144210. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő- és lakatszerkezet egyoldalas és síkkötőgépekhez, különösen svájci sapka kötőgépekhez
2 144.210 mozgó —9— lemez végez el (3. ábra), mely ferde felfutópályás élével elbillenti a platinák —7c— karját és azokat az a—a vonallal szemléltetett pályán vezérli. A lakatszerkezet részei: —10— emelő lakat, —11 és 12— terelőkarok ill. lakatok, melyek a fogyasztás céljából kitolt tűk munkaállásba való visszahúzását végzik, E —11 és 12— lakatok nyugalmi helyzetükben a—12— lakat szerinti állásban vannak, melyet gyenge rugóerő biztosít. A —13—18— lakatok a —10— emelőlakattal együtt végzik a tulajdonképpeni hurokképzést. Ezek közül a karszerű —13 és 18— lakatok a —19— csapok körül elfordulhatnak és azokat nyugalmi helyzetükben rugóerő szorítja a —14 és 17— lakatokhoz, de lehetnek a —1.8— lakat szerintii helyzetben rögzítve, avagy a —14 és 17— lakatokkal együtt, egy darabból is lehetnek kialakítva. A kilincsszerűen kiképzett —15 és 16— csatornazáró lakatok ugyancsak a —19 csapon vannak ágyazva és azokat nyugalmi helyzetükben rugóerő tartja a —10— emelő lakathoz nyomva, amint az a 3. ábrán a —16— lakatnál látható. A fogyasztást, vagyis a kötőtűknek a lakatok működtető hatása alóli kitolását a vezérlőszerkezet végzi. E szerkezet az —1— tűágy mögött van elrendezve. A vezérlőszerkezet részei: a —20— gépállványon a —2— kötőtűk irányában kulisszaszerűen elcsúsztatható —21— csapágyban ágyazott —22— henger, melynek felületén, célszerűen hornyokba beerősítve az alkotóirányú tűkitoló —23— bordák vagy lemezek vannak. A —2— tűk vezető hornyaiban azok hoszszábbítását képező —2a— betétiek vannak, amelyek lehetnek különállóak vagy a tűkkel összeerősítve (pl. forrasztással) vagy azokkal egy darabból. A —22— hengernek a tűágy felé mozgatása a —24— karnak lefelé irányuló billentésével végezhető, a —25— kar közvetítésével, melynek villás vége közrefogja a —22— henger tengelyét (4. ábra). A —22— hengernek másik végén azzal együttforgóan a kilincsfogazású ( —27— kerék van alkalmazva, a fogakkal szemben pedig a —28— ütközőrúd van helytállóan elrendezve; pl. a —29— tartórúd végén a gépállványhoz erősítve. A felsorolt alkatrészek ismeretében, ha a —24— kar lenyomásával a —22— hengert a tűágy felé csúsztatjuk, akkor a —23— bordák egyike nekiütközik a vele szembenálló —2a— tűtoldatoknak és azokat a hozzájuk tartozó tűkkel együtt kitolja a lakatszerkezet működtető hatása alól, vagyis kiiktatja azokat a kötésből. A lakatházat elmozgatva a tűágy fölött, a lakatok, csak a ki nem tolt tűket fogják működtetni. A tűkitolások és a —24— fogantyú elengedése után a —30— rugó a —22— hengert visszahúzza eredeti helyzetébe, miközben a —27— kilincskerék- egyik foga nekiütközik a —28— rúdnak, amely egy foggal elforgatja a —22— hengert, és miután a —23— bordák osztása azonos a —27— kilincskerék fogosztásával, így a soronkövetkező —23— borda fog szembekerülni a tűkkel, illetve azok —2a— meghosszabbításaival. Ezzel a —22— hengert átállítottuk a következő fogyasztási műveletre, amely be fog következni a —24— kar újbóli lenyomásával. A —27— kilincskerék fogaival a rugós —31— becsappanószerkezet kapcsolódik, amely megakadályozza a kilincskerék ill. a —22 —henger helytelen irányú vagy szándékolatlan továbbforgását. A —22— henger minden egyes tűágyfelé mozgatása annyi —2a— tűlábat ill. —2— tűt tol ki a lakatszerkezet hatása alól, amennyi megfelel az éppen szembenálló vagyis kitolást végző —23— borda hosszának. A —22— hengeren alkalmazott —23—bordák hossza tehát megszabja a fogyasztandó tűk számát és ilymódon a bordák hosszával, azok és a kitoló löketek számával vezérelhetjük a fogyasztás menetét. A —23— bordák a kitolt tűk —;2b— lábait a 3. ábra b vonalával megjelölt helyzetbe állítják, így ezek a lakatszerkezet —10— emelő lakatja alatt haladnak el és ilymódon a kötésben nem vesznek részt. A ki nem tolt tűk a C vonallal ábrázolt pályán áthaladnak a lakatszerkezet tűcsatornáján és kötést végeznek. Az alsó (nyugalmi) állásban levő —12— lakat a kötésben részt nem vett (fogyasztott) tűket visszatereli a lakatok közötti bt magasságba, úgyhogy ellenkező irányú lakatház mozgatáskor azok is áthaladnak a lakatok közötti csatornán. A lakatszerkezet ilymódon folyamatosan működésre kész kiindulási helyzetbe állítja az összes tűket és hatására az összes tűk minden lakatház mozgatás után önműködőlég elő vannak készítve kötés végzésére. A kötőtűk kitolása nemcsak fogyasztás, hanem mintázás céljából is történhet, sőt a fogyasztás kombinálható mintázó kötéssel is. A lakatszerkezet mozgatása közben nemcsak a kötőtűket, hanem a —7— platinákat is működteti. A —13 vagy 18— lakatoknak a -—8— helyzetbeli állításával és a vezérlőhenger működtetésével további tetszőleges mintás kötések készíthetők. A lakatszerkezet sűlyesztő lakattal és a példától eltérő csatornás vagy kétcsatornás lakatszerkezettel is készülhet. A —7— platinák —7a— karját az egyszerűbb ábrázolás miatt a. rajzokon fel nem tüntetett rugó szorítja a kötött árura. A —2a— kötőtűtoldatok végei á vezérlőhenger kitoló —23— szerveivel való biztosabb ütközés céljából a —20— kiszélesítéssel bírnak. A találmány nincs a leírt kiviteli alakra korlátozva, továbbá az a kötő- és hurkolóiparban használatos egyéb szerkezetekkel is kiegészíthető, így pl. a találmány keretébe tartozó fogyasztást vezérlő szerkezettel együttműködő és a kitolt tűket működőképes helyzetbe viszszaterelő lakatok mellett ill. azokkal kombináltan más pl. mintázó kötésre (szemfeltartásra) való lakatok is alkalmazhatók. Kiképezhető a lakatszerkezet felső sűlyesztő lakattal is, továbbá két tűcsatornás lakatszerkezettel. A vezérlőszerkezet működtethető a —24— karral összekötött pedállal is, továbbá alkalmazható automatikus működtető megoldás is, pl. olymódon, hogy maga a lakatház a tűágy végére érve ütköző vagy más megfelelő szerv révén működtetheti a —24— kart és így a kötési munkaművelettel együtt történhet a fogyasztás vezérlése is. Működtethető a kötőgép gépi hajtással is.
