144341. lajstromszámú szabadalom • Kockasablon

Megjelent: 1958. szeptember 15-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.341. SZÄM 42. 1. 13—18. OSZTÁLY — NI—29. ALAPSZÁM Kockasablón Nippold János és Nippold Károly mérnökök, Budapest Bejelentés napja: 1955. október 27. A betonkeverékből készíthető műkő szilárdságát 20 cm élhosszúságú kockák szilárdságával mérjük. Az egyéb habarcsok szilárdságát is kockák szilárd­ságával mérjük. A nedves keverékből úgy készí­tünk kockaformájú próbatesteket, hogy kockaalakú sablonokba tesszük a keveréket és döngöljük. A sablonok lapjait külön-külön kell egymáshoz csavarokkal erősíteni és kiformázáskor ismét szét­szedni. Az összeerősített különféle elrendezésben készítik, a szorítóelem azonban minden esetben a csavar és a hozzátartozó csavarorsó. A csavarme­netek a rozsdásodás és a rászáradó beton miatt megrongálódnak, az összeszerelés és kiformázás csak erőltetéssel végezhető el, deformációk, törések következnek be. Az ilyen sablonok kockaformája is elváltozik, az erőltetett kiformálás folytán pedig a próbakockán alig látható repedések keletkeznek, amelyek a vizsgálati eredményeket bizonytalanná teszik. Találmányunkkal ezeket a nehézségeket és hát­rányokat kiküszöböljük. Kockasablónunk szerke­zeti kiképzésének lényege, hogy az oldallapok pon­tos hornykiképzéssel illeszkednek egymásba és ti­zedmilliméternyi pontosságú kockaalakú teret al­kotnak a (1) fenéklaphoz való erősítést (3) excent­rikus bilincsek biztosítják, az (4 és 5) oldallapok felső részének mozdulatlanságát egy fémkeret biz­tosítja, melyet két fém ékkel feszítünk szét. Egyet­len csavar nincs rajta, melyek deformálva megne­hezítik a sablon összeállítását és kiformázását. A csatolt vázlaton az első ábra az alaplemezt és oldallapok csatlakozását, a második ábra az oldal­lemezek teljes összeszerelését, a harmadik ábra a szorító keret illesztési módját mutatja axonometri­kus képben. A (1) kiemelkedő lap, a (2) támasztóhornyokkal és az (3) excentrikus szorítók. A kiemelkedő (1) lap (2) hornyaihoz támaszkod­nak az (4 és 5) oldallapok, amelyeket a (3) excent­rikus tárcsák szorítanak a hornyokhoz. Az oldalla­pok felezővonalához szimmetrikusan (8) bemélye­dések vannak, amelyekbe az (3) excentrikus tárcsák illeszkednek az alsó szorítás és merevítés foganato­sítására. t Kétféle oldallap van: A (4) horonnyal ellátott és a (5) horony nélküli. A horony jele (6). A horony nélküli oldallap a (6) horonyban fekszik és pontos kockát alkotnak együttesen. Az azonos oldallapok egymással szemben helyezendők el. Az oldallapok felső része vékonyabb, mint az alsó. A vastagság különbség folytán kiugrás keletkezik és alkotja a (7) jelű hornyot, amelyre a (9), illetve (10) szorítókeretek támaszkodnak. Összesen 4 db ke­retlemez van, az azonos kiképzésűek egymással szemben helyezendők el. A szorítókeretek csatlakozását a III. ábra tünteti fel. Az egymásba fogódzást a (11) jelű ellentétes be­vágások biztosítják. A keret megszorítását két (12) ék feszítésével végezzük el. A két ék két egymással szemszédos oldallapon alkalmazandó. Az oldallapok felső merevítését a kerettel és a két ékkel, a II. számú ábra tünteti fel. A próbatestek kiformázása az (12) ékek eltávolí­tása és az (3) excentrikus szorítók feloldásával tör­ténik. A keret és oldallapok könnyen eltávolíthatók,, a készülő próbatestek megrongálódása nélkül. Az alaplap (1) kiemelkedő lapja, valamint az ol­dallapok méretei a legprecízebben elkészíthetők és ezáltal a próbatestek a szabványszerű, pontos mé­retben készíthetők el. A fémkeret és a szorítóékek tetszőleges kivite­lűek lehetnek, ha azt a feltételt, hogy az oldallapok felső rögzítését biztosítsák, kielégíti. Szabadalmi igénypontok: 1. Laboratóriumi kockasablónok olyan megvalósí­tási módja, melyre az a jellemző, hogy a kockát al­kotó (4 és 5) oldallapokat egymáshoz és az alaplap­hoz nem csavarokkal, hanem (3) excentrikus tár­csája bilincsekkel és külön lemezekből álló" (9 és 10) szorító kerettel fogjuk össze. 2. Az 1. igénypont szerint kockasablón alapjának olyan kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a közepén a kocka pontos méretének megfelelő nagy­ságú (1) laprész kiemelkedik és alkotja a (2) megtá­masztó hornyot. 3. A 2. igénypont szerinti alaplap olyan megvaló­sítási módja, melyre az a jellemző, hogy a kocka méretén kívül eső részen (3) excentrikus tárcsájú bilincseket alkalmazunk az (4 és5) oldallapoknak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom