144314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés akusztikus energia felhasználására

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.314. SZÁM 8. d. 1-11. OSZTÁLY — GE-264. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés akusztikus energia felhasználására Dr. Greguss Pál ultrahangszakértő és Klapka György műszerész, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1957. február 5. Az akusztikus energia különböző felhasználásai régóta ismeretesek. így pl. számos szabadalom van akusztikus mosógépekre, amelyek általában két főtípusra oszthatók: a kisfrekvenciájú mosógépek, melyek legtöbbször 50 vagy 100 Hz frekvenciával működnek és tulajdonképpen nem mások, mint elektromágneses vibrátorok. Az ilyen mosógépek egyrészt viszonylag kényes, mozgó alkatrészeket tartalmaznak, másrészt teljesítményük nagyon kicsi. A másik típus a nagyfrekvenciás elektronikus mosógép, melynek teljesítménye nagyobb, de az elektronikus generátor nagyon költséges, rendkívül kényes és kezelése, valamint karbantartása komolyabb szakértelmet igényel. Javasolták már továbbá azt is, hogy magát a mosófolyadékot Galton-réndszerű vagy Janovszky—Pohlmann-rendszerű folyadéksípba vezessék és így magát a mosófolyadékot használják fel a nagyintenzitású akusztikus sugárzás gerjesztésére. Az ilyen mosógépek azonban szintén nem váltak be, mert vagy kényes mozgó részeket tartalmaznak, vagy nagyon rossz hatásfokúak és emellett viszonylag nagy nyomást előállító szivattyúra van működésük felépítve. A jelen találmány célja egyrészt a fenti hátrányok kiküszöbölésére alkalmas mosógép szerkesztése, másrészt azonban alkalmas a találmány szerinti alapelv általában minden oly gép szerkesztésére is, amelynél valaminő melegített folyadékot kell feldolgozni, vagy 'ilyen folyadékkal kell valami műveletet elvégezni. Ilyen gép pl. a kávéfőző, a sörgyári vagy más extraháló, stb. A találmány szerinti eljárásnál az akusztikus energiát a feldolgozás alatt álló folyadékban, tehát mosógépnél a mosófolyadékban, kávéfőzésnél a főzésre használt vízben, stb. állítjuk elő, éspedig leghelyesebben a „hydrokenon" néven ismert, a Ko—855. számú magyar szabadalomban védett folyadéksípban, és emellett nem szivattyúval juttatjuk a folyadékot ebbe a folyadéksípba, hanem a folyadékmelegítés energiájával, előnyösen pedig a termoszifon elv alapján. A találmány révén egyrészt feleslegessé válik a gyakorlatban igen hátrányos szivattyú alkalmazása, nincsenek a hangkeltő eszközben moz.gó részek, amelyek kényesek és könnyen romlanak, emellett pedig külön előny, hogy könynyen lehet több egymással párhuzamosan működő folyadéksípot, ill. generátoregységet alkalmazni, aszerint, hogy mekkora a feldolgozandó folyadék mennyisége. „Feldolgozás" alatt a jelen leírásban és az igénypontokban azt értjük, hogy a gépben a melegített folyadék bárminő fizikai vagy kémiai változáson megy keresztül, ami-a kitűzött célnak megfelel. A csatolt rajz a találmány két példaképpen vett kiviteli alakját szemlélteti. Az: 1. ábra egy mosógép vázlatos függőleges metszete, a 2. ábra pedig kávéfőzőgépet szemléltet ugyancsak függőleges metszetben. Az 1. ábra szerint a megfelelő űrtartalmú és az akusztikus követelményeknek megfelelően kialakított 1 edénybe töltjük a mosófolyadékot és itt helyezzük el a mosandó 6 ruhát vagy más tárgyakat. Az edényt alulról bármilyen típusú (fel nem. rajzolt) fűtőkészülék vagy hevítőeszköz melegíti. Az edény fenekén helyezkedik el a lent lyukacsos 2 tölcsér, amely az edény alsó részén elkülönített teret létesít és a 3 felszállócsőben folytatódik. E cső felső részén van egy lapos, hengeres 4 gyűjtőedény, amelyben az 5 folyadéksípokat helyezzük el. Ezek a sípok leghelyesebben „hydrokenon" néven ismert generátor-egységek, amelyek mozgó részek nélkül kitűnő hatásfokkal működnek és amelyeknél a folyadék érintőlegesen lép be egy hengeres térbe; ebben a térben a folyadék oly perdületre tesz szert, melynek áramlási sebessége a hang terjedési sebességével összemérhető értéket ér el és így egyrészt nyomás-instabilis helyek, másrészt periodikusan leváló örvények keletkeznek. A folyadék ebből a térből kisebb átmérőjíí hengeres térbe jut, úgy, amint ezt a fentemlített Ko—-855. sz. szabadalom ismerteti. Ezekben az 5 sípokban vagy generátoregységékben intenzív akusztikus tér keletkezik és ez az akusztikus energia a generátorokból az, 1 edényben levő folyadékra terjed tovább, ill. ide sugárzik. Ezáltal oly rezgések keletkeznek, amelyek a 6 ruha (vagy más anyag) igen alapos , tisztítását eredményezik. A felrajzolt kivitelnél hat ilyen „hydrokenon" generátort alkalmaztunk, de ezek száma természetesen változhat és egy is lehet. Tapasztalat szerint legtöbbször a mosandó ruha minden kilójára egy-egy akusztikus generátort kell