144272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép lemezrugók lapjainak meghajlítására és edzésére

2 144.272 —2— alsó szerszám természetesen felső felületén ennek megfelelő alakú. A felső szerszámot a ^3— munkahengerben levő dugattyú hidraulikus úton mozgatja, a —2— alsó szerszám pedig a —4— asztalra van erősítve. A szerszámok kialakítása olyan, hogy azok két-két vályút alkotnak éspedig a felső szerszám a lefelé nyitott —5— vályúkat, az alsó szerszám pedig a felfelé nyitott —6— vályúkat alkotja, lásd a 4. ábrát. E vályúk létesítése végett a sajtoló szerszámokat —7— ill. —8— oldallemezek és egy-egy középső —9— ill. —10— lemez alkotja, amelyek előnyösen fogazott kialakításúak, úgy mint azt a 3. ábra mutatja. A 7—10 jelű lemezek között minden vályúba vagy csatornába, középen 0 olajvezető cső torkollik' be, amelyeket a 3. és 4. ábrán 11-el jelöltünk. Űgy amint a 3. és 4. ábra mutatja, az egymás felé fordított oldalaikon nyitott —5— és —6— vályúk összezárása után, tehát akkor, amikor a szerszámok a közéjük helyezett —12— munkadarabot összeszorítják, zárt csatornákat létesítenek, amelyekbe az edzőfolyadék a —11— csöveken át juthat be. A felső szerszámra a —13—, az alsó szerszámra pedig a —14— csővezetéken át jut el a folyadék a —15— szivattyúból. Ez a szivattyú a két részre osztott —16— tartály baloldali teréből a hideg olajat a szerszámokhoz juttatja. A —16— tartály másik, jobbaldali részébe a —17— tálcán összegyűlt meleg olaj folyik, melyet a —18— centrifugáiszivattyú szív el és azt a •—19— hűtőbe nyomja, ahonnan a lehűtött olaj a tartály baloldali részébe áramlik vissza. Ennek célja az, hogy az edzésre használt olaj mindig alacsony hőmérsékletű legyen, amire az erőteljes edzés végett szükség van. A felső —1— szerszám vagy kos egyik oldalán —20— ütközőlemez van, amely az 5. ábrán vázlatosan jelölt —21— indítótolattyút működteti. Ez az indítótolattyú a —-23— vezeték közvetítésével a —24— vezérlőtolattyút működteti, amely az edzőfolyadék áramlását szabályozza. A leírt gép használata, illetve működése a következő : Az izzó állapotban levő —12— munkadarabot az alsó —2— szerszámra helyezzük, majd pedig a —25— főcsap működtetésével (5. ábra) nyomóolajat juttattunk a —3— hengerbe, amivel azt érjük el, hogy a felső —1— szerszám lefelé halad és a rugólapot a kívánt alakra hajlítja. A felső szerszám lefelé haladásának utolsó szakaszában a —20— ütközőlemez meglöki a —21— indítótolatytyút, amelynek szerkezete olyan, hogy bizonyos idő eltelte után, tehát akkor, amikor a munkadarab meghajlítása és összeszorítása megtörtént, a két szerszámfél tehát a munkadarabot erősen öszszesajtolva tartja, nyomóolajat juttat a —24— vezérlőtolattyúhoz, amely ily módon elmozdulva lehetővé teszi az edzőfolyadéknak a szerzámhoz való hozzááramlását. Mikor tehát az 5. ábra szerinti —24— vezérlőtolattyú nyit, megindul az edzőfolyadék áramlása a 3. ábra szerinti —13— és —14— csöveken át, de ez az ábra a —24— csapot nem szemlélteti. A leírt módon tehát edzőfolyadék jut az izzó munkadarab és a hajlítószerszámok által határolt —5— és —6— csatornákba, amelyekben az edzőfolyadék középtől kifelé, tehát kétfelé áramlik (3. ábra) és ezután ez a folyadék kétoldalt lefolyva a —17— tálcába folyik, ahonnan a —16— tartály jobboldali (melegolaj) terébe kerül vissza. Ez a működésmód a közrefogott rugólap gyors és erőteljes edzését eredményezi és elősegíti a jó hűtést az is, hogy a szerszámok fogazott alakúak és így 8/ edzőfolyadék még a bordák síkjában is, a fogak között hűti a munkadarabot. A szélső —7— és —8— lemezek (4. ábra) fogazása esetén az olaj kiáramlását külső védőlemezekkel kell meggátolni. Az edzési idő eltelte után a gépkezelő átváltja a működtető (hidraulikus) olaj —25— főcsapját (5. ábra), mire a —3— hengerben levő dugattyú felemeli az —1— szerszámot és így a hajlított, edzett munkadarab kivehető, egyben pedig felszabadul a —21— indítótolattyú is, mely rugó hatására felemelkedik, ami azt eredményezi, hogy a —24— vezérlőtolattyú is átvált és így az edzőfolyadék áramlása megszűnik. Ezek után a munkadarab az alsó —2— szerszámról kézzel vagy a gépen alkalmazott kilökő szerkezettel eltávolítható, amelyet az 1. és 2. ábrán 26-al jelöltük és amely a kész rugólapot oldalirányban lelöki a szerszámról. Ezt a kilökőt részletesen ismertetni felesleges lenne, mert az ilyen szerkezetek magukban véve ismeretesek. Ezzel a gép szorosabb értelemben vett munkája, ül. egy munkaszakasz befejeződött. E munka folyamán a szerszámokon reve gyűlik össze, melyet időnként kézzel vagy gépi úton el kell távolítani. A tisztítást gépi úton a találmány értelmében az edzőfolyadék segítségével végeztetjük el olymódon, hogy a munkadarab eltávolítása után a gépkezelő kézzel nyitja meg a —22— csapot (5. ábra) és ezzel a —21— indítótolattyú közvetítésével nyomófolyadékot ad a —24— vezérlőtolattyúnak, amelynek elmozdulása elindítja az edzőfolyadék áramlását. Ez a folyadék tehát az —1— és —2— szerszámokba jut, amelyek ezúttal nem alkotnak zárt csatornákat, mert nyitott helyzetben vannak. Az edzőfolyadék rövid idő alatt eltávolítja a revét, amely a —47— tálcában ülepedik le (3. ábra) és így a —16— tartályba már tiszta olaj folyik. A —17— tálcából a revét időnként könnyen el lehet távolítani. Ezután újabb munkadarabot helyezünk a —2— alsó szerszámra és a leírt folyamat elölről kezdődik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás lemezrugók hajlítására és edzésére, mely eljárás jellemzője, hogy az olyan hajlítószerszámokkal történik, amelyek meghajlítva tartott, izzó állapotú rugólap szerszámok között való edzését azaz annak lehűtését azáltal valósítják meg, hogy az edzőfolyadékot a szerszámok és a munkadarab által alkotott csatornán vezetjük át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja azzal jellemezve, hogy a szerszámokon összegyűlő reve időközönkénti eltávolítása a nyitott szerszámokon való edzőfolyadék-átáramoltatással (lemosással) történik. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítására való gép, melynek jellemzője két egymás felé közelíthető hajlítószerszám, amelyek egymás felé fordított, ívelt felületei olyan kiképzésűek, hogy azok az összeszorított munkadarabbal csatornákat