144369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés felületi edzéshez

I Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.369. SZÁM * 18. c. 1-4. OSZTÁLY — VE—277. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés felületi edzéshez Vereinigte österreichische Eisen- und Stahlwerke Aktiengesellschaft, Linz/Donau (Ausztria). A bejelentő által megnevezett feltaláló: dr. Pribyl Róbert, műszaki tisztviselő, Linz/Donau-i lakos. A bejelentés napja: 1957. január 31. Ausztriai elsőbbsége: 1955. november 25. Az ismert felületi edző eljárások a vas és acél edzésére gázoxigén égőkkel vagy villamos fűtőberendezésekkel egyre nagyobb jelentőségre tettek szert az utolsó 20 évben. Az eljárások közül legelterjedettebbek az előtoló és a forgóelőtoló eljárások, amelvek munkamódját vázlatosan mutatják az 1. és 2. ábrák. Az 1. ábrán 1 az edzendő tárgy, például eey síklap, hosszmetszetben, 2 jelenti a hőforrást, például egy laposégőt és 3 az előbbivel bizonyos távolságban mereven összekötött edző (eyorshűtő) zuhanyt. Az edzés folyamata alatt az 1 munkadiarab nyugalomban van, az égő és a hirtelen hűtő zuhany a v nyíl irányában állandó sebességgel mozog, úgy, hogy az edzés vonalasán halad előre, amiért is ,.vonalas" edzésről szokás beszélni. A már edzett s vastagságú övezetet (az edzési mélységet) hosszmetszetbon sűrűbb vonalkázás jelöli. A 2. ábra szerinti íoreóelőtoló eljárásnál 1 az edzendő tárgy — például két esztergacsúcs közé befogott tengely —, 2 a hőforrás, például egy gyűrűalakú égő és 3 az előbbivel bizonyos távolságban mereven összekötött, ugyancsak gvűrűalakú hirtelen hűtőzuhany. Az edzés folyamata közben a tárgyat állandó fordulatszámmal egyenletesén forgatják, miközben az égő és a zuhanv egyenletes sebességgel halad a. v nyíl irányában. így az edzés csavarvonalban halad előre, amiért ,,csavar vonaledzés"-ről is szokás beszélni. A 2. ábrán a már edzett felületet keresztezett vonalkázással jelöltük. Azonban az, említett két edzési eljárás alkalmazásának lehetőségei korlátozottak, mert az elérhető edzési mélység aránylag csekély. Lassú előtolásnál a munkadarab felületének káros túihevítése nélkül lángedzésnél legfeljebb 6 mm mélység érhető el. Nagy haladást jelentett a munkadarab előmelegítése az Act átalakulási hőmérséklet alatt, elsősorban 500—550 C°-ra. Ez az előmelegítés kemencében, vagy előmelegítő égővel történhet, amely utóbbi meghatározott távolságban van az edző égő előtt elhelyezve. Az 1. ábrán az előmelegítő égőt 4, ennek távolságát az edző égőtől b jelöli. Ezzel az eljárással tapasztalati adatok szerint már egészen 12, mm edzési mélységeket is el lehet érni. A 174 627. számú osztrák szabadalmi leírás olyan előmelegítési hőmérsékleteket említ, amelyek a kritikus hőmérséklet felett körülbelül az edzés hőmérsékletének felelnek meg. A tapasztalat azonban arra tanított, hogy az ilyen módon elérhető edzési mélységek sem haladják meg a körülbelül 15 mm-t, mert az előmelegített darab a szokásos erős edző égők használata esetében természetesen gyorsabban eléri az edzési hőmérsékletet és a káros túlhevítések elkerülésére nagyobb előtolási sebességekkel, tehát a bevezetett hő számára rendelkezésre álló rövidebb behatolási idővel kell edzeni. A gázoxigén égővel végzett ismert előtoló és forgóelőtolő edzési eljárásoknál a várható edzési mélység az 'előtolás sebessége, az anyag összetétele és a munkadarab vastagságának figyelembevételével az izzási színe következtében körülbelül 650 C°-tól kezdve világosan megkülönböztethető „izzó" övezet szélessége alapján becsülhető. Ennek az edző számára nagy gyakorlati jelentősége van. Széles izzó övezethez: mélyebb edzés, keskeny izzó övezethez; csekély mélységű edzett réteg tartozik. Az 1. ábrán a B szélességű izzó övezetet keresztezett vonalkázás jelzi. Az összes eddig ismert autogén- vagy villamos eljárásokra egyaránt jellemző, hogy az edzőberendezés hatásterületén belül hozza létre a legnagyobb felületi hőmérsékletet és hogy az ez előtt fekvő, tehát a munkadarabnak, az előrehaladó edzéstől még nem érintett része olyan közepes hőmérsékleten van, amely minden körülmények között kisebb, mint az edzés hőmér-