az eljárás kivitelére, ún. szemészeti fluorométer. A szem csarnokvizének keringési viszonyait, az erek falának átjárhatóságát intravénásán befecskendezett fluoreszkáló festékkel, rendesen fluoreszceinnel szokták vizsgálni. A vizsgálat úgy történik, hogy a fluoreszkáló festék befecskendezése után a beteg szemét réslámpával nézik és megfigyelik, hogy a csarnokban (a szaruhártya és a lencse közötti térben) mennyi idő múlva és milyen intenzíven látszik a festéknek a csarnokvízben való megjelenését jelző zöld fluoreszcens fény. A vizsgálat nyilvánvalóan akkor szabatos és megbízható, ha a csarnokvíz-fluoreszcein töménységét is megadja. Amsler próbálkozott először ílyfajta méréssel mégpedig úgy, hogy a réslámpa feszültségét addig csökkentette, míg a csarnokvíz fluoreszcens fénye éppen eltűnt. Ekkor feljegyezte a lámpán átfolyó áramot. Ez a módszer azonban nem helyes, mert fluoreszcein-töménység helyett áramerősséget mér, melyből a töménység ki nem számítható. Goldmann olyan »készüléket szerkesztett, mely Összehasonlítás alapján adja meg a fluoreszcein töménységét. Készülékének hátránya — bonyolultságán kívül —-, hogy üvegbe zárt, másik fluoreszkáló festéket használ összehasonlításul, mely festéknek úgy a gerjesztő, mint a kibocsátott színképe csak hasonló, de nem azonos a fluoreszcénével. Hager készüléke ugyan egyszerűbb a Goldmannfélénél, hibája azonban, hogy összehasonlításul külön fényforrás fényét használja zöld színszűrővel. A találmány az ismert eljárásoktól eltérő és azoknál lényegesen szabatosabb mérést lehetővé tevő eljárást és az annak kivitelére szolgáló egyszerűbb készüléket javasol. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a szem megfestett csarnokvizét vízszintes tengelyű, tengelyirányban állítható, ékalakú küvettában elhelyezett, ismert töménységű fluoreszceinoldattal hasonlítjuk össze és a küvettát úgy állítjuk be, hogy az abban elhelyezett fluoreszcein fényereje megegyezzék a csarnokvíz-fluoreszcein fényerejével. A találmány szerinti eljárás kivitelére szolgáló fluorométer ismérvei: vízszintes tengelyű ékalakú küvetta, melynek csupán vízszintes felülete átlátszó, a küvetta alatt elrendezett, 45°-ra beállított, függélyes tengely körül megfordítható tükör, mely a fölötte fekvő küvettával együtt tokba — mikrométercsavarral — behúzható. A mellékelt rajz a találmány szerinti fluorométer példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra az eljárást érzékelő vázlat. A 2. ábra a küvettatartón át vett függélyes metszet. A 3. ábra a tok függélyes metszete. 1. a vízszintes tengelyű, ékalakú küvetta (2. ábra), melynek csupán vízszintes 2 lapja átlátszó. Ezt * a lapot alább ,,ablak"-nak nevezzük. A küvetta a 8 nyíláson át tölthető meg ismert töménységű fluoreszcénnel. Az 1 küvetta az L-alakú 4 tartóban foglal helyet. A tartó vízszintes szára tetején 9 skála van. A 2 ablak alatt 3 tükör foglal helyet, mely 45°-ra van beállítva. A tükör 5 toldata a 4 tartó függélyes szárába van ágyazva.. Helyzetében a 7 rúgó hatása alatt álló 6 golyó biztosítja. Az 1 küvetta és a 2 tükör a 4 tartóval együtt a 3. ábrán feltüntetett 10 tokba tolható, mely a 11 oszlophoz van erősítve. A tok tengelyirányában vonul a laposmenetű 12 mikrométercsavar, melynek végére kerületén skálabeosztással ellátott 13 mikrométerdob van erősítve. A 12 mikrométer-csavar segélyével történik a 2. ábra szerinti szerelvényeknek a 10 hüvelybe tolása. A fluorométer működési módját az 1. ábra nyomán ismertetjük. A 2 éket a szem tengelyére merőleges, vízszintes tengelye a szem előtt és fölött, egészen a szemhez közel helyezzük el. A 45°-ra beállított tükör a pupilla nyílásának kb. a feléig érve, kettéosztja a szaruhártya látóterét. A látótérben tehát a megfigyelő egymás fölött látja a csarnok víz és a 2 küvettában levő oldat fluoreszcens fényét. A megvi-