144369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés felületi edzéshez

144.369 3 előmelegítő égő használatával még tovább növeljük, azonban ennek szükségessége aligha fog felmerülni. Meglepő módon végül magával a már említett kényes hidegen hengerelhető acéllal végzett kísérletek is azt mutatták, hogy nemcsak az előmelegítés hőmérséklete, hanem az edzési-, illetve hirtelen lehűtési hőmérsékletek is messze . az ismert mértéken túl fokozhatok, anélkül, hogy az edzendő darab károsan túlhevülne vagy éppen megrepedne, AZ edzési technológia hagyományos alapelveihez tartozik, hogy az edzési hőmérséklet, tehát az a hőmérséklet, amelyre az edv.endő tárgyat közvetlenül a hirtelen lehűtés előtt fel kell melegíteni, lehetőleg pontosan betartandó. A' szabványok erre a hőmérsékletre csak 30 C° hőfokközt írnak elő. A közönséges edzésnél az edzés hőmérséklete 30—50 C°-kal van az Ac3

pont felett, a felületi edzésnél azonban a 830—850 számú, acél-vas anyagszabvány szerint körül-« belül 50 C°-kal magasabban. A hirtelen lehűtés hőmérséklete elméletileg azonos az edzés hőmérsékletével, gyakorlatilag azonban mindig valamivel alacsonyabb, mert az edzés hőmérsékletére felmelegített munkadarab a hirtelen hűtésig elmúló idő alatt feltétlenül lehűl. •A találmány szerint a felületi edzésnél a szokásos hirtelen hűtési hőmérsékletet körülbelül 50—200 C°-kal túl lehet lépni. A 6. ábrán ezeket a lehetőségeket szaggatott vonal jelzi, amiből önként következik, hogy ekkor tovább növelt zuhanytávolság, azonkívül kiszélesedett e—g izzó övezet és fokozottabb edzett mélység érhető el. Az eddig ismert és a találmány szerinti felületi edzésnél fellépő körülményeket a 7.—9. ábrák szemléltetik vázlatosan. Ezek az ábrák a munkadarab felületi rétegében az izotermák alakulását szemléltetik. A kritikusnál gyorsabban történő lehűlésnél tudvalevően csak azok az övezetek érik el a teljes martenzites keménységeket, amelyek hőmérséklete a legtöbbnyire körülbelül 800 Cc körüli Ac3

pont felett van. Átmeneti keménység, martenzites-trusztitos kritályszerkezettel csatlakozik ehhez addig a mélységig, amelynek hőmérséklete még az Aci hőmérséklet felett van. Eddig a pontig, amely leggyakrabban körülbelül 750 C° körül van, terjed az edzési mélység. A mag övezetében, amely nem. melegedett fel jobban, mint körülbelül 750 C°-ra, semmiféle szerkezeti- vagy tulaj donságváltozás sem következik be, ezt tehát a felületi edzés nem érinti. A 7.—-9. ábrákon ez a két döntő jelentőségű izoterma, nevezetesen a 800 C°-os izoterma, mint a tiszta martenzites edzett övezet határa és a 750 C°-os izoterma, mint az edzési mélység határa, különösen ki vannak emelve, vagyis vastagabb, illetve szaggatott vonallal vannak ábrázolva. A 7. ábra a hőmérséklet alakulását mutatja a szokásos felületedzésnél előmelegítés nélkül Például az 1 lemezt ismert módon edzik, hogy egy aggregátumot, mely a 2 edző égőből és a 3 hirtelen hűtő zuhanyból áll, a lemez felületén előre haladva v irányban mozgatnak. A berajzolt X izotermák a felületi rétag hirtelen felmelegedését mutatják. Az izotermákra a rövid hurok és a kis függőleges távolságok jellemzők. Az izzó övezet keskeny és az edzett réteg vékony. A 8. ábrán a 174 627 számú osztrák szabadalmi leírás szerinti eljárást szemléltetjük, amelynél a 2 égőbői és a 3 hirtelen hűtő zuhanyból álló, ismert edzőberendezés előtt még egy 4 segédégő is van az előmelegítéshez. A berajzolt Y izotermák laposabbak, (a hurok hossza nagyobb) és nagyobb függőleges távolságaik vannak, aminek nagyobb 5 edzési mélység a következménye. A jelen találmány szerinti eljárásra vonatkozó 9. ábrán az előmelegítő égőt ismét 4 jelöli. Az égő aránylag nagy hőmennyiséget szállít és a munkadarab felületét 1050 C°-ra melegíti. A 2 edző égő aránylag kis teljesítményű és csak annyi meleget ad le,-amennyi a kívánt edzésiilletve hirtelen lehülési hőmérséklet fenntartásához szükséges. Semmi esetre sem szabad, az edző égőnek olyan hőmérséklet emelkedést okoznia, hogy ennek következtében az előtolás sebességét fokozni kelljen, mert ebben az esetben az edzés mélysége ismét csökkenne. A találmány szerint a 3 hirtelen hűtő zuhany a 4 előmelegítő égőtől legalább 250 mm-re, előnyösen azonban 400—600 mm távolságban legyen, úgy, hogy a 2 és 4 égőkkel bevitt hőmennyiségnek elegendő ideje maradjon a munkadarab belsejébe behatolni, miáltal a hirtelen hűtésnél megfelelően vastag 5 edzett réteg adódik. A Z izotermák lényegesen hosszabb húrjai és nagyobb függőleges távolságai feltűnőek és lényegesen vastagabb 5 edzett réteg elérésére utalnak. A találmány szerinti edzési eljárásnál a vá-' lasztott edzési feltételek szerint 15—60 mm edzési mélységek érhetők el, amelyek az eddig előforduló összes esetekben kielégítők. Mindenesetre a jövőben nagy hideghengerek felületét folytonos üzemben lehet edzeni és egy előmelegítő égővel és egy edző égővel körülbelül 40 mm mély edzett réteget és különösen lágy átmenetet lehet elérni. Az; izzó övezet emellett eléri a körülbelül 500 mm szélességet. A gyakorlatban rendszerint néhány kísérlet elegendő az előmelegítés és az edzés hőmérsékletének és az előtolás sebességének olyan összehangolására, amelynél nem következik be a munkadarab felületének káros túlhevülése. A jelen találmánnyal a felületi edzés alkalmazásának területe jelentős mértékben, egészen a jelenlegi műszaki szükségletek határáig kiszélesedik. A találmány alkalmazása rendkívül nagy megtakarításokkal jár együtt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás acéltárgyak felületének, különösen 300 mm-nél nagyobb átmérőjű hideghengerek felületének edzésére az előtoló-, illetve a forgóelőtoló eljárással, amelynél a munkadarab felületét az edzés hőmérsékletére való felmelegí-