144002. lajstromszámú szabadalom • Összefüggő rugórendszer lemezek és hasonlók alátámasztására, valamint eljárás e rugórendszer előállítására

2 144.002 A rajz 1. ábrája a találmány szerinti rugórendszer példaképpen választott kivitelének vázlatos távlati rajza, a 2. ábra pedig az előállítás egyik fázisát mutatja. A 3. ábra az 1. ábrának megfelelő oldalnézet. Az la, lb, le, stb. rugósorok egymással párhuzamosak és használati helyzetben a sorokat alkotó rugók legtöbbször vízszintesek vagy függőlegesek. Egy-egy sor rugói egymásba fonódnak, (amit az 1. ábra nem szemléltet csak a 3. ábra) de a szomszédos sorok rugói nincsenek egymásba fonva; viszont a tekercselés olyan, hogy a szál vagy huzal az la és lb sorokat az egyik, pl. baloldalon, az lb és le sorokat a másik, tehát jobboldalon köti össze és így tovább, mégpedig olymódon, hogy a szomszédos sorokat összekötő 5 huzaldarabok (hullámhátak) az la, lb, stb. sorok irányában tekintve egyvonalba esnek. A „bar' és „jobb" kifejezéseket csak az egyszerűség kedvéért használtuk, mert általában véve a rugórendszernek a rugók tengelyére hátirányban fekvő egyik és másik oldalról, ill. határfelületéről van szó. Mivel a szomszédos sorok nem fonódnak egymásba, szükség esetén, az 1. ábra berajzolt kettős nyilak mentén valamennyi szomszédos rugómenetet, vagy azok egy részét pl. zsineggel vagy más módon összeköthetjük, hogy a rugórendszer szorosabb egységet képezzen. Az összekötés pl. a rugók szálának elvágásával, a szomszéd sor valamely rugómenetébe akasztásával, ill. fűzésével és azután visszahajutásával, vagy más összeerősítésével is történhetik, amit azonban a jelen leírásban és az igénypontokban nem tekinthetünk „fonódásnak". Egymásba fonódó meneteknek tehát csak azokat nevezzük, amelyek elvágás nélkül, alkotó száluk egymásba fűzésével kapcsolódnak egymáshoz. Az átfűzés történhetik a rugók valamennyi meneténél, vagy a menetek egy részénél. ' Ennek a rugórendszernek a találmány szerinti előnyös előállítási módja a következő: A 2. ábrán 2, 3, stb. számokkal jelölt hosszú rugókat egymásba fonjuk és a velük alkotott, pl. téglalap alakú sávot hullámvonal alakjában meghajlítjuk. Ezáltal egymás mellett álló sorokat kapunk és a szomszédos sorokat összekötő 5 huzaldarabok a sorok irányában tekintve egyvonalba esnek. A hullámvonalak az 1. ábrán vastag eredmény vonallal tüntettük fel. A hullámvonal fel és lemenő ágai agymással párhuzamosak, vagy kismértékben ferdék, az egyes rugók tehát ennek megfelelően helyezkednek el. A ferdeség néhány fokot érhet el, annyit, amennyi a rugózást nem zavarja. A „kismértékben ferde" tehát ebben a leírásban azt jelenti, hogy csak olymértékben ferde, ami a megtámasztást, ill. a rugózást nem gátolja. A találmány előnyös kiviteli módjánál úgy járunk el, hogy annyi 2, 3, 4, stb. rugót helyezünk el egymás mellett, egymásba fonva, amennyi megfelel a készítendő rugórendszer a szélességének és a hullámalakot úgy válasszuk meg, hogy a kapott rugók b hoszsza, tehát a rugórendszer vastagsága egyenlő legyen kívánt (terheletlen) vastagságával. Végül a 2, 3, stb. rugók hosszát úgy szabjuk meg, hogy hajlítás után a kapott rugórendszer c hossza éppen a kívánt hosszal legyen egyenlő. Természetes azonban, hogy másképpen is lehet eljárni, mert lehet pl. a rugórendszert két vagy több darabból (rendszerből) összeállítani. A 2, 3, stb. rugók egymásba fonásánál nem kell okvetlenül valamennyi menetet egymásba helyezni, lehet egyes helyeken az egymásba fonást elhagyni, mely esetben az la, lb, stb. sorok mentén nem minden menet fonódik egymásba, csak a menetek egy része. A teljes rugórendszer működését vagy szilárdságát ez gyakorlatilag nem befolyásolja. Szabadalmi igénypontok: 1. összefüggő rugórendszer melynek jellemzője, hogy egymásba font és hullámvonalban olymódon meghajlított tekercsrugókból áll, hogy egymással lényegileg párhuzamos rugószakaszok (la—1 falc) keletkeznek és a hullámhátak (5) a tekercsrugók hosszirányára merőleges egyenes mentén fekszenek. 2. Az 1. igénypont szerinti rugórendszer kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a tekercsrugók hosszirányára merőleges sorok egyes rugói egymásba fonódnak, az egymás melletti sorok rugói pedig nem fonódnak egymásba. 3. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti rugórendszer előállítására, azzal jellemezve, hogy egymás mellé helyezett és részben vagy egészben egymásba fonódó rugókat hullámvonal alakban meghajlítjuk, olymódon, hogy a hullámvonal fel- és lemenő (ide-oda haladó) ágai egymással párhuzamosak vagy közelítően párhuzamosak. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1983. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László