144394. lajstromszámú szabadalom • Villamos vezérlőkapcsoló, különösen mágneskapcsolókhoz való segédkapcsoló

Megjelent: 1958. november 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.391. SZÁM 21. c. 28—53. OSZTÁLY — VI—190. ALAPSZÁM Villamos vezérlőkapcsoló, különösen mágneskapcsolókhoz való segédkapcsoló Villamos Forgógép Tervező Iroda, Budapest A bejelentő által megnevezett feltalálók: Farkas Ferenc technikus és Hoffmann István technikus, Budapest A bejelentés napja: 1955. december 28. A találmány villamos vezérlőkapcsoló, különösen mágneskapcsolókhoz való segédkapcsoló, amelynek legalább két érintkezőpárja, valamint ezeket együttesen működtető közös állítószerkezete van. Az ilyen rendszerű ismert kapcsolók állítószerkezetének általában vezérlő felületekkel kialakított működtető rúdja van, amellyel a mozgóérintkezőket menesztő és a vezérlőfelületekkel erőzárlatos kapcsolatban álló elemek dolgoznak együtt. Az erőzárlatos kapcsolatot, mint ismeretes, rugók biztosítják, amelyek a mozgóérintkezőket menesztő elemeket a működtető rúddal való kapcsolódás értelmében terhelik. Kapcsolás végett a működtető rudat saját hossztengelyének irányában elállítva, a rézsútos felületek a mozgóérintkezők menesztőelemeit az erőzárlatot biztosító rugók ellenében a működtető rúd hossztengelyére harántirányban kitérítik, vagy lehetővé teszik, hogy a rugók a mozgóérintkezőket menesztő elemeket kitérített helyzetükből alaphelyzetükbe állítsák vissza. Hátránya az ismert kapcsolóknak mármost, hogy a működtető rúd elállításához le kell küzdeni az erőzárlatot biztosító rugók által a vezérlőpályák és az ezekkel kapcsolódó menesztő elemek között létesülő súrlódó erőt, ami tekintélyes állítóerőt tesz szükségessé. Hátrányuk továbbá, hogy az erőzárlatos kapcsolatot biztosító rugók természetüknél fogva kimerülhetnek vagy eltörhetnek anélkül, hogy ez kívülről megállapítható lenne. Éppen akkor következhetik be tehát, hogy a kapcsolók a rugók kimerülése vagy törése miatt nem működnek, amikor erre leginkább volna szükség. Hátrányuk végül, hogy a vezérlőpályák kialakítása folytán általában csak egyféle kapcsolási feladat foganatosítására alkalmasak. Különböző kapcsolási feladatok tehát legalábbis különböző vezérlőpályákkal ellátott működtető rudakat tesznek szükségessé. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböltük és oly villamos vezérlőkapcsolót, különösen mágneskapcsolókhoz való segédkapcsolót szerkesztettünk, amely egyrészt viszonylag lényegesen kisebb elállító erőt igényel, másrészt megbízhatóan működik. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az említett hátrányok kiküszöbölhetők, ha az érintkezőpárok működtetését nem rugós elemeket tartalmazó szerkezetekkel biztosítjuk, hanem az ehhez szükséges erőzárlatos kapcsolat helyett kényszerkapcsolatot alkalmazunk. Ekkor ugyanis az érintkezőpárok működtetése nem függ a rugók teljesítőképességétől vagy épségétől. Nem lépnek föl továbbá olyan erők, amelyek az elállítást biztosító elemeket súrlódás útján fékezik. A találmány ennek megfelelően oly villamos vezérlőkapcsoló, különösen mágneskapcsolókhoz való segédkapcsoló, amelynek ugyancsak van legalább két érintkezőpárja, valamint ezeket együttesen működtető közös állítószerkezete, amelynél azonban az állítószerkezet a találmány értelmében egy-egy érintkezőpár mozgóérintkezőjét kényszerkapcsolatban menesztő elemekkel van ellátva. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti villamos vezérlőkapcsolónak mágneskapcsolókhoz való segédkapcsolóként kialakított példakénti kiviteli alakját tüntettük föl. Nevezetesen: Az 1. ábra a segédkapcsolő fölülnézete a kapcsolóház fedelének részbeni eltávolításával. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet. Végül a 3. ábra az 1. ábrának megfelelő fölülnézet. Amint a rajzon látható, a találmány szerinti kapcsoló a rajzon szaggatott vonalakkal jelzett 10 mágneskapcsoló segédkapcsolóját alkotja, amellyel 11 villa útján csuklósan van összekötve. A segédkapcsolónak bakelitből készült 12 házban elrendezett egy-egy érintkezőpárja van. Az érintkezőpárok, helytálló 13, 14 érintkezői a 12 ház megfelelő mélyedéseibe vannak iktatva és önmagában ismert módon vezetékleszorító 15, 16 csavarokkal vannak ellátva. A segédkapcsoló mozgóérintkezőit 17, illetőleg 18 hivatkozási számokkal jelöltük. A 17, illetőleg 18 mozgóérintkező önmagában ismert módon 19 rugó közbeiktatásával ugyancsak bakelitből készült egy-egy 20, illetőleg 21 vezetőelemben van elrendezve.