144011. lajstromszámú szabadalom • Kioltó fojtó-tekercs nagyfeszültésgű hálózatok részére

Megjelenít: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.011. SZÁM 21. d2

. 42—44. OSZTÁLY - Rí—171. ALAPSZÁM Kioltó fojtó-tekercs nagyfeszültségű hálózatok részére Bejelentő: Josef Richtr mérnök, Ceske Budejovice, Csehszlovákia A bejelentés napja: 1956. április 5. Szigetelt nullponttal bíró nagyfeszültségű hálózatok, üzemét földzárlatnál is fenn lehet tartani az üzemzavar kiküszöbölésére szükséges néhány órán át, ha a hálózat csomópontjára egy kioltó fojtó-tekercs van kapcsolva, melynek önindukciója a hálózat kapacitásával rezonanciában van. Minthogy azonban a hálózat kapacitása nemcsak a hálózat különböző kapcsolása (a hálózat hosszának változása), hanem hőfokkülönbségek (áthajlás), jégképződés (átmérő) és a vezetékek földtávolságának változása (a vezeték alatt levő vetés növekedése) által is változik, a fojtást mindig a helyes értékre kell beállítani. Erősebben megterhelt tekercseknél azonban nehézségek támadnak, melyeket a mágneskör gyakran meglehetősen nagy légrése okoz. A találmány szerinti fojtótekercs egymáshoz képest elállítható hasáb-, vagy hengeralakú vasmagokkal, melyek közt szabályozható légrés van és mágnes-jármokkal, melyek a mágneses kört kiegészítik, egy állító csavarral bír, mely a vasmagok kölcsönös helyzetét meghatározza s mely a két mag közti légrés terében eléktrpmosan nem vezető és nem mágneses anyagból álló összekötő darabbal van pótolva, mely korlátolt rugalmasságú. Ilyen fojtótekercs példáját tünteti fel vázlatosan a mellékelt rajz. A—3— tulajdonképpeni tekercset mágneses kör veszi körül, mely lehetőleg kis veszteségekre való tekintettel gyakorlatilag légrés nélkül van kiképezve, úgy hogy a gerjesztő tekercs minden menete a mágneses fluxusnak a változó légrésen való keresztülhatolására használtatik ki. A mágneskör a következőkből áll: két egymáshoz képest elmozdítható, hasáb- vagy hengeralakú —1—' vasmag, melyek a —3— tulajdonképpeni tekercsen belül vannak, és —2— mágnes-jármok, melyek U-betű alakban a —3—> tekercsen kívül vannak. Az —1— magok sugárirányban rétegezett lemezekből vannak összeállítva, belül üregesek és a legkisebb mágneses fluxus helyein (azaz a magok üregén belül) össze vannak hegesztve és egy bronzból vagy hasonló anyagból álló —7— anyára felsajtolva. A lemezek sugárirányú rétegezése a járulékos veszteségekre való • tekintettel történik, melyek ott támadnak, ahol a mágneses erővonalak a lemezekből nem a szűk széleken lépnek ki. A kört a mágneses fluxus részére az —1— magok közt —2— mágnesjármok egészítik ki, melyek felrétegezett transzformátorlemezekből állnak U-betű alakban. Ezek a jármok egy hegesztett —9— acélszerkezetre szilárdan vannak felcsavarozva és azokat bronztartók és acélcsavarok, útján sugárirányban el lehet állítani. Az —1— magok és —2—• jármok közti távolságok beállítása már az előállítónál megtörténik a megkívánt szabályozás-terjedelemre való tekintettel; az üzem alatti beállítás nehézkes. Minél nagyobb ez a légrés az —1— magok és —2— jármok közt, annál kisebb az —1— magok közti állandó légrés mellett a fojtótekercsben átvezető áram. Rendszerint több —2— járom van, számuk rendszeresen páros, pl. 4, 6 vagy 8. A tartószerkezet a tulajdonképpeni mágneskörtől mágnesesen szigetelve van, hogy a mágneses fluxus ebből a körből ki ne lépjen és a tartószerkezetben pótlólagos veszteségeket ne okozzon. Az önindukció szabályozása a két —1— vasmag közti légrés változtatásával történik, ezeknek a magoknak a —7— bronzanyák segélyével való kölcsönös beállítása útján. Ezek az anyák jobb- és balmenéttel vannak ellátva, melyekbe —8— jobb- és balmenetű csavarok hatolnak, úgy, hogy a —8— csavar forgatásával az —1— magok közelednek, vagy távolodnak. Minthogy az —1— magok nagyobb távolságánál a mágneses fluxus jobban kiterjed, számottevő járulékos veszteségek állnának elő a csavarorsóban, ha az is mágneses vagy elektromosan vezető anyagból készülne. A —8— csavarorsók közt ezért —6— összekötődarabot helyezünk el, amely pl. egy fenolbázisú szigetelőanyagból van textilbetétekkel, mely nem elektromos vezető és nem mágneses, nagy mechanikai szilárdságú és bizonyos korlátolt rugalmasságú, úgy, hogy rugalmasan felfogja a mágneses erők behatásait, melyek az —1^- magokat másodpercenkint 100 -szór ismétlődve egymás ellen nyomják. A —6 összekötődarab a magok minden helyzetében kis játékkal benyúlik ezeknek üregébe. A kioltó-tekercs mindig a hálózat fázisfeszültségére használtatik,. de minthogy a hálózattal galva-