144331. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járműmotorok üzemének javítására
Megjelent: 1958. szeptember 15-én. CTRSZÄGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.331. SZÁM 46. b2 . OSZTÁLY — KU—231. ALAPSZÁM Berendezés járműmotorok üzemének javítására A Magyar Állam, mint a feltaláló: Kund Ede, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1955. június 18. Jelen találmány célja a járműmotorok az egészségre káros gázfejlesztésének csökkentése, a balesetek csökkentése, az utazás és a vezetés kényelmének növelése, a motorok tartósságának növelése, a tüzelő- és a kenőanyag fogyasztásának csökkentése. Kísérletekkel bebizonyított tény, hogy a járműmotorok annál gyorsabban használódnak el, főleg a henger kopása annál gyorsabb, mennél többet jár a motor terehelés nélkül. Nemcsak a stabil — állandóan terhelt — motorok sokkal nagyobb élettartama mutatja ezt, hanem az is, hogy a városközi forgalomban járó teherautómobilok háromszorannyi utat is megtesznek két nagyjavítás között, mint a városban közlekedők. Különösen áll ez a gázosítós motorokra, melyek csak léghiánnyal járnak terhelés nélkül, de áll a befecskendezéses motorokra is, melyek ilyenkor túlhűlnek, és ennek következtében az égéstermékekben mindig jelenlevő S02 és dieselmotoréban S03 is a vízgőzzel lecsapódik. Városi forgalomban a gépkocsi útjának nagy részét ,,gáznélkül" teszi meg, ilyenkor a kocsi hajtja a motort. Ha a haladó jármű gyorsabban hajtja a motort, mint az üresen saját erejéből járna, akkor az elégés nagyon tökéletlenné válik, a kipufogógáz mintegy 10%-a szénmonoxid (CO) és kb. ugyanannyi szénhidrogéngőz, mindkettő az egészségre rendkívül káros, sőt azonnali roszszullét okozásával súlyos, néha halálos balesetet is okoz. A tökéletlen elégésnek legfőbb oka a lassú égés úgy, hogy a kipuffogószelep nyitásakor a tüzelőanyag jelentékeny része még nem égett el. A CO fejlődés gázosítós motorok üresjárása közben már azért is elkerülhetetlen, mert csak léghiánnyal járnak. Az elégés gyorsaságának a motor fordulatszámával arányosan növekednie kellene, azonban éppen az ellenkezője történik, mert az üresjáratra állított fojtószelep mellett nem tud a fordulatszámmal arányosan több levegő beáramlani, ezért a visszamaradt égéstermékekhez képest növekvő fordulatszámmal csökken az éghető tüzelőanyag-levegő keverék. Diesel-motorban CO nem keletkezik, mert a Diesel-motor hengerében — különösen üresjáratban — nagy légfelesleg van, és a hőmérséklet sem elég nagy CO keletkezéséhez. Az elégés azonban itt sem tud alkalmazkodni a jármű által hajtott motor nagy fordulatszámához, mert a lehűlés itt még nagyobb mértékű, több levegő haladván át a motoron, és az előbefecskendezés növelésével — különösen lehűlt hengerben — csak nagyon kis mértékben lehet az elégést siettetni. Diesel-motorban még növeli a hideg hengerfal káros hatását az itt használt tüzelőanyagok nagyobb kéntartalma, és az, hogy a Diesel-motorban a tüzelőanyag kéntartalmának lényegesebb része ég el S03-má, ami az égéstermékek vízgőztartalmával már 160°-on kezd lecsapódni, és erősen maró hatású. Mind a gázosítós, mind a befecskendezéssel működő motorok említett hátrányait és az azokból származó káros következményeket kiküszöbölhetjük, az egészségre ártalmas gázok mennyiségét lényegesen csökkenthetjük, a motor tartósságát lényegesen növelhetjük, a kocsi járását simábbá, lökésektől mentesebbé tehetjük, a szükséges sebességfokozat-változások számát csökkenthetjük, és mindemellett lényeges mennyiségű üzemanyagot is megtakaríthatunk olyan berendezéssel, mely mind a tüzelőanyag, mind a levegőnek a hengerbe jutását, továbbá karburátoros motorok szívócsövének, befecskendezéses motorok hengerének lehűlését megakadályozza azokban az időszakokban, midőn a jármű lényegesen gyorsabban hajtja a motort, mint ahogy az a beállított lassújárással, külső hajtás nélkül járna, és emellett a jármű által hajtott motor fékező hatását is csökkenti. A vázolt célt jelen találmány karburátoros motoroknál úgy éri el, hogy azok alatt az időszakok alatt, midőn a jármű hajtja a motort, a szívó-
