144158. lajstromszámú szabadalom • Villamos fejtőkalapács
Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.158. SZÁM 5. b. 34-40. OSZTÁLY — BO—321. ALAPSZÁM Villamos fejtőkalapács A Magyar Állam mint a feltaláló „Diósgyőri Üjító Brigád" jogutóda, Budapest. A brigád tagjai: Tresztián Lajos, Reök Pál, Simon Péter, Szuha Rezső, Gaál József, Nagy János, Balogh Sándor, Kaupert Károly és Asztalos Károly A bejelentés napja: 1953. május 24. A találmány azt a célt szolgálja, hogy a bányászatban használatos, sűrített levegővel működtetett réselő fejtőbalapácsok helyett a munkahely igényeinek megfelelő, olcsó üzemű, üzembiztos, réselő fejtő kézi szerszámot adjon a bányászat kezébe. Ismeretesek olyan villamos hajtású fejtőkalapácsok, amelyekben egy periodikusan megfeszített, majd felszabaduló rugó ütésszerűen működteti a tulajdonképpeni réselő, fejtő szerszámot. A találmányt a rugófeszítő szerv kialakítása különbözteti meg az, ismert ily kalapácsoktól. A hajtómotor lehet a kalapácstestbe beépítve, de lehet külön egység is, mely egy flexibilis tengely útján működteti a kalapácsot. A mellékelt rajz ábrái a találmány egy példaképpeni kiviteli alakját ismertetik. Éspedig az 1. ábra a külső motorról meghajtott kalapács hosszközépmetszetét, a 2. ábra a kapcsolószerv két egymáson elcsúszó tagjának a palástját síkba fejtve mutatja. Az (1) kézikalapács hajtását a (2) flexibilis tengelyen át kívül elhelyezett motorról kapja. A hajtást^ a (3) tengely a (4) fogaskeréken át az (5) belső fogkoszorúnak adja át. Az (5) fogkoszorú a . (7) fedéllel lezárt persellyel egy darabot képez. A (6) persely (9) üreges belseje felé x—x lejtővel határolt (8) perselyt forgatja. A (8) persely x—x lejtős homlokfelületével érintkezik egész hosszán a (10) lejtős kapcsoló fél, amellyel viszont a fixen" kapcsolt (11) ütközőrúd működik össze. A (10) kapcsoló és (11) ütőrúd elfordulását a (12) persely a (13) ékvezetékével gátolja. Ugyancsak biztosítva van az elfordulás ellen a (12) persely is. A (11) ütőrúd másik végére szerelt (15) csavaranya és a (12) persely közé van befogva, a megfelelő mértékben előfeszített (14) rugó. A (11) ütőrúd a (16) ütőfelületen érintkezik a (17) szerszámmal, amelyet a (18) rugó köt rugalmasan a kalapácstesthez. A 2. ábra a (8, 10) perselyek érintkező felületének határoló vonalát tünteti fel síkba fejtve. Ezt a vonalat a (18) lejtős és a persely forgási tengelyére merőleges és a forgási tengellyel párhuzamos, periodikusan ismétlődő szakaszok alkotják. A kalapács működése a következő: Az (5) fogaskerék által forgatott (6) persely, illetőleg a (7) fedél lejtős felülete a vele érintkező lejtős felületű (10) perselyt — miután az elfordulásában gátolva van — tengelyirányban hátra tolja. Ezzel megfeszül a (14) rugó. Mikor az egymás lejtős. (18) felületén elcsúszó (8, 10) perselyek olyan fokban csúsztak el, hogy a (20) élek fedőhelyzetbe kerülnek, a (14) rugó felszabadul és a (11) rudat nekilöki a (17) tüske (16) ütőfelületének. A (14) rugó feszültségét a (15) csavaranya beállításával lehet szabályozni. Szabadalmi igénypontok: 1. A villamos fejtőkalapács, melynek szerszámját villamos motorról hajtott forgórész által szakaszosan megfeszített, majd felszabadított rugó működteti, azzal jellemezve, hogy rugót periodikusan egy olyan szerv feszíti meg, illetve szabadítja fel, amelyik (10) forgó mozgásában gátolt és egy (8) forgó perselyből áll, amelyek egy-egy, a forgási tengellyel párhuzamos, vagy közel párhuzamos lépcsővel megszakított lejtős felületen fekszenek fel egymáson. 2. Az 1. alatti kalapács kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a rugófeszítő szerv nem forgó fele a kalapács ütőszervével egy darabbá van egyesítve s a kalapács hossztengelye irányába egyenesbe van vezetve. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2653. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László
