144020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített savamidok előállítására

Megjelent: ü9jö8. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS •144.020. SZÁM 12. o. 11—18. OSZTÁLY — Cl—213. ALAPSZÁM Eljárás helyettesített savamidok. előállítására A Magyar Állam, mint a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára, budapesti cég jogutódja Feltalálók: Bulcsú Gyula vegyészmérnök és Guczoghy Lajos vegyészmérnök, mindketten Budapesten ( A bejelentés napja: 1956. július 31. Helyettesített savamidok előállítására több módszer ismeretes. A műszaki gyakorlatban követett eljárásoknál minden esetben az amid-komponensnek megfelelő aminból indulnak ki, melyet a kívánt vízmentes savval, vagy annak anhidridjével, kloridjával, illetve észterével, esetleg más reakcióképes származékával hozzák reakcióba. A szükséges amin bázisokat, bármilyen úton történt is előállításuk, desztillációval, illetve vákuumdesztillációval tisztítják és izolálják. Az említett izolálási és tisztítási eljárásoknál különösképen a magas forrpontú aminoknál részben a hőbomlás, részben az előállítás folyamán képződő melléktermékeknek a magaá hőmérséklet hatására bekövetkező káros kondenzációs reakciói, illetve ugyancsak bomlás termékei miatt veszteségek állnak eíő, sőt a melléktermékek egy része a desztilláció folyamán az amin párlatba bejutva, annak a minőségét is lerontják. Azt találtuk, hogy igen tiszta minőségben és közel elméleti kitermeléssel állíthatunk elő helyettesített savamidokat akként, hogy a szabad aminők helyett azoknak vízmentes indifferens oldószerben széndioxid hatására képződő karbaminatjait reagáltatjuk magasabb hőmérsékleten a kívánt vízmentes szabad savval. Az eljárás előnye abban van, hogy egyrészt fölöslegessé teszi a használandó amin desztilláció útján történő veszteségekkel járó izolálását, másrészt a javasolt karbaminát kristályos, jól definiálható termék és sokkal tisztább minőségben alkalmazható, mint maga az amin. Az említett okok miatt jelentős termelésnövekedést is nyerünk amellett, hogy a kapott végtermék is tisztább minőségű. A találmány szerinti eljárásban a felhasználandó karbaminátot és a savat reagáltatjuk higítószer alkalmazása nélkül ömledékben, vagy higítószer, mint pl. tetralin, nitrobenzol, o-diklórbenzol, stb. alkalmazásával, mely utóbbi esetben reakció közben képződő vizet a rendszerből azoetrop desztillációval egyidejűleg eltávolíthatjuk. A reakció lefolytatásának hőmérsékleti határa 160—200° között van mindkét esetben, célszerűen 170—180°. Az eljárás foganatosítására az alábbi példákat adjuk meg: 1, példa: 3,4-dimetoxi-fenilecetsav-/?-(3',4'-dimetoxi-fenil)etilamid. (Homoveratrumsav homoveratrilamid) előállítása. 10,15 g (0,25 m) homoveratrilamin-homoveratrilkarbaminátot (^-(3,4-dimetoxi-fenil)-etilkarbaminsav-^(3',4'-dimetoxifenil-etilammóniumsót) és 9,8 g vízmentes homoveratrumsavat elkeverünk, felmelegítjük 175—180°-ra és ezen a hőmérsékleten tartjuk az ömledéket 3 órán át. Időközben vízlehasadás következtében lassú desztilláció indul meg. 3 óra múlva az ömledéket a hőmérséklet tartása mellett csökkentett nyomás alá helyezzük, hogy a képződött víz kidesztillálását tökéletessé tegyük. Egy óra múlva az ömledéket 140—150°-ra hagyjuk lehűlni és 45 ml 96%-os alkoholba öntjük. Kihűlés után a kristályosan megdermedt anyagot nuccsoljuk és 4 ml alkohollal mossuk. A súlyállandóságig szárított termék súlya 16,52 g, azaz 92%-a az elméletinek. Az anyalúg bekoncentrálásával még 0,63 g anyag nyerhető ki, mellyel együtt az összes kitermelés 17,15 g, azaz 95%-a az elméletinek. 2. Az előbbi kísérletben szereplő mennyiségekből 20 ml tetralint használva higítószerként, melyet a reakció közben képződő vízzel együtt lassan azeotrop ledesztillálunk. A terméket az előbbi példával azonos módon dolgozzuk fel. Termelés: 16,8 g, primer termék, s az anyalúgból még 0,55 g, azaz összesen 17,35 g, mely megfelel 97%-nak az elméletilég lehetséges termelésre vonatkoztatva.