144025. lajstromszámú szabadalom • Fokozatnélküli feszültségszabályozó transzformátor

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.025. SZÁM 21. d2 . 48—51. OSZTÁLY — EE—219. ALAPSZÁM Fokosatnélküli fessültségsxahályosó transzformátor Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. A bejelentő által megnevezett feltaláló: Peri Jenő elektrotechnikus, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1954. április 22. Az eddig használatos feszültségszabályozó transz­formátoroknak több hátrányuk van. A feszültség szabályozása, menetszám, vagy a mágneses mező változtatásával történik. A menetszám változtatás­sal működő transzformátor feszültségszabályozása azonban fokozatos és így finom szabályozás nem lehetséges, sok fokozat készítése pedig költséges. A fokozatkapcsoló érintkezőinek elhasználódása, különösen nagyteljesítményű transzformátoroknál gyors és ezért gyakori üzemzavarod okozója. A mágneses mező változtatásával működő kivitelnél .a mágneses mezőt egy tolóvasmaggal szabályoz­zuk. Ez a kivitel a nagy szórt mező miatt rossz hatásfokú. A vasmag távolítása és közelítése ön­indukciós ellenállásváltoztatást eredményez, 'mely­nek kiegyensúlyozására ellenállást kell beiktatni. A transzformátor ezért szükségképpen nagyméretű és zajos üzemű. Legnagyobb hátrány azonban az. hogy a feszültség az ilyen transzformátoroknál csak szűk határok között szabályozható. Van olyan feszültségszabályozó transzformátor is, ahol a szabályozás .egyrészt mozgó érintkezők nélkül, másrészt zérustól a maximális feszültségig fokozatmentesen szabályozható. A szabályozás úgy történik, hogy a transzformátor vasmagja két fél­ből áll, melyek egymáshoz képest eltolhatók. A két félvasmagon helyezkedik el a primer és szekunder tekercs. A két félvasmag együttesen alkotja a transzformátor vasmagját. Ha a két félvasmag tel­jes keresztmetszetén keresztül érintkezik egymás­sal a szabályozott feszültség a maximális értékű lesz. Ha a vasmagokat egymáson .eltoljuk, csökken-Ini fog az indukciót átvivő keresztmetszet, csökken­ni fog tehát a szekunder tekercs feszültsége is. Ha az indukciót átvivő keresztmetszetek már nem érintkeznek, a feszültség a szekunder tekercsben zérus lesz. A vasmagok, eltolásakor azonban a mágneskör egyre kisebb vaskeresztmetszeten keresztül záró­dik; mert a szabadon maradó vaskeresztmetszetek erővonalai csak a levegőn keresztül záródhatnak. Mivel ez a transzformátor hatásfokának csökkené­sét eredményezi, gondoskodni kell arról, hogy a közös mágneskörből kiiktatódó vaskeresztmetsze­tekben az erővonalak vason keresztül záródhassa­nak. Találmányunk lényege az, és abban különbö­zik az eddigi hasonló elven működő transzformá­toroktól, hogy az erővonalak záródásának céljából a vastestekbez egy-egy toldat csatlakozik, melyek a vastestek eltolásakor a két féltest szabadon ma­radó keresztmetszeteit lezárják. Az ábrán a fenti elv szerinti feszültségszabályozó transzformátor egyik példaképpeni kiviteli alakját mutatjuk be. A transzformátor két félből áll, melyek külön­böző méretűek is lehetnek. Az (1) vastest, melyhez a (2) toldat csatlakozik, a (3) vastesttel érintkezik. Utóbbihoz csatlakozik a (4) toldat. (5) és (6) jelöli a két tekercset. Ha a (3) vastestet az a vágy az (1) vastestet a b irányban eltoljuk, az (1) és (3) testek indukcióit átvivő felülete kisebb lesz, az indukált feszültség tehát csökken. Ugyanakkor a (2) toldat részben a (3) vastest alá, a (4) toldat pedig az (1) vastest fölé kerül és az erővonalakat zárja. Ezáltal az önindukciós ellenállás nem. változik. Szélső eset­ben a feszültség zérus, mert az (1) testet a (4) tol­dat, a (3) testet pedig a (2) toldat zárja teljesen. A. transzformátor úgy működik, mint két fojtótekercs. Közbenső helyzetnél a fojtó hatás részleges, maxi­mális feszültség esetén zérus. A találmányunk sze­rinti fenti kivitel előnye, hogy nem torzítja el az áram szinusz-alakját, tehát mérési célokra is al­kalmas. Méretezés és hatásfok . azonos a rendes transzformátorokéval. A feszültségszabályozás módja többféle is lehet. Legegyszerűbb a kézi szabályozás, csavarorsóval, fogasléccel stb. Olyan berendezéseknél, melyek ál­landó értékű feszültséget kívánnak, a szabályozás önműködően is megoldható. A szabályozásra elekt­romos és elektronikus berendezéseket is alkalmaz-, hatunk. Különösen alkalmas a találmányunk szerinti transzformátor fénycsövek üzemének ellátására, melyek egy bizonyos feszültség alatt nem gyullad­nak be. A transzformátor segítségével a hálózati feszültség ingadozásait kiegyenlíthetjük. Használ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom