144355. lajstromszámú szabadalom • Légcsillapításos analítikai mérleg

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.355. SZÁM 42. f. OSZTÁLY — TA—268. ALAPSZÁM Légcsillapításos analitikai mérleg A Magyar Állam, mint a feltalálók, Tarány Géza és Nagy Ferenc technikusok jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1954. november 16. A találmány laboratóriumi használatra meg­kívánt nagypontosságú mérlegek csoportjába tar­tozó ú. n. analitikai mérlegtípus továbbfejlesztése. A mérlegszerkesztők állandó célkitűzése, hogy a mérlegek üzembiztos működése mellett azok mé­rési gyorsaságát, pontosságát és érzékenységét fokozzák. Ezek megvalósításának eredményekép­pen fejlődtek ki a mérlegkarok légfékdobpkkal való csillapításai, a zárt mérlegszekrényeken kí­vülről kezelhető súlyfelrakó szerkezetek alkalma­zása, utóbbiak azonban csak az 1 gr-ig terjedő, ú. n. törtsúlyok felrakására terjedtek el általában, minthogy az ezen felüli súlyok automatikus fel­rakására megfelelő megoldást nem találtak fel, vagy ha akadnak is nagyobb súlyokat felrakó szerkezetek,. azoknak, mint a következőkből ki­tűnik, lényeges szerkezeti és működésbeli hátrá­nyaik vannak. A találmány szerinti mérlegnél alkalmazott egyik legfontosabb újszerű megoldás az összes súlyok kívülről működtethető ú. n. automatika felrakása, az analitikai súlyoknak az egyik szélsőéi (mérőéi) merőlegesében egymás alatti, központos elrendezésével, miáltal az élágyazások a nagy­súlyoknak közismerten káros, de eddig kiküszö­bölni nem sikerült lengéseitől, forgatónyomatékai­tól és rázkódtatásaitól mentesítve vannak. A ká­ros mozgásoknak e megoldással elérhető meg­szüntetése nagymértékben csökkenti a mérleg­élek kopását, vagyis növeli tartósságukat, meg­rövidíti az egyensúlyi helyzetek beállítását és ez­által meggyorsítja a méréseket. További újszerű és előnyös megoldások: a mér­leg egyenlőkarú kivitele mellett egy serpenyő és légfékdob alkalmazása, amelyekkel ellentétes másik mérlegkar végén ágyazott él függőlegesé­ben egy tartórúd van felfüggesztve, amely hor­dozza a törtsúlyok tartólécét és a tartórúdra az összes többi (analitikai) súlyok is az él merőlegesé­ben központosán, kívülről felrakhatok. A találmányt bővebben annak példaképpeni kiviteli alakját szemléltető csatolt rajzzal kapcso­latos alábbi leírás ismerteti. Az 1. ábra a mérleget vázlatos ábrázolásban elölnézetben mutatja, » a 2. ábra a súlyfelrakó szerkezetet szemlélteti, a 3. ábra a mérési értéket megvilágító fénysugár terelési útját és a leolvasó skálabeosztást mutatja távlati ábrázolásban. Az ábrák vázlatos rajzok és azokon a mérlegnek csak a találmánnyal kapcsolatos részei vannak ábrázolva és a mérleg szerkezeti részeinek ismer­tetése is csak a találmány megértéséhez szüksé­ges mértékre van korlátozva. Az —1— mérlegkar a •—2— élágyazás révén lenghetően van ágyazva a —3—• mérlegoszlopon. Az —1—• kar végein az alátámasztó éltől, egyenlő távolságban az ugyancsak ismerétes élágyazások­kal a—4a és 4b— kengyelek vannak, melyek kö­zül pl. a jobboldalira (4a) az —5— légfék közbe­iktatásával a mérendő tárgyak számára a —6— serpenyő van felfüggesztve. Az alsó —5a—. légfék­szelence az —5b— tartókar révén a mérlegoszlop­hoz van erősítve. A baloldali mérlegkarra a mérő­súlyok hordozására való tartószerv van felfüg­gesztve, mely a —4b— kengyelhez a szélsőélen át­menő függőlegesben csuklósan felfüggesztett —7—• rúd. E rúd felső részén a —8-— keresztrúd van erősítve, melyre a —9— törtsúlyok (ú. n. mg-os sú­lyok) a —9a— akasztószervek révén bármely is­meretes és bevált felrakó-szerkezettel a mérleg­házon (szekrényen) kívülről kezelhetőén felakaszt­hatok, vagy arról leemelhetők. Az ábra szerint a felrakás és leemelés a —9b— bütykös tengely el­forgatása révén a —9c— kar közvetítésével törté­nik. A mg-on felüli szokásosan gr-os és annál nehe­zebb, az ú. n.. analitikai súlyok központos furatt&l ellátott körtárcsaszerűen vannak kialakítva a súlynak megfelelő vastagságban. E —10— súly­tárcsák a —7— rúdra fel vannak fűzve és mind­egyik tárcsa alatt egy-egy —11— tartógyűrű van •felerősítve, amelyre a súlytárcsák •—-10a— nyúl­ványaik révén ráhelyezhetők és azokról felemel­hetők. A súlyok felemelése azok —10a— nyúlvá­nyai alá nyúló villás végződésű —12— függesztő­rudak emelésével végezhető el a —13— bütykös tengelyek elforgatása révén a —13a— csapok kö­rül kilenghető —13b—- emelőkarok közvetítésével. A 2. ábra a nagy súlyok számára példaképpen két

Next

/
Oldalképek
Tartalom