144173. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légkondenzátor rendszer töltéséhez és ürítéséhez

2 144.173 turbina kilépő csonkját, melyből a gőz a nyíl irányában a 9 keverőkondenzátorba jut. A lecsapódott víz all csővezetéken keresztül lép ki a kondenzátorból és egy része a 24 csővezetéken át a 12 szivattyú segítségével a kazán felé, másik része a 25 csővezetéken át a 26 szivattyú hatására a hűtőtorony 28 és 30 jelű hőcserélő elemei felé áramlik, majd onnan a 34 csővezetéken át visszakerül a keverőkondenzátorba. A hűtővizet a 26 szivattyú a leírt módon állandó keringésben tartja. A 2. ábra szerinti hőcserélőelemek csöveinek egy részén 28 a víz felfelé, a másik részén 30 lefelé áramlik. E berendezés feltöltésénél nem lehet alkalmazni a központi fűtőberendezések szokásos módját, ahol a fűtővizet teljesen zárt csőrendszerben keringtetik, ami lehetővé teszi a rendszer alulról való feltöltését és kilégtelenítósét a magasabban fekvő pontok felé. Ugyanis, amint a 2. ábrán látható, a keverőkondenzátor megszakítja az egyébként teljesen zárt csőrendszert és így a feltöltés csakis a 25 csővezetéken keresztül történhet a 26 szivattyúval. Az ily módon való feltöltésnél azonban a 29 gyűjtőkamrában összegyűlő levegőt a víz magával sodorhatja a hőcserélő 30 lefelé vezető ágába, ahol megzavarhatja a szabályos vízeirkulációt és egyes csövekben a víz megfagyását okozhatja. Ezért a csővezetéknek olyan kapcsolására van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a víz a berendezés feltöltésénél a hőcserélőelemek mindkét — 28 és 30 — ágában felfelé áramolják, majd az áramlás a légtelenítés megtörténte után átállítható legyen a normális üzemi állapotra, amikor a víz a 28 ágban felfelé, a 30 ágban lefelé áramlik. Ez, a találmány szerint, a csővezetékrendszernek 2. ábrán feltüntetett kapcsolásával és a rendszerbe iktatott 13, 14, 15, 16 és 17 szelepek megfelelő beállításával érhető el. A berendezés feltöltését tehát az előbbiek szerint a 26 szivattyú végzi a 25 csővezetéken át, miközben a 13, 15 és 17 szelepek zárva, a 14, 16 és 18 szelepek nyitva vannak. A víz ez esetben a 28 és 30 ágban egyidejűleg felfelé áramlik, a csövekben levő levegőt maga előtt nyomja és a 18 légtelenítőszelepen keresztül a szabadba szorítja ki. A légtelenítés megtörténte után a 13 és 14 szelepek nyitva, a 15, 16 és 17 szelepek zárva tartandók, ami által a normális üzemi helyzet áll be. A 18 légtelenítőszelepet szintén zárva kell tartani. Nagyon hideg időjárásnál történő indításnál fonfos, a csővezetékrendszer egész víztartalmát egy, az esetenként megkívánt hőfokra fel lehessen melegíteni, mielőtt a hőcserélő elemek feltöltése és bekapcsolása megtörténnék. Ezt a 2. ábrán feltüntetett kapcsolási vázlat szerint oly módon lehet végrehajtani, hogy a 33 szelepen keresztül (a főgőzvezetékből vagy más megfelelő helyről) gőzt eresztünk a kondenzátorba és a' 26 keringető szivattyú járatása és a keringetett víznek gőzzel való melegítése közben a 17 szelepet kinyitjuk, a 13 és 14 szelepeket pedig zárva tartjuk. A berendezés feltöltésekor a csövekben levő levegő eltávolítását a 4. ábrán feltüntetett további megoldással lehet meggyorsítani. A berendezés vízzel való feltöltésekor az előbbiek során már ismertetett szelepbeállításnál a víz a 37 és 38 ágakban felfelé áramlik. Ez esetben a levegő a 29 gyűjtőkamrában gyűlik össze. Üzemi állapotban, amikor a víz a 37 ágban felfelé, a 38 ágban lefelé áramlik, levegő a 29 gyüjtőkamrán kívül, a 31 gyűjtőkamrában is összegyűlhet. Ezért szükséges a berendezést üzemközben is állandóan légteleníteni. Mindkét feladatot, tehát a levegő gyors eltávolítását feltöltéskor és az állandó légtelenítést üzemközben, oly módon lehet megoldani, hogy a felső 29 és alsó 31 vízgyűjtőkamrák legmagasabb pontját a 41 csővezetékkel a keverőkondenzátor vakumterével kötjük össze. Minthogy a hőcseréiőberendezés feltöltésekor a kondenzátorban már vakumot kell tartani, amely a turbina normális üzembehelyezése után még fokozódik, a 41 csővezetéken áramlás indul meg a 29 és 31 vízgyűjtőkamrák és a keverőkondenzátor között, amely a levegőt a kondenzátor vákumterébe szállítja, ahonnan a vakumszivattyú a szabadba nyomja ki. A rendszerben levő levegő eltávolítása után állandó vízáramlás marad fenn a kondenzátor fele, amely megakadályozza, hogy üzemközben újabb levegőmennyiség gyűlhessen össze a vízgyűjtőkamrákban. E vízmennyiség beszabályozására és állandó értéken tartására a légtelenítővezetékbe a 42 és 43 fojtótárcsákat kell beépíteni. A 41 légtelenítővezetéken áramló vizet oly módon lehet a keverőkondenzátorba bevezetni, hogy részt vegyen a turbinából jövő gőz lecsapatásában. Ily módon ez a vízmennyiség csak annyiban jelent bizonyos kismértékű veszteséget, hogy egy része, mely a 42 fojtótárcsán áramlik keresztül, még nem hűlt le teljesen. Leürítéskor természetesen a 44 szelep zárandó, nehogy levegő juthasson a vakum alatt álló kondenzátorba. A hőcserélő felületek ürítése a 2. ábrán feltüntetett kapcsolásnál úgy történik, hogy a 13 és 14 szelepeket zárjuk és a 15, 16 és 18 szelepeket nyitjuk Ekkor a hőcserélő csöveiben levő víz a 15 szelepen és 19 csővezetéken keresztül lefut a 21 gyűjtőtartályba és helyét a 18 szelepen beáramló levegő foglalja el. Mint előbb említettük, a rendszer teljes vagy részleges leürítésére sor kerülhet nemcsak előre meghatározott esetekben, hanem bármikor — elsősorban hideg időjárás esetén — ha azt az üzemviszonyok megváltoztatása szükségessé teszi. Különösen jelentős ez a művelet hideg időszakban, amikor is a leürítésnek gyorsan kell történnie. Hideg időszakban a gép váratlan kiesése esetén a teljes rendszert le kell üríteni. Sor kerülhet azonban a rendszer részleges leürítésére is, akár rendkívül hideg időben teljes terhelésnél, akár fagypont alatti enyhébb hidegben is részterhelésnél. Ilyen lesetekben a hűtőfelület egy részének kikapcsolása megakadályozza a keringő hűtővíznek veszélyes lehűtését, viszont ilyenkor természetesen gondosrkodni kell arról, hogy a kikapcsolt hűtőfelületrészekből a vizet gyorsan leeresszék. Egy ilyen műveletneki a lebonyolítása a 2. ábra szerinti kapcsolásnak megfelelően úgy történik, hogy a