144185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyik végükön lezárt üreges üvegtestek, különösen rádiócsőburák előállítására

Megjelent: 1958. szeptember 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.185. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—353. ALAPSZÁM Eljárás egyik végükön lezárt üreges üvegtestek, különösen rádiócsőburák előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest A bejelentő által megnevezett feltalálók: Rózsa Sándor rádiómérnök és Lévai Károly technikus, budapesti lakosok Bejelentés napja: 1956. április 14. A találmány tárgya eljárás egyik végükön lezárt üreges üvegtesteknek, különösen rádiócsőburáknak üvegcsőből való előállítására. Általánosan elterjedt, különösen rátíiócsőburák előállítására való oly eljárás,'melynél üvegcsövet forgatás, axiális húzás és melegítés közben olymódon választanak ketté, hogy az elválasztás szakaszán az üveganyag a két elválasztott üvegcsőszakaszt külö-külön lezárja. Ez a két külön-külön lezárt szakasz egy-egy rádiócsőburát képez. Az eljárással előállított burának a zárórésze, mely a rádiócső dómját képezi, egyenlőtlen falvastagságú. A 'szükséges egyenletes falvastagságú dómot utólagos külön eljárás útján is csak részben lehetett kialakítani. Kísérleteink eredményeképpen megállapítottuk, hogy a falvastagság-eloszlás és a szakítás sebessége között meghatározott összefüggés áll fenn. A szakítás sebességét a melegítésen kívül más tényezők: is befolyásolják, pl. a húzógörgők helyzete, méretei, cső falvastagsága stb. Találmányunk célja oly eljárás kidolgozása, melynél a szakítás sebességét előre meghatározott oly állandó értéken lehet tartani, mellyel a legkedvezőbb falvastagság érhető el. Találmányunk értelmében az üvegcső szakítás útján való kettéválasztását és lezárását oly módon végezzük, hogy az üvegcsövet elválasztás közben az elválasztás helyétől jobbra és balra elrendezett egy-egy az üvegcső palástjával érintkező irikciós húzógörgővel húzzuk, valamint az üvegcső két végénél elrendezett egyegy, az üvegcső peremfelületével érintkező, axiális irányban mozgatható ütközőpofával megtámasztjuk. A találmány szerinti eljárást részletesebben a csatolt rajz kapcsán ismeretetjük, ahol az 1. ábra egy, az eljárás foganatosítására -példaként alkalmas berendezést mutat vázlatosan elölnézetben, és a 2. ábra ugyanazt a berendezést ugyancsak vázlatosan oldalnézetben. Az (1). és (2) párhuzamos tengelyeken egyenlő átmérőjű (3), ill. (4) támasztó tárcsákat ékeltünk olymódon, hogy az (1) és (2) tengelyek távolsága kisebb mint a (3) és (4) tárcsák átmérője. Az így képződő, lényegileg ékalakú térbe helyezzük a kiinduló (5) üvegcsövet olymódon, hogy az a (3) és (4) támasztótárcsákra felfekszik. Az .(].) és (2) tengelyek (6) nyíl irányában való forgatása esetén az (5) üvegcső (7) nyíl irányában forog. A tervezett elválasztás helyén az (5) üvegcső mellett (8) gázégőt rendeztünk el és ettől jobbra és balra forgathatóan az üvegcső palástjával érintkező egy-egy (9) frikciós húzógörgőt ágyaztunk olymódon, hogy azok külső erővel való forgatása esetén az üvegcső palástfelülete és a húzógörgő között a cső tengelyével párhuzamos súrlódóerő is fellép, amely a két görgő közötti csőszakaszban húzófeszültséget létesít. A (8) gázégő hatására az üveganyag meglágyul és a hűzófeszültség miatt kontrahál, majd a kontrakciós helyen elválik, ami természetesen az üvegcső (10) és (11) végeinek egymástól való eltávolodásával jár. Ennek a szakítási sebességnek a beszabályozását találmányunk értelmében (12) és (13) ütközőpofákkal végezzük oly módon, hogy azokat a szakítás közben (14) ill. (15) nyíl irányában mozgatjuk, lényegileg a szakítási sebességnek megfelelő sebességgel, pontosabban úgy, hogy a két ütközőpofa sebességének abszolút összege lényegileg-megegyezzék- a kívánt szakítási sebességgel. Annak érdekében, hogy az üvegcsővégek a hozzájuk tartozó ütközőpof ától el ne szakadjanak, a (9) húzőgörgök sebességét úgy kell megválasztani, hogy annak következtében a súrlódóerő nagyobb sebességgel akarja az üvegcsővet mozgatni, mint az ütközőpofák sebessége. A szakítás közben a kontrakciós szakasz üveganyaga a két elválasztott (az ábrán szaggatott vonallal jelölt) csőszakaszon (16) és (17) zárófelületet (dóm) képez. Találmányunk értelmében a szakítási sebes-