144106. lajstromszámú szabadalom • Réteges magnetofonszalag és eljárás előállítására

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! Hl\Ai"Al SZABADALMI LEÍRÁS 144.106. SZÁM 42. g. 2-13, OSZTÁLY - BI—109. ALAPSZÁM Réteges magnetofonszalag és eljárás előállítására Magyar Állam mint Bíró József műszaki vezető, Czikk Zoltán technikus, dr. Réti Miklós papírtechnikus, mindhárman budapesti lakosok jogutódja A szabadalom bejelentésének napja: 1956. augusztus 14. A találmány réteges magnetofonszalag és eljárás előállítására. A réteges magnetofonszalagok rendszerint úgy készülnek, hogy fólia alkotta aljazatra vasoxidot és kötőanyagot tartalmazó massza-réteget hordanak fel. A rétegfelhordás mikéntje a felhordandó massza összetételétől függ. A „Plastics" című folyóiratban (1953. 324. oldal) olvasható közlemény szerint a brit, amerikai és kontinentális gyakorlatban kötőanyagként kizárólag nitrocellulózt (cellulóznitrátot) használnak, összehasonlíthatatlanul jó kötőképessége miatt. A nitrocellulóz-emulzió fő hátránya, hogy egyenletes felhordását csomóképződésre váló hajlama gátolja, Az idézett folyóirat több receptet közöl, melyek szerint a nitrocellulózt, a felhordás megkönnyítése céljából, malein-kondenzátumokkal, alkidekkel módosítják. Az említett adalékokkal azonban csak csökkenteni sikerült a csomósodási hajlamot, de kiküszöbölni nem. A kötőanyagként nitrocellulózt tartalmazó masszával kapcsolatban alkalmazott oldó- és lágyítószerek lényegében azonosak azokkal, melyeket a cellulózlapokkal kapcsolatban használnak. Ezek az oldó- és hígítószerek (aceton, benzin) alacsony forrpontú folyadékok. Ezek és maga a nitrocellulóz veszélyes üzemmé teszik a magnetofonszalag-gyártást. A találmány célja a réteges magnetofonszalag gyártásának egyszerűbbé, veszélytelenebbé tétele, a nitrocellulóz kötőanyagkénti alkalmazásának kiküszöbölése, a mágneses anyagot tartalmazó emulzió egyenletes felrakásának biztosítása és az eddig nitrocellulózzal készültnél jobb elektroakusztikai tulajdonságú magnetofonszalagok létesítése. A találmány szerinti réteges magnetofonszalag, mely alapfóliára felrakott vasoxidét és kötőanyagot tartalmazó rétegből áll, az ismert ilyfajta magnetofonszalagoktól abban különbözik, hogy kötőanyagként amin- és alkidgyantát tartalmaz. A kötőanyag mennyisége a vasoxid súlyának mintegy ötöde. Egy célszerű kiviteli alaknál az alap-fóliára felrakott rétegben 100 sr. vasoxidra 11 sr. amingyanta és 9 sr. alkidgyanta esik. A találmány szerinti magnetofonszalagnak, illetve az alap-fóliára felrakandó réteg előállításánál úgy járunk el, hogy vasoxidból, amingyantából, alkidgyantából és magasabb forrpontú oldószerekből emulziót készítünk, melyet az alapfóliára felrakunk. Az emulzió készítéséhez használt oldó- ill. hígítószer toluol és alkohol keveréke. A nitrocellulóz tartalmú masszának az aljazatra való felrakása nemcsak a csomósodás miatt volt nehéz, hanem azért is, mert azt csak lehúzógéppel vagy hengeres felhordó berendezéssel lehetett felrakni, mert a felrakandó anyag konzisztenciája pépszerű volt. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás lényegesen egyszerűbb, még pedig ún. tangenciális felrakást tesz lehetővé. Ennek lényege az, hogy a dob körül vezetett szalagot hozzávezetővel és túlfolyatóval ellátott tartályban tároló emulziónak felszínén érintőleges irányban vezetjük, miközben a film az emulzióból a szükséges mennyiséget felveszi. Az emulzió viszkozitásával és a szalag-sebesség beállításával a kívánt rétegvastagság pontosan beállítható. Példa: 100 sr. vasoxidból, 11 sr. amingyantából, 9 sr. alkidgyantából, 41 sr. toluol és 15 sr. alkohol keverékéből emulziót készítünk, melyet hozzáfolyó- és túlfolyó-vezetékkel ellátott tartályba öntünk. Viszkóz-fóliát vezetünk egy ezen emulzió felszínét érintő forgó dob körül, amely a változatlan felszínű emulzióból a szalag sebességétől és az emulzió viszkozitásától függő egyenletes vastagságú réteget szed fel. Ily módon, eltérőleg az eddigi eljárásoktól, elosztószervre nines is szükség. Kísérleteink igazolták, hogy az így készített szalagok fizikai és mechanikai tulajdonságai felülmúlják az ismert eljárások szerint készült szalagok fizikai és mechanikai tulajdonságait.