144053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás távírójelek torzulásának kiegyenlítésére

2 144.053 tet nélkül ez utóbbinak 'meghatározott tört részére "beállítani, a feladat megoldása adva lenne. A 3. ábrán feltüntetett feszültség görbéből világosan látható, hogy a mindenkori pl. az; Ui vagy U« félmaximális feszültség érték ugyanazt a T működési időt adja. Ä feladat megoldása a találmány szerint abban áll, hogy az érkező jelfeszültség egyenirányítás után teljes értékével kis kisütésiidőállándójú kondenzátort és egyidejűleg kisebb, célszerűen félfeszültséggel nagyon nagy kisütésiidőállándójú kondenzátort tölt fel és a két kondenzátor feszültségének különbsége egy következő kapcsolási elrendezés áramát vezérli, mely a nemkívánatos feszült-' ségesés elkerülésére a nagy kisütési időállandójú kondenzátorral nagy ohmos ellenállással van kapcsolva. A találmány szerint ez; utóbbi kapcsolási elrendezés egy, az átvivő területen dolgozó elektroncsőből áll, melynek anódkörében mechanikus, vagy elektronikus elv alapján működő kapcsoló relé van elhelyezve. A 4. ábra a találmány szerinti eljárással dolgozó kapcsolást szemléltet. A —2—'átvivő az —1— bevezető kapcsokkal van a —3 és 4— szekunder tekercsekre kötve. A szekunder menetek úgy vannak tekercselve, hogy menetszámuk aránya 2 :1. A —3— szekunder tekercsre az —5— egyenirányítón keresztül egy kis kisütési időállandójú —7— kondenzátor van 'kapcsolva, melynél a kis: időállandót párhuzamosan kapcsolt ellenállással érjük el. A —4— szekunder tekercsre pedig egy nagyon nagy kisütési időállandójú —8— kondenzátor van, a —6— egyenirányítón keresztül kapcsolva. A —7 és 8— kondenzátorok feszültségei egymással szemben (ellentétes polaritással) vannak kapcsolva. A feszültség különbséget a —10— ellenálláson keresztül a —12—• kisütőcső rácsára vezetjük. A cső az anódfeszültségnél nagyobb árnyékolórácsfeszültségigei dolgozik, tehát az átvivő területen. Ennek a —12— csőnek az anódkörében . van a kompenzációs te^ kerccsel ellátott —13— kapcsoló relé. A kompenzációs tekercs a —15— nagy ellenálláson keresztül az anódfeszültségforrásra van kötve, amelyhez a,—14—• nagy ellenálláson át a —13— relé működtető tekercselése is csatlakozik. A —-12— kisütőcső rács-előfeszültsége a —11— rácsellenálláson keresztül a rács-előfeszültségforrásra kapcsolt —16— feszültség osztó tolóké járói szabályozható. A működés módja a következő: Az —1— kapcsokon keresztül a —7 és 8—• kondenzátorokat az —5 és 6— egyenirányítókiban egyenirányított jel impulzusok feltöltik. A —8— kondenzátor legnagyobb feszültsége1

ekkor a —7— kondenzátoron fellépő feszültség maximum fele. A —7— kondenzátor kis kisütésiidőállandója következtében a kondenzátor feszültsége követi a jelfeszültség burkológörbéjének alakulását, A —8— kondenzátornak nagy a kisütésiidőállandója, és ezért félfeszültségre történt feltöltése után ezt a feszültséget, kellő ideig tartja. A —7— és —8— kondenzátorok feszültségének alakulását az 5. ábrán szemléltetjük. Ui á —8— kondenzátor, U2 pedig a —7— kondenzátor feszültségének görbéje, To a szabályozást bevezető első jel időtartama, Pu az első már szabályozott szünet időtartama, végül Ti az: első szabályozott jel időtartama., Mivel pedig a két kondenzátor feszültségei egymással széniben vannak kapcsolva, a 6. ábrán vastagabban kihúzott U2—Ui eredő feszültség görbe adódik. Ezt a feszültséget az aránylag nagy —10— ellenálláson, át a —12— cső rácsára vezetjük és ezzel a cső anódáramát megszakítjuk. Mivel a cső az; átvevő területen dolgozik, az anód- és az árnyékolórács feszültségének megfelelő megválasztásával elérhető, hogy .a csőnek már 0,5 V pozitív, illetve negatív ráesel őfeszültségnél állandó, illetve semmi anódárama se legyen. A rács előfészültségét a —16— potencióméterrel változtatva, a munkapontot a cső jelleggörbéjének, közepére állítjuk be. A táviró jel az anódáramot 0-tól egy állandó értékig vezérli. Ezáltal az anódáramkörben levő —13— relé átkapcsolódik. Az; anódáram kompenzálására a relének kompenzáló (kiegyenlítő) tekercse van, melyet az anódfeszültségforrásról a —15— ellenálláson keresztül táplálunk. A relé munkatekercsével azonkívül a —14— ellenállás, van párhuzamosan kapcsolva. A cső belső ellenállásához képest az említett —14 és 15— ellenállás értéke nagyon nagy és ezért a munkatekercsben, valamint a kompenzációs tekercsben folyó áramot közel állandó értéken tartják. Egy bizonyos, aránylag hosszú idő után a —8— kondenzátor nem végtelen kisütési időállandója következtében a kondenzátor feszültsége csökkenne. Ezt azonban a következő jel impulzus megakadályozza és az egyenirányító áramkör kondenzátorát ismét a csúcsfeszültségre tölti fel. Itt nyugalmi árammal működő eljárásnál kedvezőbbek a feltételek, mint a munkaáram eljárásánál, mert a nyugalmi, áramú üzemnél legkésőbb öt jelnek (vizsgálóértékek esetében hat jelnek) megfelelő áramnélküliség után okvetlen bekövetkezik egy nyugalmi áramlökés (impulzus). Mindamellett munkaáram üzemnél is, valamint nagyon hosszú szünetek után a többnyire nem végtelen nagy kisütési időállandó következtében az első impulzusnál torzulás következhet be, mely azonban a következő jelnél eltűnik:. A szabályozás (vezérlés) a feszültség változásokat természetesen Csak jelek jelenlétében képes követni. Ez azt jelentené, hogy az átvivő úton a szünetek alatt fellépő csillapítások nincsenek kivezérelve. Azonban egyrészt ilyen hirtelen bekövetkező változásokkal a gyakorlatban nem kell számolni — másrészt ez, is csak az első jel működési értékének eltolódását jelentené, amivel szemben a kikapcsolási érték már ismét ki van vezérelve. A torzulás tehát ebben, az esetben szemben a ki nem vezérelt közlés esetével, legfeljebb a fele értéket érheti el. Azonban még ez is. csak a mindenkori első jelnél következhet be, ugrásszerű változás után, míg az összes többi jelek már torzulásmentesítve vannak és helyesbítve az új. jelértékre. Az eddig leírt működési módnál azonban még egy további hibalehetőség is van: az amplitúdó nö-