144092. lajstromszámú szabadalom • Nyomtávváltoztató kerék-pár különösen kötött sínpályás járművekhez

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.092. SZÁM 20. d. OSZTÁLY - VE—250. ALAPSZÁM Nyomtávváltoztató kerékpár különösen kötött sínpályás járművekhez Ministerium für Verkehrswesen, Berlin (Mémet Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Kramer Erwin, oki. mérnök, Berlin-A ltglienicke, Necke Gotthard mérnök, Leipzig A bejelentés napja: 1956. június 27. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1955. augusztus 26. A találmány kerékpárra vonatkozik, különösen sínen járó járművekhez, amelynél a csapágyban forgó tengelyre felfutó tárcsa van ékelve, mely utóbbival a tulajdonképpeni oldalirányban eltolható futókerék, pl. kapcsoló fogazással áll összeköttetésben. Nyomtávtartók segítségével, melyek egy kettőshornyos gyűrűbe kapcsolódnak, mely a keréktárcsában két csúszógyűrű között csúszóan van ágyazva, a futókerék tehermentesített állapotában két különböző szélső helyzetben reteszelhető. Beállítható kerékpárok már a legkülönbözőbb kiviteli alakokban ismertekké váltak: azok mellett a kerékpárok mellett, melyeknél a nyomtávolság változtatása csak e kocsiszekrény felemelése és a kerékpár szabaddá tétele után lehetséges, törekedtek arra, hogy olyan változtatható nyomtávolságú kerékpárokat dolgozzanak ki, melyek önműködően átállíthatok, anélkül, hogy a kerékpárt a jármű alváztól el kellene választani. Ismeretesek pl. kerékpárok, melyeknél mozdulatlanul álló tengelyen szabadon futó kerekek oldalirányban eltolható és mindenkori szélső állásukban illesztő darabokkal, vagy hasonló berendezések segítségével reteszelhetek. Ezeknek a kerékpároknak azonban az a. nagy hátrányuk, hogy az egymástól függetlenül futó kerekek következtében a szinusz járás már nincs meg, tehát a nyomkarimának idő előtti kopása következik be, és ezzel együtt fennáll a kisiklás veszélye. Ennek a hátránynak kiküszöbölésére olyan szerkezeti megoldásokat dolgoztak ki, melyeknél a szabadon futó kerekek: változtatható hoszszúságú összekötő rudazattal, üreges tengelyekkel stb. vannak egymással összekötve. Ez, az elrendezés azonban lehetetlenné teszi a, kerékpárnak másik nyomtávolságra való gyors önműködő átállítását, Javasolták már a rögzített tengelyre szabadon futó kerekeket ferdén elhelyezni és ezeket a kerekeket pl. kardancsukló segítségével mozgathatóvá tett, üreges tengellyel összekötni. Egy másik nyomtávra való állítás ebiben az esetben egyszerűen a tengelynek 180 fokkal történő elfordításával érhető el. Itt azonban hátrányos, hogy a futókerekek ferde állása káros hatással lesz a felépítményre és a jármű nyugodt járására. Továbbá ismeretesek olyan kerékpárok, melyeknél a futókerekek a forgó tengellyel állandó összeköttetésben maradnak, azonban a tengelyen oldalirányban eltolhatók és mindenkori szélső helyzetükben reteszelő berendezésekkel rögzíthetők és helyhez kötött nyomtávváltoztató berendezések segítségével önműködően átállíthatok. Ezeknek a kerékpároknak azonban az a hátránya, hogy. a futókerekek oldalirányú eltolását terhelés alatt kell végezni. Végül, kidolgoztak már olyan állítható kerékpárokat is, melyek önműködően állíthatók s amelyek futókerekei a forgó tengellyel oldalirányban eltolhatóan vannak összekötve és a minden egyes futókerék mellett, elhelyezett segédkerék segítségével a nyomtáwáltoztatás alatt tehermentesíthetők. Ez a szerkezeti megoldás az összes említett hátrányokat kiküszöböli. Gyakorlati kivitelre azonban szóba sem jöhet, mert a segédkerekek mellett elhelyezett szabadon fekvő fogaskerekek üzem, közben könnyen megsérülhetnek és azonkívül a futókerekek oldalirányú eltolása csavarmenet, segítségével történik, mely mellett egy meghatározott nyomtávolságra való beállítás nincs minden körülmények között feltétlenül biztosítva. A találmány tárgya olyan állítható kerékpár, melynek szerkezete a fentebb említett hátrányokat nélkülözi és a legegyszerűbb eszközökkel kifogástalan önműködő átállítást tesz lehetővé, valamint biztosítja az üzembiztonságot és a szinuszjárás megvalósítását.