143995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás selymvázú bakelit előállítására
o Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143-995. SZÁM 39. a. 19-24. OSZTÁLY — BA-965. ALAPSZÁM Eljárás selyemvázú bakelit előállítására A Magyar Állam, mint a bejelentők, Barna Sándor, Barka János és Nánási János budapesti lakosok jogutódja Bejelentés napja: 1955. november 24. Ismeretes, hogy a hőrekeményedő, ún. bakelitből préselt műanyagokhoz a mechanikai tulajdonságok javítása végett vázanyagokat szoktak alkalmazni. A vázanyag kiválasztása döntő jelentőségű, mivel a megfelelő vázanyag alkalmazásával igen jó tulajdonságokat lehet elérni. A legáltalánosabban használt vázanyag a faliszt, az ilyen töltésű présanyagokból sajtolt tárgyak azonban törékenyek, azaz ütő-hajlító szilárdságuk kicsi. Ez az egy hátrányos tulajdonság önmagában elegendő arra, hogy a présanyag felhasználását sok területen, különösen épületgépészeti vonatkozásokban korlátozza. Nagyobb szilárdságú műanyagok állíthatók elő különféle textilneműek felhasználásával, mint pl. rövid vagy hosszú szálú pamuthulladék, rongy vagy molinód-vászon hulladék, vagy egész molinó lapok alkalmazásával. Ezeknél azonban hátrányként jelentkezik nagy vízfelvevő képességük, amely a felhasználási lehetőségeket korlátozza. Ismeretesek olyan próbálkozások, t amelyek selyemnek vázanyagként való alkalmazását javasolják. Ezeknél úgy járnak el, hogy selyemkócot minden előkészítés nélkül bekevernek a műgyantába, a bekeverés során azonban a selyemszálak elszakadoznak, eloszlásuk nem egyenletes és így a végtermék mechanikai tulajdonságai nem kielégítőek. Azt találtuk, hogy ha a vázanyagul szolgáló seiyemhuUadékot megfelelő eljárással előkészítjük, nagy szilárdságú, rugalmas, hőálló és víztaszító bakelitféleséget tudunk előállítani. A találmány szerinti eljárás értelmében a hámtalanított selyemhuilladékot háromszor tépjük, majd kártoljuk, s a kártfátyolt 15—20 mm élhosszú kockákra vágjuk. Az így kapott kockákat műgyantaoldattal impregnáljuk. Az eljárás gyakorlati kivitelezése a következőképpen történik: 200 kg fenolt 145—150 kg 40%-os formaldehiddel 3,3 1 2 n HCl jelenlétében 50 C°-on kondenzálunk, majd a terméket 200 kg denaturált szeszben oldjuk. Ezután az alábbi keveréket készítjük: 35 kg vágott selyem 70 kg műgyanta-oldat 1,5 kg stearin 1 kg MgO 3,5 kg talkum 4,5 kg he£ametiléntetramm 6 1 vízben oldva. A kapott anyagot a vastagságtól függő időtartamig 135—140 C°-on kipréseljük. A találmány szerinti bakelit a szerelőiparban, ill. az épületgépészetben a legkülönbfélébb célokra használható. Nagyfokú vízáMósága következtében ott is alkalmazható, ahol eddig a bakelit nem felelt meg. Előállíthatók még az anyagból villamossági és híradástechnikai cikkek, sportfelszerelési tárgyak, játékok, háztartási cikkek stb. Szabadalmi igénypont: Eljárás selyemvázú bakelit előállítására, azzal jellemezve, hogy hámtalanított, tépett selyemhulladékot kártolunk, a kártolt fátyolt 15—20 mmr-es kockákra vágjuk, s az ily módon előkészített vázanyagot műgyanta-oldattal impregnáljuk, majd az anyagot 135—145 C°-on, célszerűen 140 Cc -on préseljük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1984» Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László
