144153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás süllyesztékes kovácsolással gyártott munkadarabok előállítására

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.153. SZÁM 49. i. OSZTÁLY - MA-438. ALAPSZÁM Eljárás süUyesztékes kovácsolással gyártott munkadarabok előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók, Mausz Péter, Dr. Lettner Ferenc, Terényi Aladár budapesti, Lakatos Bertalan győri, Tómez Rezső és Sári Imre miskolci lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1954. március 9. Az osztott süllyesztékpárban történő süUyesztékes kovácsolásnak eddig többféle technológiai módja ismeretes. Az egyik az együregű technológia előalakítás nélkül, amelynél a süllyesztékpárba egyetlen készrekovácsoló üreg van bevágva és olyan méretű hengerelt anyagból darabolt nyersanyagot használ, mely a legnagyobb térfogatú üregrész kitöltésére alkalmas. A másik eljárás az együregű technológia, sziabadalakító előkovácsolással. Az előbbi technológiától abban különbözik, hogy a Nyersanyagot nem egyenletes szelvényben, hanern a kovácsolandó darab résztérfogatainak megfelelően előalakítja szabadalakító előkovácsolással. Az így előalakított darabokat utánmelegítéssel, vagy új meleggel kovácsolja be azx

egyetlen kész üregbe. • A harmadik eljárás a többüregű technológia, ahol az előalakítást és a készrekovácsolást egy süllyesztéktömbbe bevágott, megfelelő elő- és készrealakító üregekben melegítéssel végzik. Mindhárom technológiánál a darabolás megelőzi a melegkovácsolás műveleteit. Kovácsolásnál a fölös anyag a süllyesztékosztás sorjalécén át kifolyik és a darabbal összefüggő, ún. sorját alkot. A sorja hulladék súlyát az előalakítás pontossága, vagy pontatlansága határozza meg. Az eddig említett technológiák hátrányai: Egyik esetben túl nagy, gyakran a kész termék 70%-át túlhaladó sorjahulladék keletkezik. Nagyok az üregben az anyagcsúszások, erősen kopik a szerszám, ezért annak rövid az élettartama. Másik esetben bár a csúszások kisebbek, a sorjahulladék súlyaránya is jobb. de drága és alacsony termelékenységű a szabadalakító kovácsolással történő előalakítás. Tetemes hőenergiatöbbletet igényel a másodszori melegítés. Ha hőenergiát akarunk megtakarítani, úgy utánmelegítéssel kell dolgozni. Mivel azonban a sziabadalakító kovácsolás sebessége kisebb asüllyesztőkbe verésnél, több szabadalakító gépegységet kell egyidejűleg egy süUyesztékes gép mellé alkalmazni^ ami nagy létszámot is igényel. A szabadalakító előkovácsolás jól begyakorolt kovácsszemélyzetet (szakmunkást) igényel és emellett az eredmény mégis subjektiv, mert a darabok egyenletes nagysága és mérete nagyrészt a szakmunkás ügyességétől és szemmértékétől függ. A találmány lényege, hogy a süllyesztőkbe kovácsolandó darabok előalakját nem kovácsolással, hanem ismert öntési eljárással alakítja ki, illetve állítja elő. Az így előállított elődarabo-t újra izzítja, majd újraizzítás után pedig ismert eljárással süllyesztékbe kovácsolja. A találmány célja anyag- és munkaerőmegtakarításon kívül főleg a nagyösszetettségű komplikált darabok egyszerű és selejtmentes gazdaságos gyártása. A találmányt részletesebben az alábbiakban ismertetjük: Hengerelt, darabolt és szabadalakító kovácsolással előalakított féltermék helyett az új eljárás öntött előala'kot alkalmaz. Äz előalakítás tehát a hengermű kikapcsolásával acélöntődében történik. Az előalak öntése a már ismert bármely nagy termelékenységet és homogén hibamentes öntvényt biztosító technológiával történhet. Lehet kokilla, vagy homokformába való sorozatöntés, szükség esetén centrifugál öntés. A leöntött darabokról megszilárdulás után a beöntő csatornát azonnal le kell vágni. Mert ha az acélmű közel van az öntődéhez és az öntöde folyamatosan tud meleg félkészdarabokat adni az acélműnek, akkor a beöntő csatornától megszabadított darabok hőenergiamegtakarítással félmeleg (800—900 C°-os) állapotban kerülnek a kovácsoló gép kemencéjébe hőkiegyenlítésre és újraizzításra. Ha ezen adottság nincs meg, úgy a beöntő csatornák eltávolítása nem sürgős. A lehűlt és beöntőcsatornától megszabadított darabok homokformázás esetén sörétszórással tisztítva, -átvizsgálva kerülnek újramelegítésre a kovácsológép kemencéjébe. Az eljárás egyik leglényegesebb része a sülylyesztékben kovácsoló melegalakítás minőség és kristályszerkezet javító hatása, melyet megfelelő gondossággal kiképzett, előöntött alak