144010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ometil-amino-3,4-dioxiacetofenon(adrenalon) előállítására

o Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.010. SZÁM 12. q. 32-34. OSZTÁLY — RI-168. ALAPSZÁM Eljárás 0-metilamino-3,4-dioxiacetofenon (adrenalon) előállítására Bejelentő: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár RT, Budapest. Feltalálók: Csicsery Zsigmond vegyészmérnök és Szabó László kutatóvegyész budapesti lakosok Bejelentés napja: 1956. február 10. Az adrenalon előállítására az irodalom több el­járást ismertet. Így a 152.814. sz. német szabadal­mi leírás szerint klóracetilpirokatechinből kiindul­va, alkoholos szuszpenzióban, metilamin-bázissal a klóracetil-pirokatechin metilamin sója keletkezik, mely további metilamin-bázissal reagálva adrena­lonná alakul át. Ennek az eljárásnak olyan válto­zatai is ismeretesek, ihogy klóracetil-pirokatechin helyett klóracetil-pirokatechin-mono-, illetve di­acetátot, esetleg benzoátot reagáltatnak metilamin bázissal, amikoris az oxi-csoportok acilezettsége folytán alkalmazható enyhébb reakciókörülmények jobb kitermelést biztosítanak adrenalonban. Azt találtuk, hogy még enyhébb reakciókörülmé­nyek között, lényegesen nagyobb hozadékokban ál­líthatunk elő adrenalont, ha a klóracetilpirokate­chinnek metilamin-bázissal való reakcióját vala­mely vízoldható halogénsó jelenlétében hajtjuk végre. Vízoldható halogénsók gyanánt előnyösen hasz­nálhatók a bromidok, jodidok és fluoridok, ill. ezek keverékei. Kísérletekkel megállapítottuk továbbá, hogy a klóracetil-pirokatechinnek metilamin-bázissal való reakciója két jól elkülöníthető szakaszban folyik le. Ha a két anyagot ekvivalens mennyiségben reagál­tatjuk egymással, akkor ún. exoterm pillanatreak­cióban a jól definiált sót kapjuk. Ha a reakcióelegy­hez további metilamin-bázist adunk, úgy exoterm időreakcióban adrenalon képződik. Az utóbbi reak­ció sebessége függ az alkalmazott hőmérséklettől, a reaktánsok koncentrációjától, főleg azonban a je­lenlevő halogénsók anionjától és mennyiségétől. Ezek optimális értékei egy adott mennyiség előál­lítására előkísérlettel könnyen megállapíthatók. E felismerésünk alapján előnyös tehát a két reakciót térben és időben elkülönítve végrehajtani. Ezzel az elrendezéssel elkerülhető, hogy az első reakcióban hirtelen felszabaduló nagy hőmennyiség károsan befolyásolja a második szakaszban végbemenő idő­reakció lefolyását. A találmány szerinti módon el­járva tehát a legjobb eredményt az a megoldás ad­ja, amelynél az izolált metilamin-sót vízben oldha­tó halogénsók jelenlétében metilamin felesleggel reagáltatjuk. Izolált metilamin sónak ekvimoleku­láris alkáli bromid jelenlétében metilaminnal ala­csony hőmérsékleten lefolyó reakciója során adre­nalon klórhidrátban 55—60%-os kitermelés érhető el kátrányos melléktermékek képződése nélkül. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárás rész­leteinek szemléltetésére kiviteli példákat közlünk. Klóracetilpirokatechin metilamin só. 186,6 g (1 mol) klóracetilpirokatechint enyhe me­legítéssel feloldunk 1 liter etilalkoholban. Az oldat­hoz erős keverés közben kb. 10 perc alatt hozzá­adagolunk 80 g (1,18 mol) 46%-os metanolos metil­amin oldatot: Ha a hőmérséklet az adagolás alatt 45° fölé emelkedne, külső hűtést alkalmazunk. Ez­után 1 órát hűtjük 0° és +5° között, majd a kivált anyagot lenuccsoljuk. Az anyagot vákuumban szá­rítjuk. Kitermelés 213 g (98%). Világossárga por. Olvadáspont: 130—133°. Analízis: számított N: 6,43, talált N: 6,48%. 1. példa 25 g (0,21 mol) káliumbromidot 47 ml vízben oldunk és ebben az oldatban 37,5 g (0,2 mol) klór­acetilpirokatechint szuszpendálunk. Keverés köz­ben 80 g (1,18 mol) 46%-os metanolos metilamin oldatot adagolunk hozzá, majd vízfürdőn 5 órán át 40—45°-on tartjuk. Éjjelen át állni hagyjuk; más­nap lenuccsoljuk, vízzel és alkohollal mossuk, majd szárítjuk. A nyers adrenalon bázist absz. alkohollal szuszpendáljuk és sósavas absz. alkohollal elkészít­jük a klórhidrátot. A bázis a sósavas absz. alkohol hozzáadására feloldódik, majd 1—2 perc után, kü­lönösen vakargatásra, kiválik a klórhidrát. Hosszabb ideig hűtjük, majd lenuccsoljuk. Absz. alkohollal és éterrel mossuk, szárítjuk. A kapott adrenalonklór­hidrát súlya 17—18,7 g (39—43%). Olvadáspont: 230°. r 2. példa 25 g (0,21 mol) káliumbromidot 47 ml vízben ol­dunk és 43,5 g (0,2 mol) klóracetilpirokatechin-me­tilamjn sót szuszpendálunk az oldatban. 51,7 g (0,77 mol) 46%-os metanolos metilammt adagolunk hoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom