144125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék redőnyzáras fényképezőgépek zársebességeinek mérésére

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.125. SZÁM 42. d. OSZTÁLY TO—383. ALAPSZÁM Eljárás és készülék redőnyzáras fényképezőgépek zársebességeinek mérésére A Magyar Állam, mint Tóth Pál oki. gépészmérnök feltaláló budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. február 7. Fényképezőgép zárainak Vizsgálatára eddig sokféle eljárást használtak, melyek közül legújabban az elektronikus módszerek terjedtek el. A fényképezési eljárásokkal működő zársebességmérőket utóbbiak: mindinkább kiszorították, pedig ezeknek főleg sorozatban gyártott gépek végellenőrzésénél nagyon előnyös tulajdonságuk, hogy a mérés eredménye bármikor kiértékelhető formában rögzítve marad. Le nem vehető hátlapú fényképezőgépeknél (Leica típusoknál), mint amilyen, a magyar gyártmányú MOMIKON is, más módszer a gép zárának kiszedése nélkül nem is alkalmazható. Természetesen a fent említett előny önmagában még nem indokolja bármilyen fényképezési eljárással működő zársebességonérő használatát. Korszerű készülékekről a következő feltételek kielégítését követeljük meg: 1. A jelek: fényképezése magában a vizsgált fényképezőgépben elhelyezett fényérzékeny anyagra történjék. Előnye főleg sorozatban gyártott gépek végellenőrzésénél jelentős, amikor a kész: gépekkel más célból is készítünk próbafelvételeket, főleg a különféle optikai tulajdonságok megvizsgálása céljából. Ilyenkor a filmszalag előhívása többlet időt nem igényel. 2. A kapott jelekből ' valamennyi zárhiba könnyen áttekinthető módon már puszta ránézéssel megállapítható legyen (qualitativ vizsgálat). 3. A jelekből a képmező bármely része azonos módon lehetőleg minden számítás és a vele járó időveszteség nélkül egyszerű leméréssel legyen kiértékelhető úgy a teljes (Ttot) a helyi (T/oA:) mint az effektív (Te

//) megvilágítási idők, valamint a redőnyrés szélességek. Az eddig használt például Jenzer féle hangvillás vagy a P. Schrott féle rezgőny elves zársebességmérők, melyek a fényérzékeny anyagra egy sinus görbe szerű jelet rögzítettek, fenti feltételekből csak az elsőt teljesítették. A jelek kiértékelése fáradságos és időrabló munka volt, sőt a megvilágítási idők helyi értékeit még fáradsággal sem lehetett pontosan megállapítani, mert a hczzá szükséges- egyik adat a redőnyrés pillanatnyi sebessége nem volt kiértékelhető, csak egy hosszabb szakasz, (a sinusgörbe félhullám hosszának) átlag értékeképpen. Következésképp a redőnyzárak egy gyakori hibája a megvilágítási idő hirtelen megváltozása az: ún. lépcsőzöttségi hiba nemhogy rátekintéssel, de még számítással sem értéikelhető ki. A találmány szerinti eljárás és készülék a kitűzött feltételeket egyszerű módon maradéktalanul megvalósítják. A találmányt egy példaképpeni kivitellel kapcsolatban az 1. elvi ábra szemlélteti. A különböző kerületi sebességgel forgatható, de a mérés alatt állandó és ismert sebességgel forgó 1 dob hengerpalástján alkotó irányú 2 rések vannak. A résekét a 3 fényforrás világítja át, a 4 kondenzor lencse közvetítésével, amely a megvilágítás erősségét az: 5 képalakban fokozza. Az átvilágított rések: fénysugarait a 6 lencserendszer viszi tovább a vizsgált fényképezőgép 7 felvevő lencséje: felé. A 6 lencse elhelyezése célszerűen, de nem szükségképpen olyan, hogy gyújtópontja a rések által meghatározott helyen legyen, mi mellett a belőle kilépő sugárnyalábok párhuzamosak. Ilyen elrendezés, mellett a vizsgálandó fényképezőgép 7 felvevő lencséje végtelenre állítás mellett éles képet vetít a vizsgált gépben elhelyezett 8 fényérzékeny anyag síkjára, függetlenül attól, hogy a 6 és 7 lencsék milyen távolságra vannak egymástól. Elvileg, a 6 lencse alkalmazása nélkül is elkészíthető a készülék csak lényegesen nagyobb méretek mellett, mert a 6 lencse vagy lencserendszer alkalmazása esetében a berendezés mérete nagymértékben csökkenthetők. A vizsgálandó fényképezőgépet a rajz áttekinthetőség fokozása céljából csupán a 7 objektívvel a 8 képsíkkal és a 9—10 redőnyökkel ábrázolja. A vizsgálandó fényképezőgép elhelyezése szükségszerűen olyan, hogy a redőnyök, illetve az, általuk meghatározott rés elmozdulási iránya az átvilágított résképek elmozdulási irányára merőleges legyen. A kétféle egyenes vonalú mozgás eredőjeképpen a fényérzékeny anyagon ferde vonalsereget kapunk, melyeknek a felső oldalát az előlfutó redőny, alsó oldalát pedig az utánfutó redőny rajzolja ki. Eszményi esetben ezek a ferde vonalak pár-