144330. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus vezérlésű szaggatott ívgerjesztő

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.330. SZÁM 42. h. 17-22. OSZTÁLY - KO-744. ALAPSZÁM Elektronikus vezérlésű szaggatott ívgerjeszíő Bejelentő: Kovács Albert oki. vili. mérnök Budapest Bejelentés napja: 1954. május 12. Az üzemi és laboratóriumi gyakorlatban gyakran merül fel annak a szüksége, hogy két, egymással szembenálló — rendszerint fémes — elektród között elektromos ívet létesítsenek, melyet a váltóáramú hálózat tart fenn. Szükség van továbbá arra, hogy ezt az ívet hosszabb, vagy rövidebb ideig szüneteltetni lehessen. Az erre a célra eddig használt készülékek rendszerint az ún. Pfeilsticker-féle elv szerint működnek, mely szerint az ívközre a hálózati feszültség minden félperiódusában olyan nagyfeszültségű és nagyfrekvenciás impulzust kapcsolnak, mely az ívközt ionizálja, s az állandó váltóáramú ívkísülést létrehozza. A vázolt feladat megoldására rendkívül sokféle készüléket hoztak létre. Vannak olyanok, melyek egy nagyfeszültségre feltöltött kondenzátort sütnek ki forgókapcsoló segítségével Tesle-transzformátor primertekercsén keresztül. Az ívet gyújtó nagyfeszültség a Teslatranszformátor szekunder tekercsében keletkezik. Vannak megoldások, hol a forgókapcsoló helyett állandó távolságú szikraköz van és a készülék ún. önálló kisülések révén működik. Számos elektronikus megoldás ismeretes, melyek közül néhány példa: Az ív gyújtását elektroncsöves oszcillátor által előidézett nagyfeszültség idézi elő, vagy a nagyfeszültségre feltöltött kondenzátort thyratron, vagy ignitron süti ki a Tesla-transzformátoron keresztül. A thyratroncsöves készüléknél a thyratron vagy ún önvezérlésű kapcsolás útján, vagy valamiféle — néha sokcsöves komplikált — impulzusgenerátor révén működik. A kisülések közé hűlésszünetek beiktatását a szikraközös készülékeknél rendszerint bonyolult mechanizmussal, az elektronikus készülékeknél a vezérlő impulzusgenerátor frekvenciájának változtatásával érik el. Az eddigi készülékek hátránya, hogy vagy nagyon bizonytalan az ívközökön jelentkező gyújtószikra fázishelyzete a hálózati feszültséghez képest (állandó szikraközös készülékek, önvezérlésű thyratroncsöves készülékek stb.), vagy nagyon bonyolult és kopásnak erősen kitett, a hálózattal szinkron forgó kapcsolókat tartalmaznak (forgó szikraközös megoldások), vagy rendkívül költséges sokcsöves impulzusgenerátorokat tartalmaznak, melyek bonyolultságuk és a sok elektroncső miatt kevéssé megbízhatók. •A találmány az eddigiekkel szemben kevés költséggel előállítható, egyszerű és ezért üzembiztos készülék, mely egyszerűsége ellenére is képes mindazon gerjesztési módok létrehozására, melyre az eddigi költséges készülékek képesek voltak. A találmány szerinti ívgerjesztőnél az elemző ívközök táplálása — a szokásos módon — hálózatról történik. Az ívközök ionizálását, miután a hálózati feszültség önmagától az ívet létrehozni nem képes, ugyancsak szokásos módon, thyratroncsöves nagyteljesítményű impulzusgenerátor végzi, nagyfrekvenciás és nagyfeszültségű impulzusai révén. A thyratroncső vezérlő rácsfeszültsége az eddigi megoldásokkal szemben váltóáramból kétoldalasán egyenirányított negatívba menő lüktető egyenfeszültség. A csatolt rajzok közül az 1. ábra a találmány egy példaképpeni kiviteli alakjának elektromos elvi kapcsolási vázlatát ábrázolja, a 2. ábra magyarázó rajz a találmány megértéséhez. Az 1. ábrán látható, találmány szerinti ívgerjesztő thyratroncsőből (2), a thyratroncsövet vezérlő kétoldalas (kétutas) egyenirányítóból (1), nagyfeszültségre feltöltött kondenzátorból (3), Tesla-transzformátorból (4), a kisülések fázishelyzetét meghatározó fázistoló áramkörből (5;, valamint a kisülések szaporaságát változtató — vagyis a hűlésszüneteket beállító •— ún. kapugenerátorból (6) áll. Az ívgerjesztő működése a következő: A Q kondenzátort az ábrán látható (V4

, C

2

) nagyfeszültségű anódpótló Rt ellenálláson keresztül nagyfeszültségre tölti fel. Ha a Vi thyratroncső begyújt, úgy d töltése T Tesla-transzformátor primertekercsén keresztül kisülve, annak szekunder tekercsében nagyfeszültséget indukál, mely a C3, C

4

kondenzátorokon keresztül az elemző ívközre jutva, a kívánt ívkisülést megindítja. A thyratroncső gyújtása akkor jön létre, ha vezérlőrácsa egy a cső adataitól és anódfeszült-