144373. lajstromszámú szabadalom • Függőleges elrendezésű kéthengeres röpítőmalom

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.373. SZÁM 50. c. OSZTÁLY — WE—108. ALAPSZÁM Függőleges elrendezésű kéthengeres röpító'malom A Magyar Állam, mint a feltaláló Weiszbart Jó zsef jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1955. június 15. Az eddig ismert röpítőmalmok közös működési elve az,, hogy az aprítandó anyag a forgó hengerre hull, ahol a hengerre erősített lapok elkapják és nekiröpítik egy álló lapnak. Az aprítandó anyag e lapnak ütközve darabokra törik. E malmok egy- és kéthengeres kivitelben is. készültek, mely utóbbiaknál a hengerek vízszintes síkban voltak elhelyezve. Azonban az ilyen elrendezésű malmok végeredményben mint egyhengeresek működnek, mert az egyik henger jobbra, a másik henger balra forogva röpíti az anyagot egy álló lapnak. Az ilyen kivitelű malom mint iker gép működik. Egy másik elrendezésben a hengerek egyirányban forognak és az anyagot egymás felett egyirányban egy álló lapnak röpítik. Ez megfelel két, egymásután működő egyhengeres gépnek. A jelen találmány tárgya is kéthengeres röpítőmalom, de eltérően az előbbiektől a hengerek megfelelő elhelyezése folytán az alsó henger által a vele szemben forgó felső hengernek röpített anyag az intenzív utkozes kovetkezteben finom szemcséjű darabokra aprítódik, mert a hatások összegeződnek. A találmány szerinti berendezést a rajzmelléklet ábrája szemlélteti. A (4) jelű házban van elhelyezve a két henger (1. és 2.) úgy, hogy tengelyük függőleges síkban legyen. E hengerek forgási értelme az A, ül. B nyíl szerinti, tehát egymással szemben forognak. A hengereken sugárirányban vannak elhelyezve a röpítőlapok (3). A malom működése a következőképpen történik: Az aprítandó anyag (5) a (6) jelű beömlőnyíláson át jut a malomba, majd a (7) jelű csúszdára kerül. E csúszda helyzete olyan, hogy a rajta végighaladó anyag a csúszda elhagyása után az alsó henger (1) röpítőlapjára (3) essen. Az alsó henger (1) röpítőlapjai (3) a csúszdáról (7) lehulló anyagot elkapják és függőlegesen felhajítják. A nagy sebességgel felfelé repülő anyag a szemben forgó felső henger (2) röpítőlapjainak (3) ütközik:,, ahol széttörik. A felső hengeren (2) széttört anyag" egyrésze visszarepül az alsó hengerre (1) miáltal újra aprítódik, végül mindkét henger (1 és 2) együttesen, vízszintes irányban, nekiröpíti a ház; (4) csúszdával (7) szemközti oldalán elhelyezett lapnak (8), ahol még tovább aprítódik. A (8) lapról az aprított anyag a (9) jelű terelőlapra jut, mlpjd erről lehullva, a (10) nyíláson át kilép a malomból. Szabadalmi igénypontok: 1. Kéthengeres röpítőmalom, azzal jellemezve, hogy a hengerek függőleges vagy legalábbis közel függőleges síkban vannak elhelyezve és forgásirányuk ellentétes. 2. Az 1. igénypont szerinti kéthengeres röpítőmalom kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az, aprítandó anyag az egyik, célszerűen az alsó (1) henger röpítőlapjaira hull, melyek egy, az előbbivel ellentétes irányban forgó henger lapjainak röpítik, innen pedig a már részben széttört anyag egy függőlegesen álló lapnak repül, ahol tovább aprítódik. 1 rajz ,A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatóis 232. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László