144166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a föld vagy víz elektronikus vagy elektrolitikus vezetőképességének megkülönböztetésére, geoelektrikus mérésekkel egyenáramú impulzusok alkalmazása mellett
2 144.166 A találmány szerint továbbá egy mozgó, többpólusú, elektronikus vagy mechanikus kapcsoló az erősítő bevezető részébe az U; és Up számára összehasonlító feszültségeket visz be, a feljegyzés művelete alatt pedig UÍ számára és egyben az összehasonlító feszültség számára is, kiegészítő szabályozó révén az erősítés fokát leszállítjuk. Ennek célja, hogy valamennyi művelet vagy folyamat azonos amplitúdóval jelentkezzen az ernyőn és hogy a fűrészfog-frekvencia megkettőzésével a folyamatot két félperiódusra lehessen osztani, amelyeket a készülék egymásra ír és ezáltal az impulzus szélességét látszólag megkétszerezi, a kiértékelés megkönnyítése végett. Abban az esetben, ha nincsen szükség az UÍ és Up abszolút értékeire, a találmány értelmében az erősítés fokának változtatására való szabályozót közvetlenül lehet az Up /TJi (mV V) hányadosra kalibrálni, miáltal nincsen szükség öszszehasonlító feszültségekre. Az eljárást a 2. ábrával kapcsolatosan részletesen megyarázzuk meg. A 17 motorral hajtott 7 kapcsoló bütyök révén működteti az a—g kontaktusokat. A 18. lassító áttétel hatása révén a 14 kompenzátor fele akkora fordulatszámmal jár és a mérőberendezés (az 1—4 elektródákat és szondákat) abban a pillanatban kapcsolja át, vagyis pólus-váltást végez, amikor a c bütyök a 7 kapcsolóban zárt helyzetben van. Az említett, kapcsoló a, b és e bütykei a későbbiekben ismertetendő időterv szerint a 9 katódsugárcső szabályozható 8 erősítőjén át bevezetik a feljegyzendő feszültséget. A fűrészfog-generátor, mely a 9 csőben van, a sugarat a 7 kapcsoló egy körülfordalása alatt átvezeti az ernyőn és az f bütyök ezt a generátort szintén zárja. A 21 és 22 kisegítő szondák révén, a mérőberendezéstől nagyobb távolságban zavaró feszültséget veszünk el a földtől és ezt a 12 elválasztó transzformátorhoz vezetjük. Ezt a transzformátort erősen folytott (kivitelben kell készíteni, hogy ezáltal a mérőimpulzusok okozta belengéseket el lehessen kerülni. Az utána következő 11 erősítő, alkalmas arra, hogy a zavaró feszültség amplitúdóját és fázisát változtassa (variálja) és ezt a feszültséget kis ohmos ellenállással részarányosán a 2 és 3 mérőszondákból jövő vezetékekbe kapcsolja. Ilyen módon a 9 rész mint indikátor elvégezheti a kompenzálást. A zavaró egyenfeszültségeket a 10 előkornpenzátor durva és finom szabályozással, mozgásban tartott 7 kapcsoló esetén kompenzálja, miáltal a legkisebb hibás kompenzáció mellett, az irányváltoztatáson át, amit á 14 kommutátor létesít, lebegő vagy billegő kép keletkezik a 9 ernyőn. A zavarások kompenzálásának részarányossága érdekében a 10 előkompenzátort még a 13 kondenzátorral is át kell hidalni. A 15 szabályozóellenállás mV értékekben van kalibrálva és ehhez a változtatható ellenálláshoz az a bütyök révén összehasonlító feszültséget vezetünk, az azonos kisegítő feszültségforrással kapcsolódó 16 szabályzó pedig fokozatosan beállítható összehasonlító feszültséget ad a c bütyöknél. A 9 katódsugárcsőnél felrajzolt időterv segítségülvételével a következőkben a kapcsolási műveletek sorrendjét a mérés folyamán magyarázzuk meg. A leírt példánál a 7 motoros kapcsoló fordulatszáma 300, miáltal a mérési művelet 200 msec terjedelmű. A fűrészfogfrekvencia megkettőzésével azonban a művelet két félperiódusra oszlik, amelyeket I-gyel és II-vel jelölünk. A mérési munka megkezdésekor a g bütyök a 6 telepből gerjesztő töltőimpulzust visz az 1 és 4 elektródákra. Mikor a g bütyök fél kapcsolási ideje eltelt, megindul az. I periódus feljegyző művelete, éspedig azzal, hogy felrajzolódik az a bütyök révén kapcsolt, a 15 részből származó egyenfeszültség. 25 msec eltelte a g és a részek kikapcsolódnak, mire a 2 és 3 mérőszondák a b részen át az erősítővel kapcsolódnak, miáltal az ernyőn a csillapodó vagy megszűnő \]p polarizációs feszültség 75 msec-n át, majd pedig a sugár visszavezetése után a II periódusban 35 msec-n át még egyszer látható. 15 msec szünet után a c bütyök kikapcsol ill. a 16 szabályozóból egy kiválasztott U; összehasonlító feszültséget kapcsol be és ezzel egyidejűleg a 19 gyengítő is bekapcsolódik, miáltal :— pl. ha s érték 50 — a 20-szor nagyobb feszültség leszabályozódik. A legközelebbi művelet az, hogy a g bütyök hatása folytán a töltőimpulzus megint működésbe lép és az ezen idő alatt a 2 és a 3 mérőszondák közötti U; töltőfeszültség a 4 bütyök, valamint 19 gyengítő révén, az e bütyök hatása, folytán a 8 erősítőn jelentkezik. A 20 szabályozóval a töltőáram körében az impulzus áramot a választott 16 egyenfeszültségre szabályozzuk be és soros mérések számára állandó értéken tartjuk. Az impulzusidő felének eltelte után a sugár visszavezetése következik az f hatása folytán és a következő fel jegyzőművelet megkezdődik, mindig olymódon, hogy 25 msec visszamaradással követi a mérési műveletet. Ennek a berendezésnek az előnye a szabadban ill. terepen való használatban abban rll, hogy a jelzések függetlenek az üzemi feszültség ingadozásaitól és az erősítés foka és mértéke igen nagy lehet. Ebből adódik, hogy az érzékenység növekedése sokkal nagyobb behatási mélységeket enged meg és imivél a mérés folyamán kompenzációnak van lehetősége, nagyon kicsi a beállítási hiba valószínűsége. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás és készülék földben vagy vízben mutatkozó elektronikus és elektrolitos vezetőképesség megkülönböztetésére geoelektrikus mérésekkel egyenáramú impulzusok felhasználása révén, azzal jellemezve, hogy rövid impulzusokat alkalmazunk, amelyek azonnali kiértékelést tesznek lehetővé (8) váltakozóáramú erősítő és (9) elektronsugároszcillográf felhasználásával. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy minden áramimpulzus után pólusváltozás következik (14) kommutátorral, miáltal a polarizációs maradék
