144338. lajstromszámú szabadalom • Önmóködő polirozó fej, elektrolitikus pontpolirozáshoz

144 338 3 A találmány szerinti polírozó fej ábrázolt példaként! kiviteli alakjának használati módja a következő: Amint a 2. ábrán látható, a polírozó fej szi­getelt 26 kivezetését 35 áramforrásnak általában a negatív pólusával kötjük össze, vagyis a 12 pólust katódként kapcsoljuk. A 35 áramforrás pozitív sarkát például tapadó 36 mágnes útján a vizsgálandó szerkezeti darabbal, az adott eset­ben 37 forgattyútengellyel hozzuk villamosan vezető összeköttetésbe, vagyis a vizsgálati tárgy anódként van kapcsolva. A 3.7 forgattyútengely természetesen beszerelt állapotban is vizsgál­ható, amit a 2. ábrán vastag vonalakkal föltün­tetett 38, 39 csapágyak érzékeltetnek. A vizs­gált szerkezeti darabot szükség esetén földeljük, amint ezt a 40 hivatkozási számmal jelölt he­lyen feltüntettük. A polírozófej 13 munkacsúcsát a fölhaszná­landó elektrolitba merítjük és a 31 gombnak a 33 nyíl irányában való lenyomásával a 15 üreg­be elektrolitot szívunk föl. A 13 munkacsúcsot ezután a 37 forgattyútengelynek a metallográfiai vizsgálatokhoz önmagában ismert módon előké­szített és torzítva ábrázolt 41 felületére illeszt­jük. Ezzel a 12, 28, 27, 26, 35, 36, 37 áramkör a 11 járatban levő elektrolitoszlopon, mint ter­helő ellenálláson át záródik és az elektrolízis megindul. A 12 katódnak a 37 anódtól való tá­volságát eközben a 13 munkacsúcsnak a 12 pó­luson túlnyúló 19 szakasza biztosítja. Az elektrolízis során keletkező gázbuborékok az üreges 13 munkacsúcs 19 szakaszán és a 12 pólus 11 járatán át a 10 elektrolittartályba jut­nak és az elektrolitoszlop 34 szintje fölött a 17 zsákban összegyülemlenek. Az elektrolitoszlopra ható nyomás ennek következtében nő és maga után vonja az elektrolitnak a 13 munkacsúcson át a kezelendő 41 felületre való kiáramlását. Az elektrolitáramlás tehát önműködően megy vég­be és a 31 nyomógomb útján való beavatkozásra csak akkor van szükség, ha az áramlás intenzi­tása valamilyen szempontból nem volna kielé­gítő. Ez sem okoz azonban különösebb nehézsé­get, mert a polírozófejet munkahelyzetében tartó személy a 31 gombot hüvelykujjával le­nyomhatja anélkül, hogy ehhez másik kezét izénybe kellene vennie. • Az elektrolitikus kezelés befejezése után a polírozófejet elvesszük a 41 munkafelületről, amikor egyrészt az áramkör automatikusan megszakad, másrészt a gázbuborékok fejlődésé­nek elmaradása miatt az elektrolitáramlás is szünetel. A találmány szerinti polírozófej tehát muind az áramkör zárását és nyitását, mind pe­dig az elektrolitáramlás fenntartását és szüne­teltetését illetően automatikusan működik. Az esetleg sorozatos elektrolitikus kezelés el­végzése után a megmaradt elektrolitot kinyom­juk és a helyére szívott vízzel a 15 üreget ki­öblítjük, hogy a 17 zsák anyagát az elektrolit maró hatásától mentesítsük. A 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak ese­tén a 17 zsák és a 12 pólus gyűrűs 18 válla közé maródásálló anyagból készült merev hengeres 42 toldat van iktatva. Ennek rendeltetése, hogy a 17 zsáknak az elektrolittal való érintkezését meggátolja. Ha ugyanis csak annyi elektrolitot szívunk föl, amennyi a polírozófej nem túlságo­san rézsútos helyzetében még a 42 toldaton be­lül marad, akkor a 17 zsák a szükséges szívóha­tást kifejtheti anélkül, hogy elektrolittal érint­kezésbe kellene kerülnie. Mindössze arra kell ügyelnünk, hogy a használat után még vissza­maradt elektrolitot a 31 nyomógomb lenyomá­sával a 15 üregből eltávolítsuk, mielőtt a' polí­rozófej vízszintes helyzetbe kerülhetne. A 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak ab­ban különbözik az előzőktől, hogy a 10 elektro­littartályt és a fölszívó szerkezetet a 12 pólus­sal átellenes végén kívülről meneszthető 43 du­gattyúval lezárt 44 henger alkotja. A 43 du­gattyú kívülről való meneszthetőségét a 25 ku­pakban vezetett és ezen kifelé túlnyúló 45 du­gattyúrúd biztosítja. Az elektrolit fölszívása végett a 45 dugattyú­rudat előbb, a 33 nyíl irányában menesztjük, majd a 13 munkacsúcsot elektrolitba mártva visszahúzzuk, úgyhogy a 43 dugattyú mögött keletkező légritka térbe elektrolit nyomul. E példakénti kiviteli alak használati módját tekintve egyébként lényegében azonos az előb­bivel. A találmány szerinti polírozófejjel az áram­sűrűség és a feszültség megfelelő megválasztása esetén természetesen elektrolitikus polírozást és maratást egyaránt foganatosíthatunk. Szabadalmi igénypontok: 1 Önműködő kézi eszköz fémtárgyaknak me­tallográfiai vizsgálathoz pontszerű felület men­tén való elektrilitikus kezelésére, melynek elek­trolittartálya, az elektrolittartállyal közlekedő járattal ellátott és külső áramforráshoz csatla­koztatható villamos pólusa, valamint a póluson túlnyúló, villamosan szigetelő anyagból készült üreges munkacsúcsa van, melyre jellemző, hogy az elektrolittartály (10), a pólus (12) és a mun­kacsúcs (13) egymáshoz tömi tetten csatlakoznak és a munkacsúcson át csak a környezeti tér (14) felé nyitott üreget (15) alkotnak. 2. Az 1. igénypont szerinti kézi eszköz kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy legalább az elekt­rolittartályt (10) és a pólust (12) villamosan szi­getelő anyagból készült köpeny (22) veszi körül. 3. A 2. igénypont szerinti kézi eszköz kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a köpeny (22) ha­sábos középrészből (23), valamint ehhez csatla­kozó mellső kupakból (24) és hátsó kupakból (25) áll, amelyek egymást nyéllé egészítik ki. 4. A 3. igénypont szerinti kézi eszköz kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hátsó kupak (35) és a középrész (23) közé szigetelt kivezetés­sel (26) ellátott kábelsaru (27) van iktatva, amely a köpenyen (22) belül Villamosan vezető módon a pólussal (12) van összekötve. 5. A 4. igénypont szerinti kézi eszköz kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kábelsaru (27) és a pólus (12) között a villamos csatlakozást a kö­penyen (22) belül elhelyezett, villamosan vezető anyagból készült merevítőtest (28) alkotja. 6. Az 5. igénypont szerinti kézi eszköz kivi­teli alakja, melyre jellemző, hogy a merevítő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom