144040. lajstromszámú szabadalom • Optikai eljárás a fényt kettősen törő fonalak, különösen gyapot osztályozására és készülék az eljárás foganatosítására

2 144.040 a gyakorlatilag tekintetbe jövő körzetben a 'késle­kedés változásával arányos. E körülmény folytán az intenzitás a mérési körzet legfelső határáig a késlekedés változásának módjára állandóan növekedik vagy csökken. Ama mérési szakasz szSmára pedig, amelybe a mérendő fonalak túlnyomó száma esik, ez a növekedés a késlekedés növekedésével arányosnak tekinthető. Ennek következtében a fényintezitásnak a talál­mány szerinti mérése folytán a fénynek a vizsgált anyagban való késlekedésére, továbbá az ezzel összefüggő minőségre, illetve érettségre egyértelmű következtetést vonhatunk. Pamutfonalak minősé­gének meghatározásánál a vizsgáló fény hullám­hosszát az infravörös körzetből választjuk. Az eljárás további foganatosítási 'módjai, amelyek fonalak, például pamutfonalak minőségi meghatá­rozásának egyszerűsítését célozzák, valamint az el­járás foganatosítására való készülék példaként fel­vett kiviteli alakjai a következő leírásból tűnnek ki. Az 1. ábra az eljárás foganatosítására szolgáló ké­szülék példaként felvett kiviteli alakjának vázlatos rajza. A 2. ábra részletrajz. A 3. ábra a készüléknek a mérés egyszerűsítését célzó, példaként felvett kiviteli alakjának ugyan­csak vázlatos rajza. A következő leírásban az eljárást például gyapot osztályozására való alkalmazásában ismertetjük. Az F fényforrásból kijövő fénynyalábot a K, kondenzátor párhuzamosítja. A párhuzamos fény­sugárnyaláb a P polarizátoron halad át és átvilá­gítja a két üveglemezből álló T tárgytartón levő gyapotmintát. A fénykúp azután a P polarizáló prizmával keresztező szörjet bezáró A analizátoron és K2 kondenzátoron ár C fényvillamos eszközhöz jut, amely például fényvillamos cella vagy tetsző­leges más, a mindenkori anyag számára, a konk­rét esetben gyapot számara szükséges hullám­hosszkörzetben érzékeny fényvillamos elem lehet. Ama sugárzás biztosítása végett, amelynek a vizs­gálathoz szükséges hossza van és a nem kívánatos hullámhosszak kirekesztése céljából a sugármenet pályájába G szűrőt iktatunk vagy pedig olyan fény­villamos eszközt használunk, amely csak a kívánt hullámkörzetben érzékeny. Nem eléggé érzékeny eszköz használata ^setében E elektromos erősítőt iktatunk be. A megállapított értéket az M mérő­műszer mutatója mutatja. Az ismertetett elrendezés a gyapotmintára jel­lemző értéket csak abban az esetben adna, ha a mérést mindig azonos számú egyes fonalakkal le­hetne foganatosítani, ami azonban nagyon körülmé­nyes volna. Ha azonban a mérést — bizonyos határok között —- tetszőleges számú egyes fonalakkal végezzük el, akkor a mérés eredményét a fonalszámmal vonat­kozásba kell hozni. Minthogy pedig nem az ab­szolút fonalszám. hanem ama felület mérvadó,, amelyet a fonalak a. sugárnyaláb keresztmetszeté­ből lefödnek, szükséges, hogy a megállapított érté­ket a lefödött keresztmetszettel — amelyet a kö­vetkezőkben ,,fedés"-nek nevezünk — vonatkozás­ba hozzuk. Ezt azzal érjük el, hogy a P polarizátor helyett G, szűrőt iktatunk be. Ha már most az A analizátoron átmenő fény intenzitását először a fonalminta közbeiktatása nélkül és ezt követőleg annak köz­beiktatása után mérjük, akkor a két mérési érték különbözete a „fedés" mértékét adja és ezt az ér­téket már most azzal az értékkel hozzuk vonatko­zásba, amelyet az eszköz beiktatott polarizátor ese­tében előzőleg mutatott. A mérés egyszerűsítése végett előnyös kiviteli alaknál, a „fedés" nagyságának megfelelően, az erősítést (vagy az eszköz érzékenységét) változtat­hatjuk. Ezt egyszerűen azzal érjük el, hogy a szűrő közbeiktatása esetében az erősítést (illetve a mérő­műszer érzékenységét) akként szabályozzuk, hogy annak mutatója bizonyos kitérést adjon, például az eszköz S skáláján (2. ábra) a 100 osztásig tér­jen ki. A mérendő anyagpróba beiktatása után az esz­köz, a- „fedés"-nek megfelelően, kisebb értéket ad meg, mint előbb. A mutató az S skálán (2. ábra) például a 80 osztásra áll be. A mutató két kitéré­sének különbözete — az összes egyes fonalak azo­nos vastagságának feltételezése mellett — a „fe^ dés"-sel arányos. Ennek megfelelőeri kell azután az erősítést (vagy az eszköz érzékenységét beállítani). Ezt az S fő­skála mellett elrendezett H segédskála segélyével érjük el, amely akként van kalibrálva, hogy az erő­sítés (vagy az érzékenység) szabályozása útján, a mutatónak a főskálán előzőleg leolvasott skálaér­tékre való beállításánál, a konkrét példánál tehát a 80 osztásra való beállításnál, az erősítés (illetve az eszköz érzékenysége) olyan mértékben válto­zik, hogy polarizált fényben való következő mérés­nél, tehát a P polarizátor újból való beiktatásánál a mérőműszer mutatójának kitérését állandó fo­nalszámmal, vagy helyesebben mondva, a „fedés­sel vonatkozásba hozzuk. Minthogy ily módon a mutató kitérése most már csakis a mért anyag minőségétől függ, a mi­nőségfokozatok az eszköz skáláján egyértelműen leolvashatók. A G, szűrő használatára azért van szükség, hogy lehetővé tegyük, hogy a merest polarizált és pola­rizálatlan fényben, szűk határok között, az azonos eió'sítés mellett foganatosíthassuk. A G szűrő ter­mészetesen mellőzhető, ha az érzékelő elem a mé­rési határokon belül eléggé szelektív, vagy pedig az F fényforrás szelektíven sugároz. A találmány szerinti eljárás párhuzamos pola­rizátorokkal is foganatosítható. Ebben az esetben a mérendő anyag kettős fénytörése — bizonyos határok között — fénycsökkenés alakjában nyilvá­nul. E berendezés előnye abban áll, hogy a „fe­dés" mérését ugyanolyan nagyságú fényintenzitás mellett végezzük el, mint a pilarizációs mérésnél, miértis a G-, szűrő mellőzhető. Az eljárás egyszerűsített foganatosítási módjá­nál, amely úgy keresztezett, mint párhuzamos po­larizátoroknál alkalmazható, a találmány az önma­gában ismeretes kompenzációs eljárást javasolja. Az említett célból, amint azt a 3. ábra mutatja, a vizsgálandó anyagon áthatoló fényt sugárnyaláb­megosztó B alkatelem (például Prandlt-féle priz­ma) útján megosztjuk. Az R, tükörtől visszavert sugárnyalábrész a Ka kondenzátoron át a C 2 fény­villamos cellába jut, míg a második sugárnyaláb­rész az A analizátor útján a K2 kondenzátoron át

Next

/
Oldalképek
Tartalom