144076. lajstromszámú szabadalom • Nyújtható tagos szalag(karkötő), díszítési és használati célokra

2 144.076 van elkészítve, és így nincs szükség azokat ösz­szetartó kengyelpárra. A hüvelyekbe behelyezett lemezrugók széles­sége és hossza körülbelül megfelel a hüvelyek belső szabad szélességének és hosszának. Ennek azonban mindenesetre az a következménye, hogy a rugók oldalirányban egyik oldalon a körülbelül csak fele szélességű összekötőken­gyelhátrészeken túlnyúlnak, ami a szalagtestet (karkötőt) oldalról nézve, kissé egyenlőtlen be­nyomást kelthet. Ezért a jelen találmányt to­vábbfejlesztő gondolat szerint a kettős hüvely alakú taggá hajlított, lemezből kivágott darab két végét befelé lehet hajlítani, úgy, hogy ezek a végek a hüvelyeket felező oldalakat képezze­nek,, mimellett azután a szalagra keresztben vezetett, behelyezett lemezrugók szélessége most' már csak körülbelül az összekötőkengye­lek hátrésze szélességének • felel meg. Másrészt a találmány szerinti tagos szalag (karkötő) egy további kiviteli alakjánál a ket­tős hüvely alakú tagot alkotó két hüvelyt egy­máshoz képest teljesen eltolva lehet elrendezni, amikor azután ezek a hüvelyek, illetve egy ket­tős hüvely alakú tag felső- és alsó részei körül­belül csak olyan szélesek, mint az összekötő­kengyelek hátrészei és emellett a hüvelyeknek a szalag belseje felé eső oldalai egész terjedel­mükben a szalag hosszirányában kétoldalt szomszédos kettős hüvely alakú tagok megfelelő, ugyancsak a szalag belseje felé eső oldalai fel­fekvő felületeiként szolgálnak. Magától értető­dik azonban, hogy a hüvelyeknek emellett kö­rülbelül a falvastagság kétszeresével szélesebb­nek kell lenniök, mint a szalag (karkötő) hossz­oldalain bevezetett összekötő kengyelek, akár úgy, hogy az összekötő kengyelek hátoldalait készítjük szélesebbekre, mint a velük egyazon lemezből kivágott, derékszögben meghajlított és a hüvelyekbe benyúló lemezszárakat. A fen­tebb utolsónak ismertetett, egymáshoz képest teljesen eltoltan elrendezett hüvelyekből álló kiviteli alaknál,, mindegyik hüvelynek egy ha­rántoldala a másik réteg (sor) hozzátartó hü­velyének egy hátoldalára mindig függőlegesen áll. Az összekötő kengyeleknek a hüvelyekben csekély játékkal fekvő karjai önmagában véve ismert módon szélesebbek, mint, amilyen ma­gasak és belső oldalukon keresztirányú horony­nyal vagy hajlítással vannak ellátva, 'amelybe, illetve amely mögé a hüvelyben elhelyezett rugó felhajlított végével (kapaszkodik, ami a kengyelnek a hüvelyből oldalirányú kicsúszását megakadályozza.^ A kettős hüvely alakú tagoknak külső, lát­ható felületét képező felső oldalainak és/vagy az alsó kettőshüvely alakú tagoknak a karra rá­fekvő oldalainak végül a szalag hosszoldalain fekvő lemeztoldataik lehetnek, amelyek az ösz­szekötő kengyeleknek a hüvelyek nyitott vé­geibe való behelyezése után lefelé vagy felfelé ráhajlíthatók és így a félig vagy teljesen letakart szalag oldalak önmagukban vagy a fennt leírt megerősítési módhoz járulékosan megakadá­lyozzák az összekötőkengyelek oldalirányú ki­esését. Azonkívül a szalagtest (karkötő) hossz­oldalainak ezáltal a részleges vagy teljes, elta­karása útján zárt, egységes külsejű lesz. Ha már most a szalag hosszoldalai csak egy sor (réteg) mentén vannak eltakarva, akkor a jelen találmány egy további elgondolása szerint a kengyelhátrészek a le nem takart, felső-, illet­ve alsó sor mentén kifelé domborodhatnak úgy, hogy az, ezáltal keletkezett kihajlások a másik sor (réteg) áthajlított kisajtolt lemezrészeivel egy közös függőleges síkban feküdjenek. Azon­kívül ekkor a szalag (karkötő) felfekvő-, illetve alsó oldalai, vagy fordítva a szalag felső oldalai és az azoknak megfelelő hüvelyharántoldalak a szalag hosszoldalán meghosszabbításokkal van­nak ellátva, és ennek következtében ezek a ki­szélesített oldalak a kengyelhátrészek kihaju­tásait most már az, alsó-, illetve felső oldalon és mindkét oldalon harántirányban is eltakar­ják. Mint további változat, a kettőshüvely tagok felső részei a szalag hosszoldalnézetében célsze­rűen szélesebbek lehetnek, mint az alsó részek, és ennek következtében az alsó részek haránt­oldalai között, hézagok maradnak, ami azután a bőr és a szőrszálak becsípését a szalag össze­húzódott állapotában is megakadályozza. A leírt találmányszerinti tagos szalag (kar­kötő) egyes alkatrészei közönséges vagy nemes fémekből, vagy azok ötvözeteiből, valamint részben műanyagból is készülhetnek. Azonkívül a találmány szerinti tagos szalag (karkötő) jel­lemzői még sok további más, részletesen le nem írt variációs lehetőséget is adnak, amennyiben a szalagíesten (karkötőn) a fenntebb felsorolt jellegzetességek közül egyesek, vagy egyszerre több is felismerhető. A jelen találmány szerinti tagos szalagnak — különösen órakarkötőnek — több kiviteli pél­dája a rajzokon vázlatosan és résziben metszet­ben van ábrázolva, nevezetesen: az 1. ábra egy első kiviteli alak több egymás­után sorakoztatott kettőshüvely tagjának a sza­lag hosszirányára merőleges oldalnézete, a 2. ábra a ki nem, nyújtott, kész szalagtest­nek ugyanilyen nézete, a 3. ábra a 2. ábrához tartozó felülnézet, a 4. ábra a 2. ábrának megfelelő oldalnézet, azonban a szalag kinyújtott helyzetében, az 5. ábra a 4. ábrához tartozó felülnézet, a, 6. ábra a 2. és 4. ábráknak megfelelő oldal­nézet, azonban a szalagtest hajlított állapotá­ban, a 7. ábra a, szalag harántirányú oldalnézete, a 2. ábra VII—VII vonala mentén elmetszve, a 8. ábra a szalag harántirányú oldalnézete, a 2. ábra VIII—VIII vonala mentén elmetszve, a, 9. ábra egy olyan tagos szalag (karkötő) hosszoldali, nézete, amelynél az alsó hüvelyek a felső hüvelyeknél keskenyebbek, a 10. ábra egy szalagtest hosszöldali nézete, amelynek hosszoldalai teljesen le vannak ta­karva, a 11. ábra a 10. ábrához tartozó felülnézet, a 12. ábra ugyanez a felülnézet, de a szalag nyújtott helyzetében, a 13. ábra ennek a kiviteli példának a, szalag

Next

/
Oldalképek
Tartalom