144298. lajstromszámú szabadalom • Mikrohullámú elektroncső

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.298. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY — EE-375. ALAPSZÁM Mikrohullámú elektroncső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Et. Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Rózsa Pál mérnök, a Távközlési Kutató Intézet 2. sz. laboratóriumának munkatársa, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. május 31. Ismeretesek ultranagyfrekvenciás elektromágneses rezgések keltésére alkalmas elektroncsövek, melyekben egy elektronsugár rezgésképes elemen, különösen üregrezonátoron való áthaladása közben, gyakorlatilag teljesítménymentesen, sebességmodulációra tesz szert és az útkülönbségek és a haladási sebességek közötti különbségek következtében egy ultranagyfrekvenciásan sűrűségmodulált elektronsugárrá alakul át. Ez a sűrűségmodulált elektronsugár egy ultranagyfrekvenciás terektől mentes — a katódához képest negatív — reflektor elektróda hatására visszafelé haladva az üregrezonátoron ismét áthalad és ott ultranagyfrekvenciás rezgések létrejöttét teszi lehetővé. Ezen az elven működnek a közismert reflex-klystronok. Ismeretes továbbá az is, hogy egy második üregrezonátor alkalmazásával reflektor elektróda nélkül ultrarövidhullámú erősítő, ill. frekvenciasokszorozó is létrehozható. Ennek hatásfoka azonban a reflexklystronokénál kisebb. Ezek a két üregrezonátoros klystronok reflek7 torelektródával rezgéskeltőként is kiképezhetők. Ilyen esetekben a reflektor-elektródáról visszaverődő elektronsugarakat visszavezetik a két üregrezonátoron keresztül egy, a katód síkjában elhelyezett anódra. A rendszer ezáltal — megfelelő hangolás esetén — begerjed és rezgéskeltőként dolgozik. Találmányunk célja a reflexklystron rezgéskeltők hatásfokával dolgozó újtípusú erősítő, illetve frekvenciasokszorozó létrehozása A találmány tárgya két vagy több üregrezonátorral dolgozó olyan klystron, amely azzal van jellemezve, hogy a katódtói számított utolsó üregrezonátora után az áthaladó elektronokat elektromos vagy mágneses térrel eltérítő oly eszközei vannak, melyek hatására az elektronok ismét áthaladnak az említett utolsó üregrezonátor rácsai között, valamint, hogy az eltérített elektronsugárnak az említett utolsó üregrezonátoron való visszafelé haladása után való felfogására alkalmas, közvetlenül az utolsó üreg előtt elhelyezett eszköze van. Az említett elektronsugarat felfogó eszköz célszerűen gyűrűalakúra, vagy ahhoz hasonló alakúra van kiképezve és az anód potenciáljára van kapcsolva. Az elektronsugarat az utolsó üregrezonátor után eltérítő eszköz, előnyösen tükörelektróda, ún. repeller elektróda, amely az elektronsugarat visszaveri, mégpedig oly irányba, hogy az a gyűrűalakú felfogóelektródára irányuljon. A találmány egy előnyös példakénti kiviteli alakját a csatolt ábrán mutatjuk be sematikusan. Az (1) katódáról kiinduló (2) elektronsugár áthalad a (3) üregrezonátoron, a (4) átfutási téren, majd az utolsó (5) üregrezonátoron. A (2) elektronsugár iránya az utolsó üregrezonátor után a (6) repeller elektróda hatására megfordul és az előbbi koncentrikus irányhoz képest alfa szögben hajló irányban ismét áthalad az (5) üregrezonátoron. Az (5) üregrezonátor (katódától számított utolsó üregrezonátor) és az előtte következő [jelen példa esetében (3) üregrezonátor] között gyűrűalakú (7) felfogó elektródát helyezünk el, mely az anód potenciáljára van kapcsolva. A (3) üregrezonátor a kívülről becsatolt szinkronizáló vagy gerjesztő energia rovására sebességmoduláció útján mikrohullámú energiát ad át az elektronnyalábnak. Az utolsó (5) üregrezonátor (gyűjtő üreg) egyrészt a negatív feszültségre kapcsolt (6) reflektor elektróda segítségével reflekciós csoportosítással önrezgést végez, másrészt a csoportosított elektronnyaláb áramának frekvenciájával szinkronizálódik. ' A cső hatásfokának megnövekedése azáltal