144104. lajstromszámú szabadalom • Csillámhasító készülék

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.104. SZÁM 21. c. 1-19. OSZTÁLY - TO-337. ALAPSZÁM Csillámhasító készülék Tóokos Lajos gépésztechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1955, április 1. A csillámot mint egyik legjobb elektromos szigetelő anyagot ismerjük. Mivel eredeti vastagságából több részre hasítható, a nagyobb lapokat 0,5—1 mm vastagságban használják fel, míg a kisebb lapokból mikanitot készítenek. A mikanit készítésénél ezen utóbbi apróbb lapokat kézi hasítással felfejtik 0,01—0,02 mm vastagságúakra, s így kerülnek azok mikanit lapokká való bedolgozásra. A kézi hasítás nagyon lassú és így költséges. Egy hasító napi 8 órai munkaidő alatt kb. 0,20—0,50 kg-ot tud felfejteni, s így a csillám felfejtése nem gazdaságos. Ezt a kézi csillámhasítást gépesíti a találmány szerinti csillámhasító készülék. A mellékelt rajz a találmány szerinti, csillámhasító készüléket ábrázolja, mely a hasítási költséget kb. 1/10-re csökkenti, s teljesítménye 8 óra alatt legkevesebb 5 kg. Az első ábra a készülék oldalnézetét metszetben, a 2. ábra a készülék elölnézetét mutatja. A találmány szerinti csillámhasító készülék, a csillám, hasítási előírásoknak teljesen megfelel, mivel nem töri a csillámot és az előírt vastagságot elérhetjük vele. A készülék két egymással szemben forgó, hasonló felépítésű hengerből áll. A henger a 2 tengely körül forog, s palástjára a 3 apró nyílásokkal ellátott 4 gumiborítás van ráerősítve. Az 1 henger 5 rekeszekre van felosztva, s mindegyik rekeszen 1—1 köralakú nyílás, van, amelyeken keresztül a levegő kiszívása: történik a hengerből. A 6 nyílások a hengerek minden fordulatánál találkoznak a 7 vázban levő 8 ovális vájatokkal, amiken keresztül a 9 szívócső kiszívja belőlük a levegőt. Az (1) hengereknek a 7 váz belső csiszolt falához való jól tömített zárását a 10 rugók biztosítják. A két henger együttforgatását a 2 hengerre szerelt 11 fogaskerekek végzik. A csillám adagolása 12 adagolón történik, s a széthasított csillám osztályozását a 13 fúvócsőből kiáramló levegő végzi. A találmány szerinti csillámhasító készülék működése a következő: A 12 adagolón keresztül a csillám az, alsó henger palástjára jut. A 'két henger 5 rekeszei közül az alsó hengernek egyszerre két egymás melletti rekesze van vákuum alatt, míg a felső hengernek csak egy rekesze. A vákuum alatti rekeszek a hengerek palástjaiban levő 3 apró nyilasokon keresztül magukhoz szívják az elhajítandó csillámlemezeket. A csillámlemezekből így mind a két henger lehasít 1—1 réteget. A lehulló elhasított csillámlemezeket a 13 fúvócsőből kiáramló levegő súlyuk, így vastagságuk szerint osztályozza. A még vastag lemezeket újra kell adagolni. A találmány szerinti hasító készülék előnye, hogy a csillámot nem töri, az, nincs vegyi hatásnak kitéve és az eddigi hasítási eljárással szemben teljesítése tízszeresénél is több. Előnye még, hogy kezelése egyszerű, s hogy a hasított szeleteket a hasítás után rögtön tisztítja és vastagság szerint, osztályozza. Szabadalmi igénypontok: 1. Csillámhasító készülék azzal jellemezve, hogy a csillám hasítására vákuum alatt álló, rekeszekből (5) felépített hengerei (1) vannak; 2. Az 1. igénypont, szerinti csillámhasító készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az elhasított csillám tisztítására és osztályozására fúvócsőből (13) kiáramló sűrített levegő szolgál. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2466. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László