144296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektroncsövek mikrofónia-hajlamának méréséhez

2 144-296 ral táplálják és a vezérlést úgy szabályozzák, hogy minden frekvencián azonos legyen a hangnyomás nagysága. A cső által szolgáltatott mikrofónia jel nagyságát mérik a frekvencia függvényben. A módszer gyengéje abban van, hogy a hangnyomás minden zárt helyiségben pontról pontra erősen változik és így a szabá­lyozás bizonytalan. Egy más hasonló eljárással, mely általános­ságban elterjedt, elektrodinamikus vibrátor se­gítségével közvetlenül mechanikailag rázzák a csövet. Itt is folyamatos szinuszos jellegű a ger­jesztés és a frekvencia függvényében vizsgálják a jelet. Ennek a módszernek is több hibája van. Először is figyelembe kell vennünk, hogy a mikrofónikus cső rezonanciagörbéjében gyak­ran tűhegyes rezonanciacsúcsok találhatók. Ha a regisztrálás mechanikus szerkezettel történik, a berendezés tehetetlensége nem engedi meg a szükséges rövid idő alatt a csúcsok helyes felrajzolását. Egyébként is túlságosan gyorsan kell a tápláló hanggenerátorral a frekvencia­sávon végighaladni ahhoz, hogy az egyes me­chanikai rezonanciák a csillapítás által megha­tározott stacionor értékre gerjesztődjenek fel. Mivel a szükséges bere^gési idő a különböző csúcsoknál nem egyforma, a görbén ezek tor­zított arányban jelentkeznek. A másik hiba itt az, hogy a felvétel csak a mikrofónia jel nagyságát adja meg, arról azon­ban nem ad felvilágosítást, hogy abban milyen frekvenciák vannak képviselve. Láttuk, hogy a jel néha lineárisan fü^g a gerjesztéstől, néha azonban főleg annak magasabb harmonikusait tartalmazza. Esetleges begerjedés szempontjá­ból a két eset között azonban óriási különbség •van: ha a jelben az alapfrekvencia gyengén van képviselve, akkor kicsiny lesz a visszacsatolás mértéke is és ezzel együtt a beg erjedési ve­szély. Teljes felvilágosítást csak akkor nyer­nénk, ha a jelet egyúttal frekvencia-analízisnek is alávetnénk. Ez viszont a módszert igen bo­nyolulttá tenné, mert ehhez drága és nehezen hozzáférhető hangfrekvenciás spektrométerre volna szükség. Találmányunk célja elektroncsövek mikrofó­niájának egyszerű *és könnyen kiértékelhető mérése oly módon, hogy eredményképpen a cső mikrofóniájára jellemző egyetlen értéket kap­junk. A találmány értelmében oly eljárást dol­goztunk ki, melynél a mikrofóniára vizsgálandó csövet tetszőleges frekvenciahatárok közötti mechanikus fehér zajjal gerjesztjük és a cső anódkörében ennek következtében létrejövő fe­szültséget mérjük. Az ily módon mért feszült­ségérték meghatározza azt a bemenő rácsköri gerjesztést, mely a cső rendeltetésszerű üzemi körülményei között ugyanekkora anódfeszült­séget hozhat létre. A leírásban és igénypontokban a „fehér zaj" kifejezésen olyan zajt értünk, melynek Fou­rier-spektruma a tetszőlegesen felvett frekven-1 cialjatárok között minden frekvencián teljesen egyenletes. Ez egy olyan zaj, amelyben minden frekvenciájú rezgés ugyanakkora amplitúdóval van jelen. A találmány szerinti eljárás egy példakénti kiviteli alakját a csatolt kapcsolási vázlat kap­csán ismertetjük. Az (1) zaj generátorral elektromos fehérzajt állítunk elő tetszőleges frekvenciahatárok kö­zött. Az elektromos fehérzajt célszerűen (2) erő­sítő közbeiktatásával (3) elektro-mechanikus átalakítóban mechanikus fehérzajjá alakítjuk át és ezzel gerjesztjük (rázzuk) a (4) vizsgálandó elektroncsövet. A (4) elektroncső anódfeszültsé­gét célszerűen (5) mérőerősítő közbeiktatásával (6) indikáló műszerre kapcsoljuk. Az (1) zajgenerátor lehet önmagában ismert akár ellenállásos zajgenerátor, sörét zajgenerá­tor, gázos csővel dolgozó zajgenerátor stb. A (3) elektromechanikus átalakítóval szem­ben az a követelmény, hogy fehér zajjal vagy általában állandó amplitúdójú árammal vagy feszültséggel meghajtva állandó amplitúdójú gyorsulást szolgáltasson a kis tömegű csőre nézve. A (4) vizsgálandó elektroncsövet célszerűen oly módon gerjesztjük fehér zajjal, hogy a ger­jesztő rezgésnek a cső szimmetria tengelye irá­nyában is és arra merőleges irányban is legyen komponense. Ennek érdekében a csövet a ger­jesztő rezgés irányához képest 90°-tól eltérő szögben, előnyösen 45°-os szögben elhelyezve gerjesztjük. , A vizsgálati frekvenciasávot a körülmények­től függően, pl. célszerűen 50 és 5000 Hz között választjuk meg. Az alsó határt a hálózati fe­szültség periódusa (50 Hz) alatt nem célszerű megválasztani a hálózati bugás kiküszöbölése végett. Az 5000 Hz felső frekvenciahatár a gya­korlati igényeket már általában kielégíti. A találmány szerinti vizsgálati eljárás előnye abban van,- hogy semmiféle frekvencia meg­különböztetés nem szerepel benne, hanem az egész választott frekvenciatartomány integrális hatását egyetlen számértékkel jellemzi. Az el­járás laboratóriumi célokon kívül tömeggyár­tásban alkalmazható igen előnyösen a legyár­tott elektroncsöveknek mikrofónia szempontjá­ból'való ellenőrzésére és osztályozására. Mivel a cső megengedhető maximális mikrofónia-haj­lamát egyetlen számértékkel jellemezhetjük, a vizsgálandó csöveket az eljárás szerint meg­vizsgáljuk és a mérés eredményeként adódó számértéket a megállapított maximummal ösz­szehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a cső mikrofónia szempontjából elfogadható-e vagy selejtes. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás elektroncsövek mikrofónia-hajlá­mának vizsgálatára, azzal jellemezve, hogy a mikrofóniára vizsgálandó elektroncsövet tetsző­leges frekvenciahatárok közötti mechanikus fe­hér zajjal gerjesztjük és a cső anódkörében en­nek következtében létrejövő feszültséget mér­jük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja azzal jellemezve, hogy a mecha­nikus fehér zajt elektronikus zaj generátor és elektromechanikus átalakító segítségével állít­juk elő. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom