144150. lajstromszámú szabadalom • Optikai műszer a szemizomegyensúly és a kétszemes együttlátás zavarainak kivizsgálására és kezelésére

Megjelent: 1958., augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.150. SZÁM 42. h. 26-37. OSZTÁLY — MO-272. ALAPSZÁM Optikai műszer a szemizomegyensúly és a kétszemes együttlátás zavarainak kivizsgálására és kezelésére Dr. Molnár Kálmán szemorvos, Kun László látszerész és Molnár Mihály gépészmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1956. március 8. A szemizomegyensúly zavarainak (rejtett-, és nyilvánvaló kancsalság, szemizombénulások), valamint a kétszemes együttlátás (térbeli látás) hibáinak kivizsgálására, illetve kijavítására a szemorvosi gyakorlatban sokféle műszert és eszközt alkalmaznak. Ezeknek túlnyomó többsége csak részvizsgálatok elvégzésére alkalmas. Még az összevont vizsgálatokra leginkább megfelelő synoptiskoppal (major amblyoscope) mért adatokat is prizmákkal történő mérésekkel ajánlatos kiegészíteni, mivel a synoptiscop az ún, közelretekintési kényszer miatt alkalmatlan á távolbanézéskor fennálló szemizomegyensúly megállapítására. Ugyanígy a forgalomban levő forgóprizmás phorometerekkel való mérés is nehézkes, körülményes^ főként a különböző tekintési irányokban. Ezenkívül e műszerek egyike sem könnyíti meg az orvos fárasztó munkáját a kétszemes egyeslátás kialakításában. A találmány szerinti műszer mind a vizsgálat, mind a kezelés szempontjából tökéletesebb, mint az eddig ismert műszerek. Elsősorban azért, mert egyesíti magában a forgóprizmák és az amblyoskop (haploskop) mérési módszerének előnyeit, azok hibáinak kiküszöbölésével, s így teljes kivizsgálásra alkalmas. A mérések gyorsan és pontosan eszközölhetők. Ezenkívül a szemizomegyensúly és a kétszemes látás hibáinak konzervatív kezelésére is alkalmas. — Fenti előnyei miatt a megfelelő szemészeti rendelőkben költséges és nagy helyet elfoglaló berendezéseket tesz feleslegessé. A találmány szerinti műszer lényegét egy álltartóra szerelt, s így valamennyi tekintési irányba szabadon elfordítható, a vizsgált szemei előtti egy-egy foglalatban elhelyezett forgóprizmarendszer képezi, mely két kar segítségével állítható be a kancsalsági szög mérésére. Egyik kar a vízszintes, másik a függőleges síkban történő sugáreltérítést szabályozza. A mért értékek a vizsgáló felé néző skáláról olvashatók le. — A forgó-prizmarendszerhez a vizsgálat céljának megfelelően a két szem számára külön készült átvilágítható vizsgálati képeket és az átvilágításra szolgáló egy-egy égőt tartalmazó lámpaház csatolható. Szükséges kiegészítő része a műszernek a takaróberendezés abból a célból, hogy a két szem által fixált képek gombnyomással történő váltott eltakarása közben megfigyelhessük a szemek beállító mozgását. A vizsgált szemek képét a tükörrendszer közvetíti a vizsgáló felé. A mellékelt rajzok vázlatosan tüntetik fel az álltartóra szerelt forgó-prizmarendszernek a vizsgált szemeihez való viszonyát előre- és oldalratekintéskor, a műszer hosszmetszetét, a sugárhaladást az optikai rendszerben, valamint a forgó-prizmarendszernek a beállító karokhoz és a skála mutatóihoz való kapcsolatát, mégpedig az 1. ábra a vizsgáló felől nézve az álltartót, az annak tengelye körül forgatható tartóvillát, az erre szemmagasságban csuklós karokkal felszerelt, a prizmarendszert tartalmazó tubusokat, valamint ezeknek a vizsgált szemeihez való viszonyát, a 2. ábra oldalnézetben az álltartóra a tartóvillával és csuklós karokkal felszerelt műszer hosszmetszetét: a prizmarendszert, a tárcsákat, a mutatókat és skálákat, a takaróberendezést és tükörrendszert, valamint a műszerre csatolt lámpaházát, a 3. ábra felülnézetben a kifelé kancsalító szemekhez beállított prizmarendszerben a sugárhaladást, a prizmarendszerhez csatolt, lámpaházat a vizsgálati képekkel és égőkkel, a 4. ábra felülnézetben az álltartó „redukált" tengelye körül balranézéshez elforgatott prizmarendszert a fixált fényforrással és a sugárhaladást, az 5/a. ábra a vizsgált felől nézve alapállásban a vízszintesen működő prizmapárokat a prizmák bázisának megjelölésével, a meghajtó tárcsákat a jobboldali karral és a jelzőberendezéssel, valamint a példaképpeni húros áttételt, az 5/b. ábra ugyanezt divergens szemállás mérésére beállítva, a 6/a. ábra a vizsgált felől alapállásban a példaképpen a bal tubusba szerelt függőleges