144236. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aliciklusos laktonok előállítására

144.23S 3 C, 7. £Hv 'V Az V. képlet szerinti acetilénszármazékoknak a VI. képlet szerinti ketonkomponenssel való re­akcióját előnyösen vízmentes tercier butilalko­holban, tercier káliumbutilát jelenlétében hajt­juk végre, mikoris az acetilénszármazék a ke­tonnal az elsődlegesen keletkező káliumacetilid alakjában reagál. Az optimális reakcióhőmér­séklet a különböző esetekben eltérő és szobahő­foktól (20 C°) a forró vízfürdő hőfokáig (100 C°) ingadozik. A reakció lefolyása után a lehűlt re­akcióelegyhez hígított sósav feleslegét adjuk és csökkentett nyomáson való bepárologtatás után a szerves anyagot hidrofób oldószerben, célsze­rűen éterben oldjuk. A kimosott és megszárított éteres oldatot bepároljuk; a maradékot a nyers VII. vagy VIII. képletű lakton alkotja, rendsze­rint jó termeléssel. A vegyület a szokásos mó­don, pl. vákumlepárlással vagy kromatográfia útján tisztítható, mikoris kristályos termék ke-. . letkezik, úgy, hogy még egy átkristályosííás is beiktatható. A VII. és VIII. képletű nyers lak­tonok közvetlenül, minden tisztítás nélkül is. hidrogénezhetők éspedig légköri nyomáson, al­koholos, pl. métanölcs oldatban, szénen eloszla­tott palladiumkatalizátor jelenlétében. Ezúton a kívánt III. és IV. képletű, „telített" laktónok­hoz jutunk. A hármas kötés hidrogénezése még nyers kiindulási, anyagok esetén is igen simán és gyorsan (hőfejlődés közben) folyik le, kvan­titatív termeléssel. Az oldószer lehajtása után kapott III., ill. IV. általános, képletű nyers lak­tont ismét vákumlepárlással vagy kromatográ­fiás úton tisztítjuk. A legtöbb esetben ezek a termékek is. kristályosak és sztereokémiailag egységesek (természetesen feltételezve azt. hogy kiindulási anyagokként sztereokémiailag egysé­ges VI. képletű ketonkomponenseket használ­tunk). ;. A VI. képletű ketonkomponens R3 és R 4 he­lyettesítőinek természete dönti el, hogy a III., (azaz eredetileg VII.) képletű, vagy pedig a ÍV. (azaz eredetileg VIII.) képletnek megfelelő tí­pusú lakton keletkezik-e. Elméletileg három le­hetőség van adva, melyek a gyakorlatban mind előfordulhatnak; : 1. R3 hidrogénatom és R 4 karbalkoxialkil-, pl. karbalkoximetil vagy 2-karbalkoxietil-csoport; ilyenkor kizárólag a III., (azaz eredetileg a VII,) lakton keletkezik. 2. R3 karbalkoxil-csoport és R 4 hidrogénatom vagy kisszénatomos alkíl (előnyösen etil)-cso­port: ekkor kizárólag a IV. (azaz eredetileg VIII.) képletű lakton keletkezik. ' 3. R3 karbalkoxil és R 4 karbalkoxialkil, azaz karbalkoximetil vagy 2-karbalkoxietil-csoport: ekkor vagy a III. vagy a IV. lakton keletkezik, vagy pedig a kettő elegye. Ami a VII. és VIII. laktonok keletkezéséhek mechanizmusát illeti, feltételezhető, hogy elsőd­leges termékekként az alanti, IX. általános kép­letű acetilénes karbinolok keletkeznek, melyek intramolekuláris átésztereződéssel, amit a jelen­levő tercier káliumbutilát katalizál, a VII., ül. VIIII. képletű laktonokká alakulnak át. E re­akciónak magától értetődő előfeltétele a kar­boxil-csoport jelenléte, a VI. és IX. vegyületek R3 vagy R 4 maradékainak legalább, egyikében. CB Foganatosítasz példák: 1. 1,95 g káliumnak 40 cm3 absz. tercier bu­tilalkoholban való oldatához hozzáadunk 5,1 g fenilacetilént (fp. 140—141 C°). A keletkező ace­tilidoldatot ezután kavarás közben elegyítjük olyan oldattal, melyet a ciklohexanon-2-ecet­savetilészter (fp. 124—125 C°/10 Hg/mm) 9,8 g­jának 40 cm3 tercier butilalkoholban való felol­dásával készítettünk. Az elegyet szofoahő'mér­sékleten 5 óra hosszat kavarjuk. Ezután a reak­cióelegyet hígított sósav ,(5,4 cm3 konc. sósav és 20 cm3 Víz) hozzáadásávakmegbóntjuk, miköz­ben az oldat gyengén felmelegszik és színe ki­világosodik. A tercier butilalkoholt kavarás köz­ben vákumban ledesztilláljuk és a maradékhoz hozzáadunk 100 cm3 vizet. Ezután éterrel kivo­natolunk és a kivonatot, nátriumszulfáttal való szárítás után, desztillációnak vetjük alá. Az 1-feniletinilciklohexanol-2-ecetsav nyers lakton­járnak (fp. 185—195 C7l,6 Hg/iiian) 3,2 g-jához jutunk, mely petroléterrel való összekeverés után; kikristályosodik. Ebből az oldószerből át­kristályosítva, az anyag 116-—118 C°-on olvad. Az analízis értékei a Cm Hi6 O2 összképletnek felelnek meg (számított értékek: 79,97% C, 6,71% H, talált értékek- 80,26% C, 6,76% H), mely összképlet megfelel az említett lakton fel­tételezett szerkezeti képletének:

Next

/
Oldalképek
Tartalom