144273. lajstromszámú szabadalom • Készülék a véralvadási idő meghatározására

2 144.273 rozott — célszerűen szabályozható — p. 15 másodpercnyi késleltetés után, vagyis a véralvadás megtörténte után következzék csak be, amikor a motor a működtető emelőkar révén a pipettába bealvadt vér záró hatása miatt, nem tudja már benyomni a (7) ballont. A késleltető relé hatására a motor tehát csak akkor áll le, ha a beállított késleltetési időn túlmenően sem tudja a ballont benyomni. A (14) óra a véralvadási időt méri, illetve mutatja. Az óra oly kapcsolatban van a motorral, hogy annak a készüléket működtető bekapcsolásakor indul meg annak időjelző mutatója is és a véralvadás befejezte után azzal együtt áll le. A késleltetési idő levonásával pontosan megkapjuk a vizsgált vér alvadási idejét. A vizsgálandó vér befogadására való (1) csésze lefödésére a (15) üveglapot alkalmazzuk, amely a csésze cserélhetősége miatt leemelhető vagy kihúzható. A (6) pipettavégnek az (1) csészébe való benyúlására a (15) üveglapon megfelelő nyílás van. Az (5) hőmérő beosztásának leolvashatósága végett a fölötti részen is (16) üveglap van. A készülék összes részei megfelelő módon csoportosítva a (17) tokban vannak elhelyezve és hordozhatóságuk végett helytállóan rögzítve. A működő részek fölött a (18) üveglap van, amely kiemelhető vagy kihúzható és annak védelmére célszerűen még a redőnyszerű (19) védőfedél alkalmazható. A találmány szerinti készülék nincs az ismertetett kiviteli megoldásra korlátozva, mert annak keretében egyes részei más módon is megvalósíthatók. így pl. a motor helyett elektromágnessel is megvalósítható a készülék működtetése, melynek pólusai által váltakozva vonzással és taszítással billenő mozgásra késztetett lemez révén is lehet a (7) ballont működtetni. A motor vagy mágnes működésének leállását késleltető szerkezetként nemcsak relé, hanem késleltető mágnes, avagy mechanikailag működő késleltető szerkezet, pl. óraszerkezet vagy gátlószerkezettel kombinált rugós szerkezet stb. is alkalmazható. A készülékkel kapcsolatosan alkalmazható regisztráló papírszalagos feljegyzőszerkezet is, amely a készülék működésével egyidejűleg önműködőlég regisztrálja a véralvadási időtartamot és a hőfokot is. A véralvadást követő működésleállás jelzésére csengő vagy fényjelzőszerkezetet is lehet alkalmazni, aminek előnye, hogy a kezelőszemély a beindított készüléket elhagyhatja és egyidőben több készüléket is kezelhet, vagy a jelzés észlelési körzetén belül egyéb munkákat is végezhet egyidejűleg. A véralvadási idő meghatározása nemcsak a fent példaképpen ismertetett mechanikai működésű készülékkel, hanem elektromosság, elektromos- vagy fénysugarak alkalmazásával is megvalósítható, így pl. a vizsgálandó vért szilikonozott küvettába tesszük, amelyet elektromos hullámokat kisugárzó szervek (elektródák) közé helyezünk és azon rövid hullámokat bocsátunk keresztül. A vér megalvadásakor megváltozik annak vezetőképessége, ugyanis a gélszerű anyag az ionok áthaladását gátolja. A rövidhullámú sugárzás bekapcsolása és a vér megalvadása okozta vezetőképességváltozás közötti időtartam az indítással és a vezetőképesség-változással kapcsolatba hozható elektromos órával vagy más időmérő vagy regisztráló szerkezettel megállapítható. Fénysugarak alkalmazásával is megvalósítható a véralvadási idő meghatározása. E célból köralakban vagy ívelten meghajlított üveg- vagy más átlátszó anyagú csőbe, vagy korongszerű átlátszó anyagú edénybe töltjük a vizsgálandó vért, de fölötte üres teret is hagyunk, majd azt billenő, lengő vagy forgó mozgásban tartjuk, miközben, annak alsó részére fénysugarat bocsátunk, míg azzal szemben a másik oldalon fényelemet helyezünk el. A hígfolyós vér lengő vagy forgó mozgást végző edényben, tehát a fénysugár és a fényelem között van és közben a vér a lengő vagy forgó mozgást végző edényben vagy ívelt csőben mindig az alsó helyzetben marad, miáltal a fénysugár útját megszakítja és megakadályozza, hogy az a fényelemre jusson. Mihelyt azonban a vér megalvad, az már nem marad meg a lengő cső vagy edény alsó pontján, hanem annak belső felületéhez tapadva, követi a cső vagy edény mozgását és így a fénysugár már át tud jutni a fényelemhez és a fényérzékeny elem révén bekövetkezik az alvadási idő mérése, illetve rögzítése. Fényelemként fényérzékeny ellenállásos cella vagy fotocella is alkalmazható. A vizsgált vér alvadási idejét fényérzékeny papíron diagrammszerűen is lehet regisztrálni oly módon, hogy a fénysugárral szemben a vért tartalmazó edény másik oldalán fényérzékeny papírszalagot tartunk az idővel arányos egyenletes haladó mozgásban és a vér megalvadása után a fénysugár a fényérzékeny papírszalagot tartunk az idővel arányos egyenletes haladó mozgásban és a vér megalvadása után a fénysugár a fényérzékeny papírra jutva, a lefutott papírhosszról pontosan megállapítható az alvadási idő nagysága. A véralvadási időnek a találmány révén elérhető pontos mérési lehetősége igen nagy jelentőségű, mert a retrakció ideje, a vérsavó kiválásának bekövetkezési ideje következtetést vagy támpontot nyújt sokféle betegség, így pl. thrombopenia, thromastenia, thrombosis stb. megállapítására. Szabadalmi igénypontok: 1. Készülék a véralvadási idő meghatározására, melyre jellemző, a vizsgálandó vért befogadó átlátszó anyagú cső vagy edény, amelyek mechanikai eszközök, elektromos sugárzás vagy fénysugár hatásának vannak alávetve és a véralvadással bekövetkező állapotváltozás által működtethető időmérő és/vagy időregisztráló szerkezetük van. 2. Az 1. igénypont szerinti véralvadási időmeghatározó készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a véralvadás kezdeti folyamata és annak befejeződése közötti időtartam áthidalására az alkalmazott mechanikai eszközökkel vagy elektromos, illetve fénysugarakat működtető áramkörével kapcsolatosan késleltető szerkezet van alkalmazva. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti véralvadási időmeghatározó készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó vér kellő hőmérsékletén tartására melegítő és hőmérő szerkezet van alkalmazva. 4. Az 1. és rákövetkező igénypontok szerinti vér-