144083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari robbanóanyag előállítására

2 144.083 ból történő megszakadása miatt — nem követi rövid időn belül a töltényezés. Ebből viszont az is következik, hogy a zselatin-dinamit előállításának egyik fontos követelménye az is, hogy az anyag a töltényezés idejéig képlékeny, azon túl pedig szilárd, de nem merev és törékeny anyagot adjon. Fentiekből világosan kitűnik, hogy a zselatindinamit előállítására olyan eljárás nem ismeretes, melynek alkalmazásával üzembiztosan, könnyen feldolgozható módon, egyenletes és jó minőségben tudnánk dinamitot előállítani. A találmány az eddigi eljárásokkal szemben egyszerű és új eljárást ad meg a zselatin-dinamit előállítására. Az eljárás azzal az előnnyel rendelkezik, hogy az teljes üzembiztonsággal végezhető, nem igényel semmi különleges berendezést, a zselatinálás szobahőmérsékleten végezhető, továbbá a kapott anyag, annyira képlékeny, hogy azt bármely ismert töltényezési eljárással könnyen feldolgozható. A találmány szerinti eljárás abból indul ki, hogy a robbanó-zselatin előállításánál a legnagvobb veszélyt a száraz kollodium gyapottal történő kezelés rejti magában, amely anyag mint ismeretes, rendkívül öngyulladásveszélyes. Tehát, ha a kollodium gyapotnak ezen hátrányos tulajdonságát kiküszöböljük, úgy a gyártási biztonság úgyszólván teljessé tehető. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a kollodiumgyapot öngyulladási veszélye teljes egészében megszűnik, ha azt a felhasználás előtt valamilyen nitroaromás vegyülettel —• célszerűen —• mono-di, vagy trinitrotoluollal előzselatináljuk. Természetesen nincs akadálya annak sem, hogy a kollodiumgyapot előzselatinálásához a kollodiumgyapot ismert lágyítóanyagait használjuk fel. Erre a célra kiválóan miegfelel dibutilftalát, diamilftalát vagy dikrezilfoszfát alkalmazása. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a nitroaromás vegyületek és a lágyítóanyagok bármelyikének keverékét alkalmazzuk előzselatináló anyagként. A találmány szerinti előzselatinált kollodiumgyapot azzal az előnnyel rendelkezik, hogy öngyulladás veszélye nélkül teljesen kiszárítható.. Ebből következik, hogy nitroglicerinbe történő beadagolása teljes üzembiztonsággal szobahőmérsékleten oldható meg. A fentieken kívül az előzselatinált kollodiumgyapot azzal a meglepő és a találmány szempontjából lényeges előnynyel is rendelkezik — ha az előzselatináláshoz használt zselatináló anyagot 20—30%, célszerűen 25% mennyiségben használjuk a kollodiumgyapotra számítva —, hogy képes a nitroglicerint vagy más robbanóolajat úgy felvenni, hogy az anyag teljes zselatinálódása csak 5—10 óra múlva következik be. Ennek viszont az az előnye, hogy a nitroglicerinnel való összekeverése után 5—10 óráig — amikor a zselatinálódás még csak részleges — egyéb adalékanyagok hozzákeverése után is annyira képlékeny marad, hogy az ismert töltényezési eljárások bármelyikével igen könnyen és jól formázható, és plasztikusságát mindvégig megtartja. A találmány szerinti eljárás igen nagy előnye még, hogy a termék igen lassan, öregedik, fagyálló, továbbá —• mivel a feldolgozás során rendkívül képlékeny — teljesen homogén és állandó minőségű terméket ad. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal szemléltetjük, anélkül, hogy eljárásunkat csupán a példákra korlátoznánk: 1. 5,6 g nedves kollodium gyapotot 1,4 g mononitrotoulollal keverünk. A kapott terméket kiszárítjuk, majd keverés mellett 80 g nitorglicerinhez adagoljuk. Az adagolás befejezésével kész zselatint kapunk, amely az egyéb adalékanyagok hozzáadása után az ismert módon bármilyen dinamitmegmunkáló gépen formázható. 2. 16 g nedves kollodium gyapotot 4 g dibutilftaláttal elkeverünk, majd szárítás után keverés közben 40 g robbanó olajhoz adagoljuk. Az adagolás befejezése után zselatint kapunk, amely az egyéb adalékanyagok hozzáadása után 5—10 óráig is jól megmunkálható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás ipari robbanóanyag előállítására azzal jellemezve, hogy a kolloidum gyapotot a nitroglicerinbe és/vagy egyéb robbanó olajba történő beadagolás előtt nitroaromás vegyületekkel célszerűen mono-, di-tri-nitrotoluollal és/vagy a kolloidum gyapot lágyítóanyagaival célszerűen dibutilftaláttal, diamilftaláttal, dikrezilfoszfáttal előzselatinálunk, majd az így előzselatinált kolloidumgyapotot teljes kiszárítás után szobahőmérsékleten beadagoljuk állandó keverés mellett a nitroglicerinbe és vagy egyéb robbanó olajba, jellemezve továbbá, hogy az ily módon előállított anyagba keverjük bele a zselatin-dinamit egyéb ismert hozzátétany agait. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja azzal jellemezve, hogy a kolloidumgyapot előzselatinálásához 20—30% célszerűen. 25% zselatinálóanyagot használunk a kolloidumgyapotra számítva. A kiadásért felel: a Közgazdasági és .íogi Könyvkiadó igazgatója 2464. Terv Nyomda, 1958. Felelős vezető: Gajda László