144205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos fűtőtesteknek kontaktusokkal való ellátására

' 4 144.205 kül világos tehát, hogy az elektródák, pl. a 18a— 18a, ül. 19a—19a elektródák közötti távolság döntően befolyásolja azoknak a huzalmeneteknek a számát, amelyek a 14 érintkezővel összehegesztendők. A 4. ábra a műveletek időrendi sorrendjét szemléltető vázlat, amely a viszonylagos időbeli lefolyást szemlélteti. Ez az ábra nem mutatja a hegesztési műveletek időbeliségének abszolút értékét, mert a pontos idők a használt áram és az alkalmazott anyag változásai szerint változnak. A fentiekben a 2. és 3. ábra kapcsán ismertettük a hegesztőkészülék működését, de nem beszéltünk arról, hogy a működtetés kézi, önműködő vagy félig önműködő. Nyilvánvaló azonban, hogy mind a találmány szerinti berendezés, mind az eljárás e módszerek bármelyike szerint megvalósítható, hogy az illető esetnek megfelelő legelőnyösebb módon lehessen tömeggyártást létrehozni. így pl. megtehetjük azt, hogy az eljárás folyamán szükséges műveleteket kézzel létesítjük a berendezés illető részén, vagy lehet a teljes eljárást teljesen önműködő gépeken megvalósítani. Kívánatosnak mutatkozott az egyes műveletek sorrendjének és idejének meghatározására, tehát pl. a 16 és 17 elektródatartók zárvatartásának és a hegesztőáram bekapcsolásának elindítására vagy megszüntetésére időkapcsolókat használni, mert a hegesztőáramnak túl hosszú ideig tartó alkalmazása a 14a kontaktusból túlsókat olvaszt le, miáltal megtörténhetik, hogy a megolvadt fém kicsepeg, úgy amint az a már ismert szerkezeteknél meg szokott történni. Az ilyén csepegés az érintkező tartósságát és a gyártmány vagy készülék üzembiztosságát hátrányosan befolyásolja. Az önműködő munkamódszert vezérlő működtető berendezés nem tartozik a találmányhoz, de előnyös, ha két időkapcsoló tartozik hozzá, amelyek meghatározzák az elektromágnesek bekapcsolásának idejét a 16 és 17 tartók.működtetésére, melyek továbbá kikapcsolják a hegesztőáramot a 18 és 19 elektródáknál. Eljárhatunk pl. úgy. hogy az első időbelileg vezérlő szerv az elektródatartó szolenoidját vezérli és emellett előnyösen a szolenoid és a hozzátartozó elektródatartó között rugó van, melynek hatása folytán akkor, amikor a tartó munkahelyzetébe került, a szolenoid tovább működhetik és a rugót megfeszíthetjük. A szolenoidnak ez az utóhatása felhasználható arra, hogy a második időbelileg vezérlő szerv kapcsolóját zárja, miáltal a hegesztő áram megindul. A hegesztőáramot ez a második szerv kapcsolja ki, és rövid késleltetési idő után az első vezérlőszerv megint megengedi az elektródatartó nyitását. A találmány természetesen nem korlátozódik az itt leírt kiviteli alakra, hanem az alapgondolat megváltoztatása nélkül többféleképpen változtatható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás érintkezőknek vagy szorítóknak oly elektromos fűtőtesten való elhelyezésére, illetve megerősítésére, amelyhez nagy ellenállású fémes ellenállásdrót és legalább egy érintkező vagy szorító tartozik árambevezetés céljából, azzal jellemezve, hogy az ellenálláshuzalnak legalább egy részét csavarvonalalakban meghajlítjuk és legalább egy, előnyösen hengeralakú érintkező-részt ebbe a huzaltekercsbe bevisszük, olyképp, hogy az érintkező-rész és a huzaltekercs egymással koaxiálisán elhelyezkedve egymást érintik, mire azután bizonyos időn át elektromos áramot engedünk át a kontaktussal érintkezésben levő huzalmeneteken, oly módon, hogy ennek az áramnak az erőssége és működésének ideje elegendő a kontaktus vékonyfelületi rétegének megolvasztásához, az alatta levő kontaktusanyag számottevő olvasztása nélkül. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy két hegesztőelektródát a huzaltekercs különböző helyeire tesszük és hegesztőáramot vezetünk át az elektródák között. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a kontaktusnak a tekerccsel érintkező része a tekercs belső felületével viszonylag nagy hosszúságon át van érintkezésben és a hegesztőelektródáknak az áram átvezetésére használt részei a huzaltekercsnck e részei mentén érintkeznek. 4. Az 1—3. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek, jellemzője, hogy az elektró-' dák a huzaltekercset a kontaktushoz szorítják és bizonyos időn át hegesztőáramot vezetünk az elektródákon át. majd pedig, rövid idővel e művelet befejezése után az elektródákat, valamint a kontaktust eltávolítjuk a huznlíekeresről. 5. A 3—4. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a huzaltekercsnek tengelyirányban egymástól bizonyos távolságban levő részei között nagy hegesztőfeszültség van. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a huzaltekercs említett h-.-lyrin egymással ellenkező polaritású hegesztőelektródák vannak.' 7. A 3—6. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy az elektródákat arra használjuk, hogy a huzaltekercset tenr gelyirányban egymástól bizonyos távolságban levő részeken a kontaktushoz szorítsuk. 8. A 2—7. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzőié, hogy a hegesztőáram kikapcsolása után bizonyos ideig a tekercs hegesztett részének mindkét oldalán a meleget a huzaltekercs révén elvezetjük. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja tetszés szerinti csőalakú fémrésznek hengeres fémrésszel való összehegesztésére, azzal jellemezve, hogy a hengeres részt a csőszerű részbe toljuk, majd pedig hegesztőelektródákat a csőszerű darabnak tengelyirányban egymáshoz képest eltolt részeinél hegesztőelektródákat alkalmazunk, és ezek között hegesztőáramot vezetünk. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a hengeres részt olyképp vezetjük be a csőszerű részbe, hogy ezek a részek egymással érintkezzenek.