144220. lajstromszámú szabadalom • Másolóberendezés szerszámgépekhez

* '• 144.220 3 A tolattyú ismét elzárja a (15) vezetéket, tehát a vízszintes előtolás leáll. A (12) vezeték most a (18) vezetékbe fogja az olajat táplálni, a (14) motor tehát az ellenkező irányba fog forogni és az asztalt lefelé fogja mozgatni. A (17) vezeték a itolattyú furatán keresztül csatlakozik a (19) visszafolyó vezetékhez;. Mihelyt az asztallal együtt lefelé mozgó sab­lontól a tapintó eltávolodott, a (25 és 26) érint­kezők'kapcsolata is megszűnik, tehát a (28) mágnestekercs is elengedi a (9) tolattyú (9a) vasmagját, amit a (30) rúgó ismét a középhely­zetbe húz vissza. A vízszintes előtolás tehát is­mét megindul. Ha a kiemelkedés pl. egy derék­szögű lépcső volt, a vízszintes előtolás egészen addig folytatódik, amíg a sablon alakja isimét meg nem változik. Ha a tapintó mélyedéshez ér­kezik, a (24, 25) érintkezők zárulnak és az asz­tal felfelé emelkedik úgy, mint azt már leír­tuk. Abban az esetiben, ha a kiemelkedés nem függőleges, hanem ferde, vagy görbe vonallal határolt, a tapintó hol a függőleges, hol a víz­szintes előtolást kapcsolja be. A kiemelkedés kezdetén a tapintó megemelkedik, tehát a (14) •motor az asztalt süllyeszteni fogja. Mihelyt a sablon és a tapintó az érzékenységi értéknek megfelelő mértékben eltávolodott, a (25, 26) érintkezők szétválnak és megindul a vízszintes előtolás. A következő pillanatban a tapintó is­mét nekiütközik a sablonnak és felfelé moz­dul el. A (25 és 26) érintkezők ismét kapcsol­nak, az asztal ismét lefelé mozog. A munkadarab megmunkálása tehát igen finom lépcső alakjá­ban történik, amely gyakorlatilag egyenletes­nek tekinthető. A leírt váltakozó folyamat ad­dig folytatódik, míg a kiemelkedés tetejét el nem éri. A sablon alakjától függően ezután vagy vízszintes rész, vagy pedig mélyedés kö­vetkezik. Utóbbi esetben a tapintó a (24, 25) érintkezőket fogja kapcsolni, vagyis az asztal felfelé fog mozogni. Ha a mélyedés nem függő­leges, hanem lejtős vagy görbe vonal, a (25) érintkező helyzete a középálMs és a (24) érint­kezővel való kapcsolat között fog váltakozni hasonlóan a fentebb ismertetett váltakozó fo­lyamathoz. A szerszám főmozgása a sablon síkjára me­rőleges, egyébként a szerszám és a munkadarab egymáshoz viszonyított helyzete ugyanaz, mint a tapintó és a sablon helyzete, vagyis az asz­tal fel- le és oldal irányú mozgatása következ­tében a (31) szerszám (1. ábra.) pontosan a sab­lonnak megfelelő alakot fogja kimunkálni a munkadarabból. Ehhez természetesen az szük­séges, hogy a szerszám és a tapintó alakja és helyzete egymással megegyező legyen vagy ha ez a maga egészében nem áll fenn, a sablont megf elelően szerkesszék meg. A sablon végére érve a (23) irányváltó át­fordításával a (13) motor az ellenkező irány­ban forog, tehát újabb fogásvétel után a gép visszafelé is meg tudja munkálni a munkadara­bot. A fentiekben leírtak szerint természetesen nemcsak gyalugépet, hanem; más (olyan szer­számgépet iis működtethetünk, melynél a szer­szám mellékmozgása két egymásra célszerűen merőleges összetevőre bontható fel. így alkal­mazható pl. marógépre és alkalmazható eszter­gára is, amely utóbbinál a függőleges, asztal­mozgatás a keresztirányú, a vízszintes asztal­mozgatás pedig a hossz előtolásnak felel meg. Előbbi esetekben a munkadarab és a sablon végezte a melléfcmozgást, eszterga esetén pedig a szerszám végzi azt. A találmányunk szerinti berendezés, amely­nek szerkezetét és működését a fentiekben részletesen ismertettük, előnyei közé tartozik még az is, hogy bármilyen,, az elmondott felté­teleknek megfelelő szerszámgépre aránylag, ke­vés költséggel felszerelhető és így ezen gépeket sokoldalúbbá teheti. Előnye a berendezésnek az is, hogy kialakításánál fogva készítése kevés­bé' költséges, mint más, ismert 'hidraulikus má­solóiberendezéseké . A találmányunk, szerinti berendezés arra is alkalmas, hogy más, szokásos hidraulikus moz­gatást, pl. búvárdugaittyú (plunger) mozgatást vezéreljen. Ilyen berendezésről főleg olyan esetben lehet szó, ha a szerszámgép már eleve másolási célokra készül. Ha meglévő gépre sze­reljük fel, mint adaptert, a legegyszerűbb hid­raulikus, motorok alkalmazása. Ezek a megfe­lelő előtolások orsóit hajtják meg és ezzel a megoldással a leírt kivitellel azonos eredményt érhetünk el. Megjegyezzük még, hogy szakaszos előtolású szerszámgépeken, pl. gyalugépen a szivattyú is szakaszos folyadékszállítású lehet és ilyen cél­ra jól megfelel a forgattyúval mozgatott du­gattyús szivattyú is, míg folytonos előtolású gépeken, mint pl. esztergán és marógépen ál­landó folyadékszállítású szivattyúra, pl. fogasr kerékszivattyúra van szükség, amelyet célsze­rűen, pl. a szerszámgép főhajtóművének vala­melyik tengelyéről hajtunk meg. Ámbár a fentiekben a találmánynak csupán néhány példaképpeni kiviteli alakját írtuk le, nyilvánvaló, hogy ezekre semmiképpen nem korlátozzuk magunkat. így pl. a berendezést érintkezők helyett más alkalmas jeladóval is felszerelhetjük. A letapogató mozgását ugyan­is pl. fényjelekké is átalakíthatjuk és ezeket fotocellákkal felfogva szolgáltathatjuk elektro­nikus berendezés közbeiktatásával a szüksé­ges; jelet. Az ilyen megoldású berendezés rend­kívül nagy érzékenységgel rendelkezik. Hason­lóképpen a berendezés egyéb részei is, a példa­képpen leírtaktól eltérő hasonló rendeltetésű másfajta részekkel is helyettesíthetők. Úgy­szintén eltérő lehet a berendezés egyes részei­nek egymás közötti elrendezése, ill. helyzete is. Találmányunk tehát értelemszerűen sokféle változatban valósítható meg anélkül, hogy a ta­lálmány szellemétől eltérnénk. Az igénypontok természetesen e kivételekre is kiterjednek. Szabadalmi igénypontok: 1. Másolóberendezés olyan szerszámgépek­hez, amelyeknél a munkadarabhoz képest a szerszám mellékmozgása két egymásra célsze­rűen merőleges mozgásra bontiható fel, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom