143979. lajstromszámú szabadalom • Ionfolt-mentes televiziós cső

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS ^TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.979. SZÁM 21. a1

. 32. OSZTÁLY — EE—193. ALAPSZÁM lonfolt-mentes televíziós cső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Winter Ernő mérnök, budapesti lakos ' A bejelentés napja: 1953. november 5. Fluoreszkáló ernyőkkel ellátott televíziós képleadó csöveknél általában a működés folyamán, az ernyő közepén sötétes iolt, ún. íonfolt keletkezik. Ä televíziós cső működése közben ugyanis az ernyőt negatív ionok ,,bombázzák" nagy erővel és ez okozza a feketedést. Az ionfoltök általában az ernyő közepe táján a legerősebbek. Ismeretesek különböző törekvések fenti ionfoltok kiküszöbölésére. Így pl. szokás a csőben ún. ioncsapdákat beépíteni, amelyek külső mágnestekercscsel kombinálva a negatív ionokat eltérítik és így azok az ernyőt nem érik el. Másrészről ismeretes az is, hogy a fluoreszkáló ernyő belső felületére felvitt igen vékony fémalumínium-réteg megakadályozza az ionfoltok keletkezését. E két módszer egyike sem megfelelő azonban, különösen azért, mert igen költségesek. Az ioncsapdák alkalmazása esetén ugyanis egyrészről bonyolult alkatrészeket kell a csőbe beépíteni, ami ugyan tömeggyártásban keresztülvihető, de a gyártást drágítja, másrészről pedig egy külön mágnestekercset kell alkalmazni, ami minden szempontból hátrányos, ugyanis költség- és súlytöbbletet jelent, ugyanakkor pedig készülékbe való beépítés esetén a kapcsolást komplikálja. Az ernyő alumíniummal való bevonása tömeggyártásban nehezen alkalmazható módszer; mert meglehetősen bonyolult és emellett rendkívül költséges. Vizsgálataink során megállapítottuk azt, hogy ionfoltokat okozó negatív ionok az oxidkatódából erednek. Valószínűleg a működés során az oxidkatódában lejátszódó kémiai és elektrolitikus folyamatok végeredményeképpen keletkezik jelentős számú negatív ion, amelyek meglehetősen nagy se^ bességgel csapódnak fel az ernyőre és foltot okoznak. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy újfajta, a találmányunk szerinti katódával, a negatív ionképződés, ezáltal az oly sok gondot okozó ionfoltképződés minden különösebb költséges segédeszköz nélkül kiküszöbölhető. EE—-177 a. sz. magyar szabadalmi bejelentésünkben olyan katódát írtunk le, amely egy fűtőtérből, egy attól elválasztott, a tartalékanyagot felvevő térből áll és ezt a teret a kisütőcső vákuumterétől porózus magas olvadáspontú fémekből készült saniertest választja el oly módon, hogy a katóda kész állapotában a porózus test pórusain a tartaléktér egyetlen nyílásai, amely tartaléktér olyan aktiváló anyagot tartalmaz, amelynek báriumoxid tenziója kisebb, mint a tiszta báriumoxid tenziója. Az EE— 178 a. sz. magyar szabadalmi bejelentésünkben pedig egy hasonló konstrukciójú katódát írtunk le, amelynél ez a porózus szintertest az alkáli és/vagy földalkálifémmel, mint aktiválóanyaggal legalább a felületén ötvözetet képező fémből, vagy ötvözetből készült. E katóda aktíválóanyaga legalább részben alkálit és/vagy földalkálit tartalmazó vegyület és/vagy ötvözet. Ügy találtuk, hogy a fenti két bejelentésünk továbbfejlesztése szerinti katóda, vagyis egy olyan tartalékkatóda, amelynél egy zárt térből egy porózus szintertest pórusain, amely porózus szintertest az alkáli és/vagy földalkáli fémmel, mint aktíválóanyaggal legalábbis a felületén ötvözetet képező fémből és/vagy ötvözetből készült, keresztül jut ki az aktíválóanyag a katóda felületére, mimellett az aktíválóanyag célszerűen valamilyen alkáli, és/vagy földalkáli ötvözet, melynek párolgása a nem-aktív komponens mennyiségével beállított, különösen alkalmas arra, hogy negatív ionokat a televíziós képleadócső terébe ne bocsásson és így az ilyen katódával ellátott televíziós képleadócső ernyőjén ionfolt nem keletkezik. Ügy találtuk, hogy különösen alkalmas egy olyan katóda, amelyiknél a porózus szintertest, amely wolframból és/vagy molibdénből és/vagy tantálból és/vagy niobiumból és/vagy hafniumból, ill. ezek kettőjének, vagy többjének ötvözetéből készült, ezenfelül ötvözőként egy, vagy több platinafémet is tartalmaz és/vagy pedig a platinafémek legalább egyikével bevont és emellett az aktíválóanyag valamilyen báriumötvözet, pl. báriumnak a periodikus rendszer III. osztályába tartozó egy, vagy több fémjével készült ötvözete. Így pl. különösen alkalmasnak találtunk egy olyan aktíválóanyagot, amelyik 50% báriumból és 50% alumíniumból készült. Az ötvözet százalékos összetételével egyébként az aktív anyag párolgása beállítható. Az ötvözet ösz-