144311. lajstromszámú szabadalom • Gázelemző készülék

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.311. SZÁM 24. 1. 4. OSZTÁLY — FO—231. ALAPSZÁM Gázelemző készülék A Magyar Állam, mint a feltaláló, Forgó László oki. gépészmérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1955. május 28. Az ipar számos területén szükséges különböző gázok (égéstermékek) összetételének meghatározása. Erre a célra többféle hordozható, vagy helyhez kötött készülék ismeretes, melyek közül egyesek a vegyelemzésnél használatos módszereken, mások a gázoknak az összetételétől függően változó fizikai tulajdonságainak meghatározásán alapulnak. Az ismeretes készülékek .egy része kézi kezelésű, másik része önműködő. A találmány szerinti gázelemző készülék vegyelemző módszerrel dolgozik és megvalósítható akár kézi kezelésű, akár önműködő készülékként. A vegyelemzési eljárással működő ismeretes gázelemző készüléknek két főcsoportja van. Az egyik csoportba sorolhatók azok a készülékek, amelyek a vizsgálandó gáz összetételét úgy határozzák meg, hogy a gázból adott köbtartalmú mintát vesznek, a mintát érintkezésbe hozzák a gáz egyik alkotórészét elnyelő vegyi anyaggal, majd az abszorpció megtörténte után a visszamaradt gáz. mennyiségét állandó nyomáson és hőmérsékleten köbözéssel meghatározzák. A gázminta eredeti térfogata és a visszamaradt gáz térfogata közötti különbség adja a keresett gázalkotórész mennyiségét. A másik csoportba tartoznak azok a készülékek, amelyek ugyancsak meghatározott mennyiségű gázmintát szívnak be egy zárt térbe, majd a gáz egyik alkotórészét vegyi anyaggal elnyeletik, azonban az lenyelt gáz mennyiségét abból a nyomáscsökkenésből határozzák meg, amely a zárt térben az egyik gázalkotórész elnyelése folytán bekövetkezik. A találmány szerinti készülék az említett második csoportba sorolható. Azok az: ismeretes gázelemző készülékek, amelyek az elnyelt gázalkotórész okozta nyomáscsökkenési meghatározása alapján működnek, olyan szerkezetűek, hogy a gázminta beszívása, ileltőleg a visszamaradó gázmennyiség mérés utáni eltávolítása céljából megfelelő (többnyire folyadékzáras) szivattyúval vannak ellátva, amely a vizsgálandó gázt a- zárt térbe, illetőleg az elnyelő anyagot tartalmazó edénybe, majd pedig a mérés elvégzése után a szabadba szállítja. E készülékeknél a mérés folyamata alatt, a szivattyútér és az elnyeletőedény közötti csőcsatlakozásokba beépített elzárószerveket (csapokat) megfelelően, zárni, illetőleg nyitni kell aszerint, hogy a készülék a szivatytyúzást vagy a meghatározni kívánt gázalkotórész elnyeletését végzi. Ezért az ilyen készülékeknél egy teljés mérésnél kétféle mozgást kell végezni, mégpedig a szivattyúzás elvégzésére és az, elzárószervek megfelelő beállítására. E kétféle mozgást, kézi kezelésű készülékeknél a mérést végző személynek kell végrehajtania, amihez bizonyos mérvű szakértelem és figyelem szükséges. Önműködő készülékeknél a hajtóműnek olyan szerkezetűnek, kell lenni, hogy ezt a kétféle mozgást el tudja végezni. A találmány szerinti készüléknél e kétféle mozgásra nincsen szükség, minthogy itt a vezérlőcsap és a szivattyúzást végző vízzárás edények együtt, fordulnak el közös tengely körül és ezáltal mindkét mozgás egyidejűleg folyik le. A készülék forgatógombját tehát a mérés elvégzése céljából mindössze két ütköző által meghatározott véghelyzetek között kell ide-oda lengetni és ezzel az egész; mérés minden szakértelem, vagy különösebb figyelem nélkül elvégezhető. A mérés ilymódon teljesen folyamatossá válik, minthogy az előbb említett kétféle mozgás eggyé olvad össze és az egyes mérések közötti elválasztó határ megszűnik. A találmányt annak példaképpeni kiviteli alakját szemléltető csatolt rajzokkal kapcsolatos alábbi leírás ismerteti bővebben. Az 1. és 2. ábrák két munkahelyzetben mutatják a készüléket vázlatos ábrázolásban. A 3. és 4. ábrák a, hordozható készülék és dobozának kivitelezésére vonatkozó megoldást szemléltetnek. Az ábrákon (1) és (2) jelöli a két szivattyúedényt, amelyeket a (3) csővezeték, köt össze egymással. Az 1. ábra a készüléket a szivattyúedények azon véghelyzetében mutatja, amelyet a (4) ütköző határoz meg. Ebben a helyzetben a zárófblyadék a szivattyúedényeket a (3) csőben a (6)-al, a (8) csőben pedig a (7)-el jelölt szintig tölti ki. Az (1) és (2) szivattyúedények a (8) és (9) csövek útján a vezérlő csap (10) forgó-