144370. lajstromszámú szabadalom • Erőmérésre alkalmas mérőelem

144.370 tekercsek sajátosságai egymással azonosak, hogy ezek a tekercsek egymást kiegyenlíthessék. Az 5. ábra a mérőtest alakját metszetben mutatja, egyrészt erőhatás nélkül (belső kör), másrészt pedig a sugárirányban ható S erők esetén (lásd az 1. ábrát is). A rajz mutatja, hogy a testnek .térhAetlen állapotban köralakú felülete az erők halasára elliptikussá válik és ezzel az m és k tekercsek hossztengelyének rövidülését, ill. hosszabbodását okozza. Ez tehát azt jelenti, hogy az m tekercsnél az ellenállás csökken, a 7c tekercsnél pedig növekszik. Ismeretes, hogy hídkapcsolás számára, egyensúly esetén, a következő egyenlet érvényes: Rí. R2 = Rs. RÍ (I) Ebből következik, hogy a- két tekercs befolyása az alakváltozás következtében összeadódik és így a készülék érzékenysége kettőzött. Viszont más változásoknál, így pl. melegedésnél az Rí = m ési az; R3 = k ellenállások nagysága azonos értelemben változik és így az (I) egyenletre kifejtett hatásuk egymást kiegyenlíti, ill. megszünteti. Ezek szerint a mérőelem hőhatásokra gyakorlatilag érzéketlen. A k tekercs ennél a készüléknél egyrészt mérő-alkatrész, másrészt pedig kompenzátor. A 6. és 7. ábra a találmány más kiviteli példáját mutatja éspedig a 6. ábrán nézetben, a 7. ábrán pedig metszetben éspedig baloldalt az A'—A', jobboldalt pedig a B'—B' vonal mentén. A 3' és 4' kivágásokban elhelyezett mi és ma mérőtekercsek lényegileg ennél a kivitelnél is hosszúkások és olyan kialakításúak, hogy hossztengelyeik egymással párhuzamosak. Sorbakapcsolt tekercsek esetén ellenállásuk Rí = rn == ---mi-f-m2. A k' kompenzációs tekercs az 1' test 2' furatában helyezkedik el. Az mi, m2 és k' tekercsek ennél a kivitelnél is a 4. ábra szerint úgy vannak kapcsolva, hogy a hőmérsékletváltozások által okozott ellenállás-változás kompenzálódik. Változatlan hőmérsékletnél a mérés folyamán csak az Rí ellenállás változik. Magától értetődik, hogy a mérőelemet többféleképpen lehet a gyakorlatban kivitelezni, így pl. lehet a mérőtekercseken furatokat készíteni, amelyeken a tekercsek meneteit áthúzzuk. A találmány lényege akkor sem változik, ha a mérőtest hasábalakú, és így tovább. A találmánynak igen nagy előnyei vannak és alkalmazási területe széles. Egy viszonylag egyszerű mérőelem állandóan használható a kívánt helyen még igen hehéz üzemi viszonyok mellett is, amelyek pl. azt jelentik, hogy az erőméréseket szakaszosan kell elvégezni. Gőzturbinák járókerekén fellépő tengelyirányú erők mérésénél, ha ezek az erők Michel-csapágyakra hatnak, a találmány szerinti mérőelem. beszerelése — tapasztalat szerint — a szerkezetnek csak igen csekély megváltoztatását tette szükségessé és a készülék hónapokig tartó használata után még mindig teljesen kielégítő méréseket lehetett végezni. A találmány tárgyát a legkülönbözőbb méréseknél előnyösen használhatjuk, így pl. az; építőipárban, továbbá a hídépítésnél és más szerkezetekben használt, statikailag határozatlan tartóknál keletkező erők meghatározására, továbbá a bányászatnál a bányafák vagy támaszok igénybevételének meghatározására, stb. Szabadalmi igénypontok: 1. Henger- vagy hasábalakú mérőelem erők mérésére, egy mérőhuzal villamos ellenállásának a vizsgálandó test alakváltozásakor keletkező változása alapján, azzal jellemezve, hogy az (1) mérendő test (3,4) kivágásaiban (m^ mi, m2) mérőtekercsek vannak, amelyek előnyösen hosszúkás alakúak és amelyek huzalhosszúsága a mérőtest alakváltozásainál sugárirányban ható (S) erők hatására változásoknak van kitéve. 2. Az 1. igénypont szerinti mérőelem kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az (m, mi, ma) mérőtekercseken kívül még (k, k') kompenzációs tekercsek kerülnek alkalmazásra, amelyek a mérőkapcsoíásban a hatóerőktől eltérő más befolyások következtében alakváltozást szenvedve oly ellenállás-változásokon mennek keresztül, amelyek a mérőtekercsek változásaival ellenkező értelműek. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti mérőelem kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az (1) mérőtestnek két hosszúkás (m, k) tekercse van, amelyek hossztengelye egymáshoz képest 90°kal eltolt helyzetű. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti mérőelem kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (k') kiegyenlítő tekercs az (1) mérőtest (2) tengelyirányú furatában van elhelyezve. 1 rajz A Kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 232. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László