144295. lajstromszámú szabadalom • Kettős elektroncső

2 144.295 tott fülek alkalmasak arra, hogy a katód felé eső homloklapjának pontos helyzetét a csillám­ban rögzítsék és ezzel a katód-anód távolság pontosan begllíthatqvá válik. A 3. ábra az anód pontos beállítását mutatja be. (28) jelöli a felső csillámlemez egy részletét, (29) a csillám lyukán átmenő katódtestet, amely a jelen példában derékszögű négyszög kereszt­metszetű, míg a (30) szaggatott vonal az emiszr sziós anyagot. (31) a katódrögzítésre szolgáló alkatrész. (32) jelöli a rácsot, míg (33) és (34) a rácstartókat. (35) az anód, amelynek (36) és (37) fülei vannak. (38) és (39) jelöli a csillámnak e füleket befogadó nyílásait, amelyek a jelen pél­dában derékszögű háromszög alakúak, de lehet­nek négyszögletűek is. A katód-anód távolsá­got tehát, a csillámban levő katódkivágás és e háromszög-kivágások egymástól való távolsága, ill. e távolság pontossága határozza meg. Cél­szerű a pontos távolság betartása érdekében a (36), (37) anódfüleket, valamint a hasonló sze­repű, de az ábrán fel nem tüntetett többi anód­fület is úgy kiképezni, hogy egyik oldaluk min­dig szélesebb legyen, mint a derékszögű három­szög alakú csillámkivágás megfelelő oldala, így szereléskor a lesarkított anódfül belevágódik a csillámba és szoros anódfelfekvést biztosít. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán né­hány példa kapcsán ismertettük, megjegyezzük, hogy azokra nem korlátozzuk magunkat, az igénypontok számos egyéb kivitelre is kiterjed­nek. Szabadalmi igénypontok: 1. Kettős elektroncső, különösen síkrácsú ket­tős trióda, közös katódával, egy-egy sík félrács­csal és egy-egy anódával, melyek alul-felül egy-egy közös csillámba vannak befogva, azzal jellemezve, hogy a katódának legalább két sík lapja yan és az anódáknak lggalább végeiken zági keresztmetszetű felületű^ van, melyeknek a sík jtatódlappal közvetlenül szomszédos egye­nes profil-szakasza az ahhoz csatlakozó profil­szakaszokkal mindkét végén derékszöget zár be, mimellett a két anódának a sík katódlapokkal szomszédos felületei sík felületek és egymással párhuzamosak. 2. Az 1. igénypont szerinti elektroncső kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy az anódák keresztmetszete téglalap alakú és a katódával előnyösen a téglalapok rövidebb oldalai szom­szédosak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti cső kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az anódok távol­sága a katódtói egyenként legfeljebb 600 mik­ron, mimellett a katód-rács és a katód-anód tá­volságok aránya 1:5. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az anódok felső és alsó oldalának, a katód felé eső oldaluk két éle mentén, az anód legalább két oldalára kiter­jedő, az anód helyzetét biztosító derékszögben hajlított fülek (5, 6, 7, 8) vannak. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elektróda szer­kezet befogására szolgáló csillámlemezeken a 3. igénypont szerinti fülek befogadására szolgáló derékszögű (háromszögletű vagy négyszögletű) nyílások vannak. 6. Az 1—5. igénypontok szerinti cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a derékszögű fü­lek egyik oldala hosszabb, mint a megfelelő de­rékszögű három- vagy négyszögletű csillámnyí­lás azon oldala, amelyre ezen füloldal felfek­szik. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 224. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom