144207. lajstromszámú szabadalom • Tükrös fényvető készülék

Megjelent: 1958. szeptember 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.207. SZÁM 4. b. 4-14. OSZTÁLY —.BE—329. ALAPSZÁM Tükrös fényvető készülék Bercsényi Tibor, rendező. Budapest A bejelentés napja: 1952. augusztus 7. A fényvető készülékeknél a fényforrásból kiinduló fénynek a kívánt irányba terelésére, ill. a megvilágítandó térben (felületen) való elosztására egy vagy több lencsét, vagy tükröt, vagy azok kombinációját már alkalmazták. Az eddigi fényvetők azonban nem voltak alkalmasak a tér összes irányaiban kisugárzó fény kihasználására. Emellett természetesen a tükrökről való viszszaverődésnélés a lencséken való áthaladásnál előálló fényveszteség is csökkentette a fényvetővel kapható fény erősségét. A találmány szerint a fény terelésére tükröknek olyan rendszerét alkalmazzuk, amely — attól a nyílástól eltekintve, amelyen át a fénynek a megvilágítandó térbe kell jutnia — a fényforrás helyéről a tér minden irányába nézve, zárt, vagyis a fényforrást minden irányban körülveszi és három olyan övezetből áll, amelyek közül a középső övezet gömbfelület, a másik kettő pedig olyan alakú, hogy együttesen a gömbfelület középpontját a gömbfelület középpontjában képezik le. így a tükröt érő fénysugarak többszöri visszaverődés után a fényforráshoz térnek vissza és azon át a fényvetőt a kibocsátó nyílást kitöltő sugárkúp alakjában hagyják el. A tükörrendszernek természetesen csak a fény_ forrásra való vetületben kell zártnak lenni (a kibocsátó nyílástól eltekintve), az egyes tükrök, vagyis a tükörrendszer zónái között sugármenti hézagok hagyhatók, hűtőlevegő áramoltatásának lehetővé tételére. A hűtés ventillátorral, vagy anélkül történhet. A kibocsátó nyílás elé a fény terelésére további — pl. lencsékből álló — optikai rendszer illeszthető. A tükröket azonban úgy lehet méretezni, hogy a kibocsátó nyílást ne párhuzamos, hanem összetartó, vagy széttartó fénykúp hagyja el. A találmány egy kiviteli alakját a rajzmelléklet tünteti fel. Az 1. ábra szerint a tükörrendszer a fényforrás, mint középpont körül van elrendezve és három zónára van felosztva. Az I. zóna az F fényforrás mögött, centrálisán, az N kibocsátó nyílással szemben van elrendezve. E zóna 60° nyílású kúpfelületet tölt ki. A II. zóna a fényforrás, mint középpont körül leírt gömbfelület, amelynek nagysága a félgömbnél az I. zóna által elfoglalt kúp által kimetszett gömbsüveg felületével kisebb. A III. zóna ismét egy forgásfelület, amelynek nyílása a félgömbnél a 60° nyílású kúppal kimetszett N kibocsátó nyílás nagyságával kisebb. A fentiek szerint tehát az öszszes zónák forgásfelületek, amelyeknek alakját a következő sugármenetnek megfelelően kell — magában véve ismert módon — megállapítani. A fényforrásból előrefelé kiinduló (0) fény 60° nyílású kúpon belül közvetlenül a kibocsátó nyíláson át minden veszteség nélkül hagyja el a fényvetőt. , > A hátrafelé kiinduló (1) fény 60° nyílású kúpon belül az I. zónáról a III. zónára és onnan az F középpont felé verődik vissza. Az I. és III. zóna olyan alakú, hogy az F pontot együttesen az F pontban képezik le, vagyis az F pontból az la zónára eső fénymennyiség a Illa zónáról viszszaverődve, az F pontban gyűlik össze, onnan tovább haladva a IIb zónáról visszavarődve — minthogy az F közepű gömb — ismét az F pontban egyesül s az előbbi utat visszafelé megfutva, Illa, la, F úton és a kibocsátó nyíláson át távozik a fényvetőből, az ötszöri fényvisszaverődés folytán csökkent erősséggel. A II. zónára eső (2) fénymennyiség az F, IIb F, Illa, la, F úton háromszori visszaverődés után szintén a kibocsátó nyíláson át távozik. A III. zónára eső (3) fénymennyiség végül az F, Illa, la, F úton már kétszeri visszaverődés után elhagyja a fényvetőt. Látható tehát, hogy bár a többszörös visszaverődés vesztéséggel jár és maga a fényforrás is többszörösen a fény útjában áll, mégis a fényt a találmány értelmében nagyobb kúpszögből gyűjthetjük össze, mint az ismert megoldások által. Az eredmény jósága a tükör anyagának és alakjának megfelelő megválasztásától függ. A megvalósíthatóság azonban a hűtés megfelelő voltán fordul meg. A levegő szabad mozgásának megkönnyítése végett előnyös pl. a III. tükröt az 1. ábrán szag/