144039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-helyzetben helyettesített 1,2-diaril-3,5-dioxo-pirazolidinok előállítására

2 144.039 genidokat előnyösen szerves tercier bázisok jelen­létében hagyunk az V. képlet szerinti diaril-hid­razinokra hatni. Mint a II. általános képlet szerinti kiindulási anyagokat például a következő vegyületeket ne­vezhetjük meg: acetanhidrid, ketén, diketén, ace­tilklorid, klóracetil-, propionil-, butiril-, izobutiril-, valeril-, pivalil-, lauril-, krotonil-, dimetil-akrilil-, omega-undecenoil-, oleil-, etoxi^acetil- és n-butoxi­-acetil-klorid és -bromid, hexahidro-benzoil-, ciklo­-hexilidénacetil-, alfa-cikloheptil-butiril-, alfa-cik­loheptenil-butiril-, fenacetil-, cinnamoil-, p-klór­-cinnamoil-, beta-fenil-propionil-, fenoxiacetil-, o­-metoxi-fenoxiacetil-, o-klór-fenoxiacetil-, m-me­til-fenoxiaeetil-, fenil-merkaptoacetil-klorid és -bromid, benzoesav-anihidrid, benzoesav-ecetsav­-anhidrid, benzoil-, o-klór-benzoil-, p-metil-ben­zoil-, o-oxi-benzoil-, o-metoxi-benzoil- és o-etoxi­benzoil-klorid és -bromid. Mint a III. általános képlet szeriti kiindulási anyagok a malonil-hidrazobenzolon kívül például a következők jöhetnek számításba: o-metil-, p-me­til-, p,p'-dimetil-, p,p'-bigz-tercierbutil-, p-metoxi-, p.p'-dietoxi-, p-benziloxi-, m,m'-dibenziloxi-, 0,0'­bisz-metilmerkapto-, p, p'-biszmetílmerkapto-, p­klór-, o,o'-diklór-, m,m'~diklór-, p,p'-diklór- és p­bróm-malonil-hidrazobenzol. Az új l,2-diaril-3,5-dioxo-4-acil-pirazolidinok többnyire színtelen kristályosított vegyületek. Szervetlen és szerves bázisokkal sókat képeznek, melyek részben igen nehezen oldhatók. Az alábbi példák az új vegyületek előállítását közelebbről világítják meg, anélkül, hogy a talál­mányt korlátoznák. Részeken súlyrészeket értünk, melyek a térfogatrészekhez úgy aránylanak, mint g a cm,!! -hez. A hőmérsékleteket Celsius fokokban adjuk meg, 1. példa 25,2 rész malonil-hidrazobenzolt 32 térfogatrész piridinnel elkeverünk és 22,6 térfogatrész ecetsav­anhidridot adunk hozzá. 'Melegítve homogén oldat keletkezik, -melyből lehűléskor az l,2-difenü-4-ace­til-3,5-dioxo-pirazolidin piridinsója sárga kristá­lyokban képződik. Benzollal összekeverjük, leszív­juk és benzollal kimossuk. A piridinsóból az 1,2--difenil-4-acetil-3,5-dioxo-pirazolidint például úgy kapjuk, ha azt 80—90°-on hosszabb ideig vízsupár­váki^jmban hevítjük. Alkoholból kikristályosítva, vagy 0,002 mim Hg nyomáson szublimálva, színte­len kristályokat nyerünk, -melyek 117—118°-on ol­vadnak. Ugyanezt a vegyületet kapjuk, ha malo­inil-hidrazobenzolt kondenzálószer nélkül acetan­hiddal 3 óra hosszat forraljuk. 2. példa 25,2 rész malonil-hidrazobenzolt 32 térfogatrész piridinben és 200 térfogatrész benzolban szuszpen­dálunk és kavarás közben 12 térfogatrész benzol­ban oldott 11,5 rész butirilkloridot csöpögtetünk hozzá. Emellett a hőmérséklet 40—50°-ra emelke­dik. Külső melegközlés nélkül még bizonyos ideig tovább kavarunk, a kicsapódott piridm-hidroklo­ridról leszűrünk és a benzolos oldatot 2 normál só­savval, majd vízzel mossuk. Az oldószer lepárlása után kapott maradékot a vízben nehezen oldódó nátriumsó segítségével tisztíthatjuk. Petroléter­• benzol-keverékből, vagy hígított alkoholból, ki­kristályosított tiszta l,2-difenil-4-butiril-3,5-dk>xo­-pirazolidin 79—80°-on olvad. 3. példa 31,0 rész fsnil-eceteav-kloridot 30 térfogatrész benzolban oldunk és ezt az oldatot kavarás közben olyan keverékhez csöpögtetjük, amelyet 50,4 rész malonil-hidrazobenzolfoól, 70 térfogatrész piridin­ből és 400 térfogatrész benzolból képeztünk. Éjsza­kán át hidegen tovább kavarunk, majd szűrünk és a benzolos oldatot a 2. példa szerint hígított só­savval és vízzel* mossuk. Az oldószer lepárlása után visszamaradt 1,2-dif enil-4-f enacetil-3,l-dioxo-pira­zolidin alkoholból átkristályosítva 112,5—113,5°-on olvad. 4. példa 50,4 rész malonil-hidrazobenzolt 400 térfogatrész benzolban és 70 térfogatrész piridinben szuszpen­dálunk, majd a szuszpenzióhoz 25 térfogatrész ben­zolban oldott 26,9 rész, kaproilkloridot csöpögte­tünk. A reakció befejeződése után leszívunk, majd a benzolos anyalúgot hígított sósavval és vízzel mossuk, végül pedig begőzöljük. A leszívás útján kapott kristályokat, a begőzölés útján nyert ma­radékkal együtt, sósavtartalmú vizes alkoholból kétszer átkristályosítjük, és ezután még 80%-os al­koholból ismét átkristályosítjuk. Az l,2-difenil-4--kaproil-3,5-dioxo-pirazolidin 92—93°-on olvad. Az előző példák analógiájára előállíthatók még pl. az l,2-difenil-4-benzoil-3,5-dioxo-pirazolidin, olv. p. 105,5—106,5°, és az l,2-difenil-4-fenoxiace­til-3,5-dioxo-pirazolidin, olv. p. 134—135°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 4^helyzetben helyettesített 1,2-diaril­-3,5-dioxo-pinazolidinok, ill. tautomer alakjaik elő­állítására, azzal jellemezve, hogy R — COOH általános képletű karbonsav reakcióképes, funk­cionális származékát, mely képletben R—CO alifás, cikloalifás, aralifás vagy aromás karbonsav maradéka, adott esetben kondenzálószer jelenlétében, .CO — N — Ar, CH'2 \C0 — N — Ar-2 általános képletű malonil-hidrazobenzolra enged­jük hatni, mely képletben Ar, és Ar2 fenilmaradékok, melyek azonos vagy különböző módon lehet­nek helyettesítve. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypontban meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom