144358. lajstromszámú szabadalom • Hidromechanikus vezérlőmű

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.358. SZÁM 49. a. 20—37. OSZTÁLY — Si-415. ALAPSZÁM II—«11 ••[«•••IW Ki .-._._ • •Ill •ill« |».— IMII «Mll • •llllll—ll—•!!••——•••••• • • ITT\ Hidromechanikus vezérlőmű A Magyar Állam, mint Svingor Jenő és Barátossy Jenő budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1953. december 17. Az eddig ismert hidraulikus vezérlőművek szabályozására és egyenletes mozgásuk biztosítására még nincs egyszerű megoldás. A találmány szerinti szerkezet ennek a kívánalomnak megfelel. Lényege abban van, hogy tolattyúja a főmozgást végző orsóról forgatott és hosszirányban vezérlőmozgást végző orsóval van kapcsolatban és hogy az orsó és az általa a tolattyú útján vezérelt dugattyú közt olyan kinematikai kapcsolat van, mint a csavarorsó és a csavaranya között, továbbá, hegy ennek a kapcsolatnak menetemelkedése állítható. Ez úgy van megvalósítva, hogy az orsó felületén megfelelő tapadással a dugattyúval együttmozgó görgő gördül. A görgő forgástengelyének iránya beállítható és az orsóhoz képest való beállításától függ a dugattyú haladásának sebessége. Ennél a megoldásnál természetesen a dugattyú sebessége függ az orsó forgássebességétől. A rajzok a találmány szerinti vezérlőmű egy példaképpeni, mégpedig olyan kiviteli alakját tüntetik fel, amelynél a vezárlőorsó és a tolattyú egy darabból van. Az 1. ábra a vezérlőmű függőleges hosszmetszete, a 2. ábra a görgőbeállító szerkezet felülnézete és a 3. ábra a tolattyú hosszirányú könnyű elmozdulását megengedő tengelykapcsoló. Az ábrázolt előtolómű szerkezeti részletei a következők: a szervomotort képező 6 differenciáldugattyúhoz a 2 görgőt tartó szán rudazattal úgy van erősítve, hogy a dugattyú mozgását a 30 vezetékben követni kényszerül. A görgőt a szánban a 3 villa tartja és ez 4 mutatós beállító szerkezettel a kívánt irányba elfordítható. Az elfordulás szögét, ill. az előtolás mértékét a 2. ábrán látható skálán leolvashatjuk. A beállításnak megfelelően a görgő az orsóalakú forgó 1 tolattyún, ehhez viszonylagosan csavarvonalú pályán fog gördülni. Ha a dugatytyú sebessége megfelel a beállított csavarvonal emelkedésének és a tolattyú fordulatszámának, ez utóbbi helyben marad. A tolattyú hosszirányú elmozdulással szabályozza a henger 5 kifolyónyílását és ezzel a 6 dugattyú mozgásának sebességét s irányát. A 6 dugattyút ugyanis a 9 fogaskerék szivattyú által a tartányból a hengerbe nyomott 12 olaj tolja, mégpedig az 5 kifolyónyílás fojtásától függő irányban és erővel. Ebből a célból a szivatytyú utáni nyomóvezeték kettéágazik és az egyik ág szelep közbeiktatása nélkül közvetlenül a hengernek a differenciáldugattyú kisebb felületű oldalának végébe, a másik ág pedig a 7 rugós 8 túlfolyószelep közbeiktatásával a hengernek másik végébe torkol. A hengernek ebből a végéből ágazik ki a tolattyúval szabályozott 5 kifolyócsatorna. A tolattyú forgómozgását a 13 tengelyről kapja. Ezzel olyan 11 tengelykapcsoló útján van összekötve, amely könnyű hosszirányú elmozdulását megengedi. A kapcsoló ennek a kívánalomnak megfelelő megoldását a 3. ábra tünteti fel. Ha a vezérlőművet mint szerszámgép-előtolóművet használjuk, a 13 tengelyt a szerszámgép főorsójáról forgathatjuk, mely esetekben az előtolásoknál a 4. mutató skálája mm/fordulatban osztható be. Ugyanis a főorsó és következésképpen a hozzákapcsolt orsó fordulatszámának változásával arányosan változik a 2 görgő viszonylagos emelkedési sebessége. A vezérlőmű a következőképpen működik. A 4 mutatót a skálán a megkívánt előtolási sebességének megfelelően beállítjuk. Ezzel a 2 görgőt a szükséges emelkedési szögbe fordítottuk. Tegyük fel, hogy a dugattyú 5 kifolyó nyílással összefüggő hengertérrel ellentétes irányban mozog. Ha a 6 dugattyú sebessége nem felel meg a 2 görgő viszonylagos emelkedésének az 1 tolattyún, ezt a 6 dugatytyú a 2 görgő útján hosszirányban eltolja és ezzel megváltoztatja az 5 kifolyócsatorna fojtásának mértékét. A fojtás fokozatos növekedésével a 6 dugattyú sebessége fokozatosan nő meg, mert az olajnyomás nagyobb lesz, mint az előbbi sebesség fenntartásához szükséges volt. Mikor a dugattyú sebessége eléri a 2 görgő beállításának megfelelő elméleti értéket, az orsó hosszirányú elmozdulása megszűnik. Ha a dugattyú sebessége ezen elméleti érték fölé emelkednék, akkor az 1 orsó előbbi hosszirányú elmozdulásával ellentétes irányba mozdul el, azaz az 5 kifolyó nyílásnál érvényesülő fojtás —• és így a vele összefüggő hengertér nyomása is —• csökken, miáltal a dugattyú sebessége kisebb lesz. A rendszer állapota tehát olyan dinamikus egyensúlyi helyzet felé törekszik, amelynél a dugattyú sebessége megegyezik a 2 görgő beállításának megfelelő elméleti értékkel. "